Csütörtökön késő este jelentette be az Országos Atomenergia Hivatal, hogy Paks 2-nek megadták a létesítési engedélyt.Péntek reggel az építkezésért felelős miniszter, Szijjártó Péter elégedett közleményt adott ki, miszerint „fontos mérföldkő, hogy megadta az Országos Atomenergia Hivatal a paksi atomerőmű bővítésére vonatkozó létesítési engedélyt, így megkezdődhet a valós építkezési fázis, és 2030-ra működésbe léphetnek az új blokkok”.Messziről nézve valóban nagyon komoly fejleménynek tűnhet a létesítési engedély, mert érdemi építkezés csak akkor kezdődhet, ha ezt az OAH kiadja. Ahhoz képest, hogy 2014 januárjában írták alá Moszkvában a magyar és az orosz kormány képviselői a két új erőművi blokk megépítéséről szóló megállapodást, nyolc és fél év elteltével az engedély kiadása nem tűnhetne elkapkodottnak, igaz, a kérelmet eleve csak 2020 júliusában nyújtotta be az építtető.Az engedély megadása azért is nagyon érzékeny kérdés, mert a Paksra tervezett erőműtípusból még egyetlen egy sem épült a világon. Hasonló már készült például Fehéroroszországban, de annak nem kellett megfelelnie a különlegesen szigorú EU-s előírásoknak. Az orosz állami Roszatom ezzel a típussal igyekszik betörni az EU piacára. Elsőként Finnország rendelt belőle, majd nem sokkal később Magyarország is. A két országban az engedélyezési eljárás párhuzamosan haladt, egészen pontosan akadozott. A finn hatóság sokáig azt állította, hogy az erőmű tervei elnagyoltak, egyszerűen papíron sincs készen a prototípus. A magyar hatóság nem fogalmazott soha ilyen határozottan, de az engedély kiadása késett, hiánypótlási felszólítások mentek ki, és olyan pletykákat lehet hallani az iparágban jártas emberektől, hogy amíg a finnek nem engedélyezik a terveket, addig a magyarok sem fogják. Helsinkire azonban nem lehet tovább várni, mert a finn kormány az ukrajnai háború miatt felmondta a szerződését a Roszatommal. Részben azért döntött így, mert a Roszatom szakmai segítséget nyújtott a csernobili, majd a zaporizzsjai atomerőművek elfoglalásához, márpedig a nemzetközi jog tiltja, hogy atomerőművek katonai célpontok legyenek. A magyar kormány éppen fordítva járt el, mint a finn: nem felmondta, hanem sürgette ezen a nyáron az építkezést. Szijjártó Péter az elmúlt hónapokban szinte minden héten adott ki közleményt arról, hogy a magyar energiaellátás elképzelhetetlen Paks 2 nélkül, és amikor földgázvásárlásról tárgyalt az oroszokkal, akkor is mindig szóba hozta, hogy a létesítési engedélyt most már tényleg mindjárt kiadja a magyar hatóság. Eredetileg 2021 szeptember végéig kellett volna kiadnia azt a normális menetrend szerint, ám az OAH nem találta megfelelőnek a terveket, és hiánypótlást kért. Engedély is, meg nem isÚgy tűnik, a politikai sürgetés megtette a hatását, hiszen az engedélyt az OAH e késő nyári estén kiadta. Csakhogy alaposan elolvasva a vonatkozó dokumentumokat kitűnik: úgy adta ki az engedélyt, hogy a lényegi részt illetően ismét hiánypótlásra szólította fel a Paks 2 Zrt.-t. És ha a kért anyagokat az OAH megkapja, akkor „várhatóan” még négy hónapig vizsgálja majd azokat, mielőtt a teljes értékű engedélyt kiadná. Ez azt jelenti, hogy ebben az évben legfeljebb alapozni lehet Pakson, és azt is csak az építtető saját felelősségére, az OAH nem garantálja, hogy az alapra valaha lehet majd reaktort is rakni.A most kiadott engedélynek ugyanis van egy „visszatartási pontja”, aminek szükségességét így indokolja az OAH: „A visszatartási pont meghatározásának célja az volt, hogy a nukleáris biztonság szempontjából fontos létesítmények kivitelezése – mint kritikus létesítési tevékenység – a betonacél szereléseken túl ne folytatódhasson addig, amíg a Hatóság ellenőrzi és elfogadja az EB-EBJ-t.”A visszatartási pontban többek között ez a szövegrész szerepel: „A nukleáris biztonság szempontjából fontos építmények létesítése nem kezdhető meg addig, amíg az Ügyfél a Hatósághoz nem nyújtja be a frissített Előzetes Biztonsági Jelentést (a továbbiakban: EB-EBJ), és annak megfelelőségéről a Hatóság írásban nem nyilatkozik.”Tehát az EB-EBJ, azaz Előzetes Biztonsági Jelentés elfogadása hiányzik ahhoz, hogy az erőmű érdemi részének kivitelezése elkezdődhessen. Ahhoz, hogy felmérjük ennek a jelentőségét, fontos tudni, hogy az Előzetes Biztonsági Jelentés alatt a tervek lényegét értik a nukleáris ipar szereplői.2019 nyarán éppen ezt a jelentést nevezte az engedélyezési eljárás legfontosabb elemének Horváth Miklós, Paks II. Zrt. vezérigazgató-helyettese, amikor a Telepaks című, magyar–orosz nyelvű oldalon így fogalmazott: „A szakembergárda jelenlegi kiemelt feladata a létesítési engedélyezést megalapozó dokumentumcsomag összeállítása. A mi adatszolgáltatásunk és saját „technológiai adottságai” alapján elkészít az orosz partner egy műszaki tervet, amelyből közösen összeállítjuk az úgynevezett előzetes biztonsági jelentést. Számos egyéb csatlakozó dokumentummal ez képezi a létesítési engedélykérelmet.”Éppen ez, a legfontosabbként kiemelt dokumentum nem ment most át az OAH-nál. A mostani engedély valójában csak arra ad lehetőséget, hogy a tervezett atomerőmű alapozását elkezdjék. A csütörtök esti engedélyben hivatkozott, lehetséges munkálatok a következők:talajszilárdítás, munkatér lehatárolásához szükséges vízkizárást célzó munkálatok, így különösen résfalazás, valamint a fenti alpont szerinti munkálatokkal lehatárolt munkatérből történő talajkiemelés, illetve ezenfelül a nukleáris szigetek alaplemez betonvasalásának készítése, majd jelzi a hatóság, hogy ezeket „az Ügyfél saját beruházói kockázatára” végezheti el. Eszerint az OAH továbbra sem tudja garantálni, hogy ebből lesz atomerőmű.A helyzet értékelésére több szakértőt is felkértünk. Ők nincsenek egyszerű helyzetben, hiszen teljesen egyedi eset egy új atomerőmű engedélyezése, nincs mihez hasonlítani a mostani eljárásrendet. Egy a beruházás megvalósulásán dolgozó szakember szerint nincs komoly jelentősége annak, hogy az OAH hiánypótlást kért, teljesen természetes szerinte, hogy egy 2020-ban leadott, 2019-es adatokra épülő tervet ennyi idő elteltével frissíteni kell.A beruházást szintén kezdettől követő és azt környezetvédelmi alapon elutasító energetikai szakértő viszont úgy értelmezte az OAH engedélyét, mint egy politikai megrendelésre készült látványosságot, ami valójában belül teljesen üres. „Adott is engedélyt az OAH, meg nem is. A lényegre továbbra sincs engedély” – fogalmazott.