Vasárnap éppen kétszázadik napja tartott már az intenzív háború Ukrajnában, amikor este teljes sötétbe borult az ország egy jelentős része, mert a keleti megyékben az oroszok kilőtték az áramot. Sok településen emiatt víz sem volt. Az oroszok egyszerre rakétázták a Kijevtől keletre eső terület erőműveit. A civil lakosságon álltak így bosszút, miután a katonáik néhány nap alatt elmenekültek Harkiv megyéből, és feladtak több stratégiai fontosságú várost, vasúti csomópontot. NélkületekVolodimir Zelenszki ukrán elnök vasárnap este így szólt az oroszokhoz:"Még mindig úgy gondoljátok, hogy egy nép vagyunk? Még mindig úgy gondoljátok, hogy megijeszthettek, megtörhettek, engedményekre kényszeríthettek? Nem fogjátok fel? Nem értitek, hogy kik vagyunk? Figyeljetek ide: gáz nélkül leszünk vagy nélkületek? Nélkületek. Világítás nélkül vagy nélkületek? Nélkületek. Víz nélkül vagy nélkületek? Nélkületek. Étel nélkül vagy nélkületek? Nélkületek. Hideg, éhség, sötétség és szomjúság sem olyan ijesztő és halálos nekünk, mint a ti barátságotok, a ti testvériségetek. A történelem mindent helyre tesz majd. Lesz gázunk, világításunk, vizünk és ételünk. Nélkületek." Felszabadító hadműveletNéhány órán belül az öt megtámadott megyéből háromban visszaállt az áramszolgáltatás. És az erőműveket ért csapás ellenére is igaz, hogy a szeptember brutális orosz vereséggel kezdődött. Igor Girkin, egykori orosz titkosügynök, a 2014-es donbaszi műveletek egyik szervezője szerint az oroszok szeptember második hetében akkora csapást szenvedtek el, mint 1905-ben, a japánok elleni háborúban, Mukdennél. (Az a csata 18 napig tartott, 64 km hosszú vonalon, és 90 ezer orosz katona esett el benne.)Az óvatosabb nyugati elemzők is óriási eredményről írnak, a bátrabbak pedig egyenesen csodáról, történelmi sikerről. Az ukrán hadsereg öt nap alatta 70 kilométerrel szorította vissza az orosz csapatokat Ukrajna északkeleti részén, legalább 3000 négyzetkilométert (kb. ekkora Vas megye) és több mint 40 települést felszabadítva. Mindezt alig öt nap alatt érték el. Az oroszok április óta összesen nem tudtak ennyi területet elfoglalni Ukrajnából. Különös jelentőséget ad a sikernek, hogy Izjum és Kupjanszk városok felszabadításával nagyon fontos vasúti csomópontokat vesztettek el az oroszok, és így sokkal rosszabb esélyeik vannak Donyeck megye ukrán kézen maradt részének bekebelezésére, mint eddig. Márpedig hivatalosan most éppen ez volna az orosz hadműveletek legfőbb célja. Az oroszok pozíciói annyira meggyengültek, hogy a Meduza emigráns orosz lap Kremlben dolgozó forrására hivatkozva vasárnap arról írt, hogy visszahívták Ukrajnából a novemberi népszavazás előkészítésére küldött bürokratákat. Moszkvában ugyanis úgy képzelték, hogy november 4-én megszavaztatják a megszállt területek csatlakozását Oroszországhoz, a 2014-ben kiszakított vidékeken, és a február óta megszállt területeken is. Ebből egyelőre semmi sem lesz. A megszállókkal együttműködők ezrével menekülnek Ukrajna keleti részéből Oroszországba inkább. Az orosz védelmi minisztérium a csapatok "átcsoportosításáról" adott ki közleményt, de az orosz katonák lehallgatott telefonjai, és Telegramon közzétett posztjai alapján inkább fejvesztett menekülésről van szó.Az orosz hadsereg Harkiv megyéből érdemi ellenállás nélkül, a lőszereket sokszor hátrahagyva menekült el, alig néhány nap alatt. Több hónapnyi keserves harcban elfoglalt területeket adtak fel. Átverték az oroszokatAz ukrán hadseregnek ez a látványos sikere annak is köszönhető, hogy elhitették az oroszokkal, hogy minden erejüket a déli hadműveletekre, Herszon megye felszabadítására fordítják. Augusztus végén indult ott az offenzíva, elkeseredett harcok folytak, és az oroszok erősítést küldtek a térségbe, többek között a most elfoglalt területről. Ezzel Harkiv védelme jelentősen meggyengült. Ez azt mutatja, hogy az orosz titkosszolgálat képtelen belelátni az ukrán tervekbe, annak