Csütörtök reggel a Fővárosi Törvényszék Markó utcai épületében megkezdődött Hann Endre és Kálomista Gábor pere. A Medián közvéleménykutató igazgatója márciusban perelte be jó hírnévhez való személyiségi jogának megsértése miatt az Elkxrtuk című film producerét, közelebbről a filmet gyártó Mega Film Kiadó Kft.-t. A döntő részben kitalációkra épülő film, amit 2021 őszén mutattak be a magyar mozik, az országgyűlési választásokra készülő Fidesz egyik fontos - gyurcsányozós - kampányeszköze lett. Ez számos körülményből egyértelműen kiderült: a közrádióban tényként beszéltek a filmben bemutatott nyilvánvaló képtelenségekről, Navracsics Tibortól Deutsch Tamásig kormánypárti politikusok lobbiztak az Elkxrtuk mellett, sőt, volt olyan állami tisztiviselő, aki zsebből fizette be rá kollégáit. Később a fél NER felvonult a díszbemutatón, és a filmet leadta a TV2 is. Mozikban a filmet összesen 130 ezren látták vagy kellett lássák. Az Elkxrtuk egyik főszereplője Endre névre hallgat és egy befolyásos közvéleménykutató céget vezet - számos utalásból egyértelműsíthető, hogy a készítők Hannról mintázták Endre karakterét. A producerek ezt voltaképp soha nem is tagadták, és a film kommunikációja során is egyértelművé tették, kit formáz meg a politikai tanácsadó karaktere. Hann Endrét még a bemutatóra is meghívták, úgy is mint a film egyik megtestesített szereplőjét. Kálomistáék a Medián vezetőjét sötét szándékú spin doctorként mutatták be, aki a háttérben folyamatosan egyeztetett kormányzati politikusokkal a 2006 őszi események előtt, tudatosan manipulálta hamis kutatásokkal a közvéleményt, és újságírók megfigyeltetésében is közreműködött. Hann januárban peren kívüli egyezséget ajánlott Kálomistának, és nyilvános bocsánatkérés, valamint 3 millió forint sérelemdíj ellenében eltekintett volna az eljárástól. A producer nem fogadta el az ajánlatot, így szeptember 1-én megkezdődött az Elkxrtuk-per.A törvényszéken a felperes, az alperes és jogi képviselőik mellett két stáb várta a tárgyalás kezdetét, a Mediaworks mellett legalább hét fős csapattal képviseltette magát az eseményen a TV Com Kft. is. Hogy pontosan mely cégről is van szó, akkor derült ki, amikor Bérces Renáta bírónő ellenőrizte, kik vannak jelen a tárgyaláson. A TV Com Kft. - aminek ügyvezetője Kálomista Márton, a producer fia - kérelmet nyújtott be, hogy felvételt készíthessen az eseményről, de ehhez a bírónő nem járult hozzá. (Azt talán Kálomista se akart bepróbálni, hogy alperesként a Mega Film forgasson a tárgyaláson.)A tárgyalás után Kálomista a 444 kérdésére válaszolva elmondta, hogy dokumentumfilmet forgatnak a tárgyalássorozatról, és ettől az sem tántorítja el, hogy a bírónő nem engedélyezte a tárgyalóteremben felvételek készítését. Kálomista azt is elmondta a 444-nek, hogy Bérces Renáta eddigi gyakorlata alapján nem lepődött meg a számára kedvezőtlen döntésen. Hiába érdeklődtünk, hogy a címben is lesz-e most is X betű, egyelőre nincs még felcímkézve a projekt, címe ismeretlen. Keresetében a felperes három valótlan állítás helyesbítését kérte: egyrészt azt a jelenetet, amiben Hann olyan közvélemény-kutatási eredményeket mutat be, amik szándékosan manipulált módon magasabbra mérték az MSZP-SZDSZ támogatottságát, és alacsonyabbra a Fideszét. A második hamis állítás Hann szerint, hogy a 2006 őszi eseményeket megelőző időszakban rendszeresen részt vett volna magasrangú politikai döntések meghozásában, és állandó kapcsolatban állt volna Szilvásy György polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat felügyelő tárca nélküli miniszterrel. Végezetül a felperes szerint az sem igaz, hogy részt vett volna olyan megbeszélésen a parlamentben, ahol Dobrev Klára eldöntötte, hogy 2006. október 