Amikor a 2019-es önkormányzati választáson az ellenzék Budapest-szerte meglepetésszerű győzelmeket aratott, az egyik legvalószínűtlenebb diadal helyszíne az I. kerület volt. Budavár amellett, hogy az épp újraépülő történelmi kormányzati funkciói miatt a jobboldal számára már-már szakrális fontosságú, hagyományosan konzervatív bástyának is számít:a helyiek a rendszerváltástól 2019-ig mindig jobboldali polgármestert és testületi többséget választottak.Ehhez képest három éve a hatpárti ellenzék a 10 egyéni választókerületből nyolcat megnyert, a párbeszédes V. Naszályi Márta lett a polgármester, és a Fidesz a kompenzációs mandátumokkal is csak 10-5-re tudta feljavítani az arányát a képviselő-testületben. Ennél jobban akkor szinte semmi nem jelezte, hogy a Fidesz elveszítette Budapestet és hagyományos városi, polgári-konzervatív szavazóbázisa egy jelentős részét. Igaz, a vereség látszata nagyobb volt a ténylegesnél: az egyéni választókerületekben a szavazatok átlagos megoszlása 53-47 százalék körül alakult az ellenzék javára, és Naszályi is csak 121 szavazattal, hat tizedszázalékkal győzte le a regnáló Nagy Gábor Tamást.A mai időközin viszont az ellenzéki koalíció bukhatja a többségét a képviselő-testületben.Az előzmény az, hogy a két jobbikos képviselő 2020 februárjában először kivált a Jobbikból (mindketten Bencsik János Polgári Válasz nevű, ígérete szerint a Fidesz-KDNP-től és az ellenzéktől is távolságot tartó mikroformációjához csatlakoztak), majd a többségi frakciót hátrahagyva elkezdtek a Fidesszel szavazni.Ha a Parlamentbe távozó, időközben a Momentum elnökévé választott Gelencsér Ferenc helyére kiírt időközit a fideszes jelölt nyeri, a polgári válaszos Varga Dániel és Zsitnyák János meg végleg szakítanak a többségi frakcióval, V. Naszályi Márta korábbi kétharmados testületi többsége 8-7-es kisebbségbe fordul át. A kerületvezetés mozgástere a választásig hátralévő bő két évben így minimálisra szűkülne,Budavár "visszahódítását" pedig a kormányoldal szimbolikus sikerként könyvelhetné el.2019-ben abban az első kerületi EVK-ban, ahol most időközit tartanak (ez nagyjából a Várszoknya nyugati fele, a Széll Kálmán tértől a várfalig), a mintegy 2200 választásra jogosult közül bő 1200-an adtak le érvényes szavazatot. Gelencsér 53,6-46,4 százalékos arányban nyert, ellenfele, Jeney Jánosné a kompenzációs listáról jutott mandátumhoz.A 2019-es ellenzéki megállapodásnak megfelelően most is a Momentum adja a közös jelöltet. Ő Korsós Borbála, aki korábban Gelencsér munkatársa volt, és megörökölte Gelencsér alpolgármesteri pozícióját is. Ezt a kormánymédia újabban egyfajta balos nepotizmusnak próbálja beállítani. A 28 éves, konduktor és óvodapedagógus végzettségű Korsós erről a 444-nek azt mondta, hogy a Momentumnak járó alpolgármesteri posztról a párt döntött, de mivel jó ideje közvetlenül Gelencsér mellett dolgozott, ő ismerte a legjobban a futó projekteket és a lakossági problémákat, így ő tudta a legegyszerűbben átvenni a feladatait.Ellenfele a fideszes Fazekas Csilla, aki Böröcz László volt Fidelitas elnök és volt parlamenti képviselő munkatársa. Fazekas az ELTE-n és a BME-n végzett. A Mandiner azt írta róla, hogy a "nagyon népszerű Budai Polgári Közösség elnöke, az I. kerület kulturális életében a rendszeres, heti gyakoriságú, nívós, érdekes és közkedvelt programok főszervezője". A választáson egy független jelölt, Horváth Gergely is indul.Korsós azt mondja, a választás azon dől el, hogy hogyan sikerül az ellenzéknek a mozgósítás. A kivételes erőforrásokra támaszkodó Fidesz ebben hagyományosan erős, amikor viszont az ellenzék a nyári uborkaszezon közepén ráerősített a tétényi időközin a door-to-door kampányra, majdnem megfogták a kormánypártot: a választás 10 