ellenére sem, hogy nagyon komoly hálózatokat építettek ki az ukrán katonai és politikai vezetés manipulálására és megfigyelésére az elmúlt évtizedekben. A háború kitörése óta több száz magasrangú tisztviselőt csuktak le az ukránok, mert a gyanú szerint az oroszoknak kémkedtek. Úgy tűnik, hogy mostanra egy komoly hadművelet előkészítését teljesen titokban tudják már tartani. (Miközben a februári orosz támadás tervét egész pontosan látták előre az amerikaiak, még arra is figyelmeztették az ukrán hadvezetést, hogy a hosztomeli repülőtér elleni támadással kezdik majd Kijev ostromát.) Ki kellett ehhez tartaniA mostani ukrán hadművelet sikere annak is köszönhető, hogy az ukrán hadsereg óriási áldozatok elviselésére volt képes. Ugyan kevés megbízható beszámoló érkezik a veszteségekről, de az utóbbi időben megjelent alaposabb nyugati riportok (Washington Post, BBC) egyaránt arról számoltak be, hogy az ukrán veszteségek nagyon komolyak. Az augusztusban indított herszoni támadásnak is rengeteg sebesültje és halottja van már. A nyári luhanszki harcokban szintén nagyon sok katona élete árán sikerült hosszú időre feltartóztatni az orosz előrenyomulást, és ezzel időt nyerni, hogy a Nyugatról ígért nehézfegyverek érkezéséig ne érjenek el nagyon messzire. A Kijevet sikeresen megvédő egységek közül pedig voltak olyanok, amelyekből alig maradt életben valaki. A mostani sikeres támadáshoz mindezek nélkülözhetetlenek voltak. Nyomasztó fölényben voltak az oroszok mostanáig minden fronton, tűzerőben biztosan, de sok esetben létszámban is. Ahhoz, hogy most vissza tudjanak foglalni nagyobb területeket az ukránok, jelentősen meg kellett gyengíteni a megszálló erőket. Néha már irracionálisnak tűnő áldozatok árán is, mint Szeverodonyeck esetében, ahol a szétlőtt és stratégiai szempontból kevéssé jelentős települést hosszú heteken át védték, folyamatos tűz alatt is. Ahogy nélkülözhetetlenek voltak az ellentámadáshoz azok a nyugati fegyverek is, amelyek csak mostanra váltak akkora számban bevethetővé, hogy az ukrán hadsereg ne csak védekezni tudjon, hanem átvehesse a kezdeményezést. Moszkvában közben ünnepeltekMiközben az ukránok megfutamították az északkeleti területeken az orosz hadsereget, az orosz vezetés a sajátjai felé úgy tett, mintha minden a legnagyobb rendben lenne. Szombaton Moszkvában utcai ünnepségek sorát rendezték a város megalapításának 875. évfordulója alkalmából, tűzijátékkal, és a világ legnagyobb óriáskerekének felavatásával, amelyhez Putyin elnök online közreműködött. A Moszkva Napja nevet kapó látványosság 5 méterrel magasabb a London Eye-nál, de egyes beszámolók szerint vasárnapra már el is romlott (a hivatalos közlemény szerint csak túl sokan akartak felszállni rá, ezért az előre megvett jegyek egy részét egyelőre nem lehet beváltani). A politikai elemzők azt találgatják, hogy az orosz vezetés meddig tudja leplezni az ukrán hadszíntéren elszenvedett kudarcot, illetve mennyi kegyetlenségre készülnek a polgári lakosság ellen, hogy bosszút álljanak. Komoly, de még nem sorsfordító eredményA mostani ukrán siker látványos, de a háborút nem döntötte el. Legalább százezer négyzetkilométer van még orosz megszállás alatt Ukrajnából (a 2014-ben elfoglalt területekkel együtt), és ebből most háromezret sikerült felszabadítani. Az oroszok tartalékai nagyok, míg az ukránok teljesen a nyugatiak segítségére szorulnak. Az oroszok Ukrajna teljes területét képesek rakétázni, míg a NATO nem engedi, hogy az ukránok orosz területeket támadjanak, tartva egy világháború kitörésétől. Ám a sok intő jel ellenére az elmúlt napokban kiderült, hogy az orosz hadsereget meg lehet futamítani, és az ukránok szerint ez bátorságot adhat a nyugatiaknak, hogy továbbra is segítsék honvédő harcukat. Olekszij Reznyikov ukrán hadügyminiszter szombaton azt mondta egy Kijevbe látogató nyugati delegációnak, hogy "Megtanultunk nem félni. Most azt kérjük, hogy önök se féljenek".