Véget sem ért a nyár, de már most apokaliptikus kép rajzolódik ki a fűtési szezonra vonatkozóan. Az első jele az volt a problémának, hogy július végén kiderült: felméri a Belügyminisztérium, át lehet-e állni fatüzelésre az iskolákban. Azóta sorra jönnek a hírek: bezárt a balatonboglári uszoda, egy Somogy megyei szálloda tulajdonosai is úgy döntöttek, nem szállnak harcba a megugrott rezsivel, a plázák számára teljes vakrepülés lesz a téli szezon, a siklósi kórházat az energiaköltségek megugrása miatt átvette az állam, a költségek drasztikus emelkedése a kulturális intézményeket, színházakat is komoly kihívás elé állítja.Sokáig lehetne sorolni, az egyik utolsó vonatkozó hír, hogy Nagyatádon bezárják a múzeumot és az edzőtermet, emellett részlegesen egy óvodát is a fűtési szezon idejére. Az biztos, hogy minden önkormányzat javában számolgat, illetve 2023-ra éppen most tartanak a földgáz-közbeszerzések.„A téli gázszámlánk biztosan elképesztő lesz. A konyha és a közösségi ház gázszámlája havi 800 ezer forint volt, most 5 millió forint is lehet. Az összes önkormányzati ingatlan fűtése a könyvtártól az orvosi rendelőig korábban kétmillió forint volt, most 8-9 millió forint lesz havonta” – mondta lapunknak Fülöp János, a Tolna vármegyei Őcsény polgármestere. Egyelőre úgy látja, hogy kihúzzák a telet, de mindenen spórolni fognak, és semmiféle fejlesztés nem lesz.Ha ez sem elég, akkor előbb az önkormányzati vagyon, a szántóföldek eladása, majd az önkormányzati dolgozók elbocsátása következhet. Őcsény már így is sokat bukott, nem tudták fizetni a korábbi években felújított szennyvíztisztító telep villanyszámláját, a mintegy 300 millió forintos vagyont ingyen kellett odaadniuk az államnak.Úgy tűnik, a gazdaság ördögi csapdába kerül: a rezsiköltségek miatt emelni kellene az árakat, az inflációt viszont már nem győzik pénztárcával a fogyasztók. Az egyre emelkedő energiaárakkal a fürdők már tavaly is találkoztak, hiszen gazdasági társaságként ők eddig is a piacon vásárolták az áramot.„Aki még tavaly szerződött, az 70-100 százalékkal magasabb áron jut az áramhoz, de akinek csak idén járt le a szerződése, az már 300-500 százalékkal magasabb áron tudott újra megállapodni. Gáz esetében ez az emelkedés tízszeres is lehet” – mondta Balogh Zoltán, a Magyar Fürdőszövetség főtitkára.Az energia, a bérek és az üzemanyag árának emelkedése jelentős hatással volt a beszállítókra is, így a fürdőkben használt vízkezelési anyagok ára legalább a duplájára emelkedett. A belépők árát így is emelték: az elmúlt 2 évben ezt jogszabályi tilalom okán nem tehették meg, júniusban viszont mindenhol mintegy 20-25 százalékkal nőttek a belépőárak, sőt egyes helyeken és egyes jegytípusok esetében ennél is magasabb mértékben. Tovább emelni nincs sok értelme, mert a vendégszám már amúgy is elmarad az utolsó békeévet jelentő 2019-es adatoktól. Lehetséges forgatókönyv Balogh Zoltán szerint a nem nyereséges szolgáltatások csökkentése vagy beszüntetése, illetve a nyitva tartás korlátozása.Hasonló csapdahelyzetben vannak a szállodák is, amelyeknek 20-25 százaléka, míg a vendéglátóhelyek 30-50 százaléka zárhat be az infláció és a rezsiköltségek miatt.„Most teljesen sötét alagútba megyünk bele, és nem tudjuk kezelni azt a fajta költségnövekedést, ami van. Áremeléssel sem lehet, arról nem beszélve, hogy azt feltételezzük, ősztől az inflációs hatás miatt csökkenni fog a belföldi és a külföldi kereslet is” – nyilatkozta Flesch Tamás, a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének tiszteletbeli elnöke az ATV műsorában.Szállodai forrásunk szerint a nagyobb hotelek éves gázmennyiségre szerződnek le: vannak a szerencsések, akik már az év elején vásároltak, és a szerencsétlenek, akiknek most akár hétszeres gázszámlát kell aláírniuk. Akadnak olyan szállodások, akik szakaszoláson törik a fejüket: például négy emelet közül a felső kettőt lezárják és nem fűtik. Ez a tankönyvi stagfláció állapota, amiből nehéz kitörni: egyszerre van jelen a recesszió, a munkanélküliség növekedése és az infláció. A fő probléma, hogy az egyik orvoslása a másik súlyosbításához vezet.