A védelmi kiadások jelentős, 12,9 százalékos növelésére tett javaslatot a tajvani kormány, így a sziget 2023-ban 415,1 milliárd tajvani dollárt (kb. 5600 milliárd forint) fordíthat védekezésre, miközben egyre nagyobbak a feszültségek a szigetet szakadár tartományának tekintő Pekinggel.Caj Jing-ven tajvani elnök kormánya emellett 108,3 milliárd dollár (1465 milliárd forint) értékben tervezi harci repülőgépek és egyéb katonai felszerelések beszerzését.Ezzel a sziget vezetése minden korábbinál több pénzt fordíthat fegyverkezésre. Tajvan 2017 óta folyamatosan emeli a védelmi kiadásait. Tavaly Tajpej bejelentette, hogy 2026-ig 8,69 milliárd amerikai dolláros (kb. 3500 milliárd forint) védelmi pótköltségvetést vezetnek be a rendes védelmi kiadásokon felül, amiből leginkább a haditengerészet fejlesztését tervezik, többnyire új hadihajók és rakéták beszerzésével.Tajvan legjelentősebb fegyverszállítója az Egyesült Államok. A sziget hadserege jól felszerelt, de méretében eltörpül a kínai hadsereggel szemben. Caj prioritásnak nevezte a fegyveres erők korszerűsítését. A sziget és a területet magáénak tartó Peking között azután mérgesedett el a korábbinál is jobban a viszony, hogy a hónap elején Nancy Pelosi, az amerikai képviselőház elnöke Tajvanra látogatott. A hasonló diplomáciai lépéseket Kína rendre szuverenitása megsértésének tekinti. Pelosi látogatása miatt szankciókkal sújtották a politikust, a kínai hadsereg pedig minden korábbinál nagyobb hadgyakorlatba kezdett Tajvan körül.Tajvan 1949, a kínai kommunisták polgárháborús győzelme óta de facto önálló kormánnyal rendelkezik. Tajpej elutasítja Peking fennhatóságát a sziget fölött, arra hivatkozva, hogy a Kínai Népköztársaság uralma sosem terjedt ki Tajvanra, és csak a tajvaniak dönthetnek a saját jövőjükről.2018-ban írtunk arról, hogy valójában nem lenne könnyű dolga Kínának, ha le akarná rohanni Tajvant. (MTI)