szavazaton múlt.Az ellenzék egyetlen esélye most is az, ha magas lesz a részvétel.Kérdés persze, hogy egy álmosítóan hangzó önkormányzati időközi választás mennyire képes felvillanyozni az embereket szeptemberben.A mozgósításba az ellenzék igyekezett apait-anyait beleadni, már legalábbis ami a húzóneveket illeti: beszállt Karácsony Gergely és Dobrev Klára is, a Momentum pedig Donáth Annától Fekete-Győr Andráson, Orosz Annán és Hajnal Miklóson át egészen Kerpel-Fronius Gáborig mindenkit bevetett. A Fidesz nem küldött fajsúlyos politikusokat, ám ezzel együtt sem szabad lekicsinyelni a mozgósítási képességüket.Az egyértelmű, hogy hiába telt el több mint öt hónap a parlamenti választás óta, és hiába dörömböl már sokak ajtaján a rezsidémon, az ellenzék láthatóan nem heverte még ki az áprilisi vereséget:a Fidesz az ellenzéki fellegvár fővárosban sorra nyerte az időköziket.Egy hete Óbudán a jelöltjük majdnem 12 százalékot vert a baloldaléra. A már említett Tétényben július végén csak egy százalék volt a különbség. Július 10-én a XVI. kerületben 68 százalékkal nyert a fideszes jelölt (közös ellenzéki ellenfél nélkül), június 26-án a Belvárosban 71 százalékot szerzett a kormánypárti jelölt, a Józsefvárosban 63 százalékkal tarolt a Fidesz, Erzsébetvárosban pedig 46 százalék is bőven elég volt a fölényes győzelemhez. Az egyetlen kivétel az aznapi negyedik budapesti időközi választás volt, Újpesten a hatpárti ellenzék jelöltje nyert, 48 százalékkal.Amikor Gelencsér Ferencet az ellenzéki frakció széteséséről kérdeztük, azt mondta, hogy az önkormányzatban "nem mindig volt vita nélküli az elmúlt három év", mert egy hatpárti koalíciót, amiben markánsan eltérően gondolkodó, erős ideológiai alapokkal rendelkező emberek vesznek részt, nem mindig egyszerű működtetni. Kiemelte V. Naszályi Márta polgármester " szilárd alapokon álló baloldaliságát", illetve például a volt jobbikos képviselőket, akik szerinte azt szerették volna, hogy nagyobb figyelmet kapjon az önkormányzat és a kárpát-medencei testvértelepülések kapcsolata.Budavár az egyik leggazdagabb budapesti kerület, és nem tartozik a különösebben balhésak közé sem. Ezzel együtt az elmúlt időszakban akadtak konfliktusok. Az itteniek közül sokan úgy érzik például, hogy miután a kormány a kerületi vezetés terveit felülírva törvénnyel tette kötelezővé az önkormányzati lakások kedvezményes értékesítését a bérlőknek,a polgármester szabotálja a folyamatot.A Várban szinte az összes lakás önkormányzati, és a kerület más részein is sok a bérlakás. A hatpárti ellenzék a 2019-es kampány idején azt ígérte, hogy a bérlők megvehetik majd a bérlakásukat. A választás után ezt az ígéretet visszavonták. Mivel azonban a kerület ingatlangazdálkodása a 2013 óta változatlan lakbérek miatt hosszú ideje veszteséges volt, 2020 őszén a kerület vezetése új lakásrendelet előkészítésébe fogott: a szociálisan nem rászorulók esetében 2,5 szeresére emelték volna a bérleti díjat.A bérlők átverve érezték magukat, a Fidesz pedig észrevette a lehetőséget: a helyi erős ember, Böröcz László olyan tövényjavaslatot nyújtott be a parlamentben, ami kötelezte volna az önkormányzatokat a bérlakások értékesítésére, amennyiben arra a bérlő igényt tart. Az elfogadott törvény végül ezt lényegében a várkerületre szűkítette.A kerület vezetése nem vette észre, hogy milyen adut kapott a kezébe: a politikai kommunikációban a kormányoldal önkényére hivatkozhattak volna, miközben az értékesítést 2024-ig flottul levezényelve komoly jópontokat gyűjthettek volna az érintett bérlők köreiben, a sok milliárdos bevételből pedig egyebek mellett hozzáláthattak volna a szociális bérlakásállomány bővítéséhez, ami az egyik fontos ígéretük volt.Nem ez történt: a polgármesteri hivatal az értékesítés