23-án a rendőrök rá fogják tolni a radikális tüntetőket a Fidesz békés megemlékezőire az Astoriánál. A felperes részéről külön el is hangzott, hogy soha nem adott politikai tanácsokat kormánytagoknak és nem vett részt politikai döntések előkészítésében sem. Kálomistáék védekezése arra épül, hogy az Elkxrtuk egy fikciós film, ami részben valós eseményekre épül, és mint ilyen, azon számon kérni tényszerű állításokat képtelenség. Az alperes szerint ezáltal jó hírnév megsértése sem merülhet fel, és per valójában a művészi szabadság és a véleménynyilvánítás szabadság korlátozásaként is értelmezhető. (Ez némileg ellentmondásban áll azzal, hogy a film kommunikációja során a producerek visszatérően azt hirdették, hogy a film romantikus szálát leszámítva az Elkxrtukban semmi fikció nincs. Kálomista példaként a Titanichoz hasonlította a filmet. Ettől persze független kérdés, hogy a bíróság jogilag miként ítéli meg az esetet.)Az egyeztetésen a Kálomistát képviselő Biczi és Turi ügyvédi iroda ügyvédje ismételten azzal érvelt, hogy Endre valójában egy archetípust formál meg, a film elsősorban fikcióként értelmezendő, így jó hírnév megsértése fel sem merülhet. A keresetben és az arra adott írásbeli beadványban megfogalmazottakon túl új érvek egyik oldalról sem hangoztak el, inkább csak egy-egy példa volt, ami érdekessé tette a tárgyalást. Például amikor az alperes jogi képviselője előbb a Social Network című - Mark Zuckerberg életét és karrierjét bemutató - hollywoodi film készítőivel, majd egyenesen Shakespeare-rel példálózott. Rajtuk se kérte senki számon - hangzott el teljes komolysággal - hogy megtörtént események elbeszélését fiktív elemekkel kombinálták. A legemlékezetesebb pillanat az volt, amikor az ügyvéd az Elkxrtuk autós üldözéses jelenetét elevenített fel. (Ebben a jelenetben az történik, hogy Szilvásy volt titokminiszter fekete szolgálati autója hátsó ülésén személyesen ered a titkos információk birtokába jutó újságírók nyomába a pesti belvárosban.) Kálomista ügyvédje azzal érvelt: senki nem gondolhatja komolyan, hogy ilyesmi tényleg megtörténhetett, így aztán az egész filmet nem is lehet másként értelmezni, mint fikciót. Ennél a mondatnál valószínűleg bárhol hatalmas kacagás tört volna ki a közönség köreiben, ha ott nem kizárólag a Mediaworks és valamelyik Kálomista-közeli cég alkalmazottai ültek volna.Az alperes ügyvédje ezen felül formailag igyekezett fogást találni a kereseten, és arról beszélt, hogy ha tényállítások sorozataként tekintünk is a filmre, akkor sem világos, miért lenne sértő Hannra nézve az az állítás, hogy Szilvásyval kapcsolatot tartott volna a kérdéses időszakban. Vagy hogy adott esetben szerepe lett volna egyes kritikus politikai döntések meghozatalában. A bírónő végül a perfelvételi tárgyalás elhalasztása mellett döntött, és pontosításra szólította fel mind a felperest, mind az alperest. Hannéktól azt kérte: a keresetből pontosan legyen látható, mit sérelmeznek, Kálomistáéktól pedig azt, hogy foglaljanak egyértelműen állást a felperesek által megfogalmazott állításokat illetően; tényszerűen valótlanok-e azok vagy sem. Ha az alperes erről nem nyilatkozik, akkor úgy tekinti a bíróság, hogy Kálomista nem vitatja azt - mondta a bírónő, aki a perfelvételi tárgyalás új időpontját október 11-re tűzte ki.Hogy miért szerepeltették Kálomistáék Hannt a filmben, rajtuk kívül senki nem tudja. A Medián vezetője ugyan évtizedek óta ismert szereplője a közéletnek, de messze nem megosztó személyiség, karakterábrázolása pedig még akkor is teljesen elrugaszkodott és valószerűtlen, ha a nyilvánvaló csúsztatásokat és hamis állításokat nem vesszük figyelembe. A filmről és annak propagandaértékéről ebben a cikkben írtunk részletesen.