Csak találgatni tudnak a kereskedelmi szakértők, hogy az élelmiszerek esetében hogyan lehet fokozatosan kivezetni a hatósági árat. Nagy Márton gazdaságfejlesztésért felelős miniszter ugyanis az Inforádió Aréna című műsorában arra a kérdésre, hogy ugyanolyan gyorsan vezetik majd ki a rögzített árakat, mint ahogy bevezették, azt válaszolta, hogy az üzemanyaghoz hasonlóan, fokozatos átmenetre készülnek.Az Orbán-kormány 2021. október 15-i szinten fagyasztotta be hét alapvető élelmiszer (kristálycukor, búzafinomliszt, napraforgó-étolaj, sertéscomb, csirkemell, 2,8 százalékos tehéntej és csirkefarhát) árát idén február 1-től október 1-ig.Háttérbeszélgetéseken a következő lehetőségek merültek fel a hatósági ár fokozatos kivezetésére:a rezsicsökkentéshez hasonlóan a hatósági ár és a piaci ár közötti lakossági piaci ár bevezetése a kiválasztott termékekre, nem október 15-i szinten fagyasztják be az árakat, hanem január 15-i árakon, egyszerűen emelnek az árakon 10 százalékot, nem hét alapvető élelmiszerre fog vonatkozni az ársapka, hanem kevesebbre, például a cukorra nem. Nagy Márton ugyanakkor kellően homályosan fogalmazott a témában, így egyáltalán nem biztos, hogy a kormány hozzányúl a hatósági árakhoz. A miniszter szerint a hatósági árak ugyan már betöltötték a szerepüket, de mivel az energiaválság és az infláció még tart, ezért mérlegelés kérdése, hogy az intézkedés fenntartható-e. Az eléggé biztos, hogy az árstop kivezetése után a kereskedők árat emelnek majd az addig kieső bevételeik kompenzálására, amit eddig legfeljebb a kínálat visszafogásával tehettek meg, ahogy például a Lidl tette."A cukor ára megkétszereződhet a boltokban, ha eltörlik a hatósági árat" - mondta Dorogi Árpád, a Cukorrépa Termesztők Országos Szövetségének elnöke. Szerinte ezt a világpiaci cukorhiány, és az előállítási költségek is indokolnák. Az aszály miatt csökken a cukorrépatermés mennyisége.Az üzemanyag esetében pontosan lehet tudni, hogy a 480 forintos ár eltörlése után a 95-ös benzin most 687 forintba, a gázolaj pedig 824 forintba kerülne. Hernádi Zsolt Mol-vezér már rögtön az áprilisi választás után arról beszélt, hogy nem lehet sokáig fenntartani a hatósági benzinárat, mert elfogynak az erőforrások. Az OMV pedig ellátási gondokkal küzd.A Portfolio már júniusban arról írt, hogy az "inflációs adatok nyomán meg tudjuk nézni, hogyan alakult az árstopos termékek helyettesítőinek ára. Ebből egyrészt azt a következtetést vonhatjuk le, hogy az élelmiszer-árstop nem fékezte meg a helyettesítő termékek árának emelkedését a boltokban, másrészt sejthetjük, mennyi lenne az árstopos termékek piaci ára". A csirkemell az árstopos termékek közé tartozik, de például a bontott csirke kilója októberben 785 forint volt, júliusban viszont 1230 forint, míg a csirkecomb kilója 740 forintról 1160 forintra drágult a KSH adatai szerint.Tehát jelentős veszteséget könyvelnek el a kereskedők, mert ők csak a beszerzési árnál olcsóbban árusíthatnak. Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter egy januári Kormányinfón fogalmazott úgy, hogy a kiskereskedők 10-20 milliárd forintot fognak bukni, de nem kapnak kompenzációt, mert Gulyás szerint a kiskereskedelmi profit magasabb, mint amekkora veszteséget okoz ez az intézkedés. A korábbi kormányzati álláspont szerint pedig a hatósági ár addig marad, amíg magas az infláció.Ha javul az infláció..."Úgyhogy nagyon remélem, hogy a rezsicsökkentés politikáját megtestesítő rezsiár-stopon kívül a másik hármat, ahogy az inflációs helyzet javul, ki tudjuk vezetni a gazdaságszabályozó eszközeink közül" - mondta például Orbán Viktor miniszterelnök február közepén a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara gazdasági évnyitóján. Tehát akkor még úgy látta a kormányfő, hogy a rezsicsökkentéshez nem nyúlnak hozzá, ellenben a hatósági árat kivezetik, ha csökken az infláció. Februárban 7 százalék körüli volt az infláció. A rezsit azóta már jelentős mértékben emelték, az infláció pedig szárnyal. A júliusi adatok szerint a fogyasztói árak átlagosan 13,7 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit. Elemzői becslések szerint a drágulás üteme 20 százalék fölött tetőzhet. Az MNB épp a napokban emelte meg az alapkamatot, mert az infláció további emelkedése és az elhúzódó inflációs kockázatok miatt folytatni kellett a szigorítási ciklust. Politikai szempontból viszonylag nehéz kommunikációs helyzet lenne, hogy miért az infláció tetőzése előtt vezetnék ki a hét élelmiszerre bevezetett hatósági árat, amely eddig becslések szerint 1,5-3,5 százalékkal mérsékelte az inflációt. Ha tehát csak akkor törlik el a hatósági árat, ha az infláció már stabilizálódik, akkor még nagyon sokáig velünk marad az árstop.A két legnagyobb élelmiszeripari szövetség vezetője megszüntetné az árstopot: Éder Tamás, a Felelős Élelmiszergyártók Szövetségének elnöke és Máhr András, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének főtitkár-helyettese szerint ugyanis a fél év már túl van az ideiglenesség határán.