előkészítéséhez szükséges önkormányzati kapacitás korlátaira hivatkozott, és az egész folyamat csúszni kezdett. Az ugrásra készen álló bérlők ezt időhúzásként értékeltek és kiakadtak. A bérlőknek a törvény szerint idén nyár elején kellett volna megkapniuk az önkormányzat értékesítési ajánlatát, ám ez máig nem történt meg.Nem szült jó vért az a szintén meghiúsult 2021-es terv sem, amely szerint az önkormányzat egy Mészáros utcai MÁV-telken buszparkolót létesített volna, hogy a turistabuszok ne pöfögjék tele a Budai Várat korommal, csakhogy előtte nem konzultáltak a tervezett buszparkoló környékén élőkkel.A Budavári Kulturális Nonprofit Kft. művészeti autonómiájának veszélyeztetése (Hudi László igazgató felmondott V. Naszályi Márta nyomulása miatt) nem az a balhé, ami választásokat dönt el. Ahogy az sem, hogy a polgármester 35 millió forinttal támogatná a Margit körúti (II. kerületi) Átrium színház működését, miután az a kultúrkampfos pénzelvonások és a kormánypropaganda támadásai miatt nehéz helyzetbe került.Kerületi lakosként viszont egyértelmű tapasztalat, hogy az utóbbi 1-2 évben romlott a kerület vezetése, és elsősorban V. Naszályi Márta polgármester helyi megítélése. Ebben a kerületben lakom, sok emberrel beszélgetek az utcán, a játszótéren vagy kutyasétáltatás közben. 2019 után nagy volt a remény, hogy kulturáltabb és lakosságbarátabb módon működik majd a kerület. Bár a fideszes vállalkozói réteget helyzetbe hozó ingatlanmutyikat és parkolási anomáliákat leállították, egyre több beszélgetésben köszönt vissza a csalódottság, amiért nem sikerült korrektebb, szolgáltató önkormányzati működést kialakítani. Ehelyett a polgármesteri hivatalban az ember többnyire sajátos, kellemetlen gyanakvásba ütközött, ha valamit megpróbált elintézni.Személyes tapasztalatom volt, amikor a kislányom Dísz téri önkormányati óvodája idén tavasszal átmenetileg bezárt, mert a szomszédban felhúzott kormányzati irodaépület miatt át kellett építeni a szellőzést. Mi, szülők csak az utolsó pillanatban értesültünk arról, hogy a gyerekekkel hónapokig egy, a Vár felől tömegközlekedéssel nehezen megközelíthető, naphegyi óvodába kell ingázni.Fel is vetettük, hogy az önkormányzat és a beruházó Várkapitányság Zrt. például kisbuszok beállításával segíthetne. Az ügy kezelése elsősorban azért volt tanulságos, mert a közmeghallgatáson kiderült, hogy a kerületre egyáltalán nem lehet számítani. Ahelyett, hogy segíteni próbált volna vagy legalább segítőkésznek mutakozik,V. Naszályi befeszült, a kifogásokat kereste, hogy lerázhassa a szülőket, és azt érzékeltette, hogy irreális luxusigényeink vannak.Meglepő módon Miniszterelnökség alá tartozó Várkapitányság jóval konstruktívabb volt, de V. Naszályi elzárkózása miatt végül a buszozásból nem lett semmi.A polgármester csökönyössége, merevsége állandó beszédtéma lett, de ami igazán visszaüthet, az az, hogy a jelek szerint nem érti a politika lényegét: képtelen az indulatait félre téve, akár az ellenfeleivel is alkukat kötve előre vinni a kerület, a váálasztók dolgait. A választás azonban még egy időközin se csak a helyi ügyekről szól, az olyan húsbavágó, ám a kerülethez nemigen kapcsolódó tényezők, mint az infláció és az elszálló rezsiköltségek miatti elégedetlenség, súlyosan esnek latba.A tét miatt felfokozott hangulatra jellemző, hogy több forrástól is azt hallottuk, hogy az érintett utcákban az MVM a héten nem küldte ki a már megemelt rezsiszámlákat, a gyanú szerint azért, hogy ne rontsa a kormánypárti jelölt esélyeit.(Mi a kerület egy másik részén lakunk: nekünk a szokásos időben érkezett az áram- és a gázszámlánk.)Borítókép: Katonai hagyományőrzők ostromjelenetet mutatnak be a budai Várban, a Kapisztrán téren 2019. május 19-én. MTI/Máthé Zoltán