Örményország 49 katonát veszített a legutóbbi, Azerbajdzsánnal vívott határ menti összecsapásokban szeptember 13-án – mondta Nikol Pasinján miniszterelnök a BBC tudósítása szerint. Örményország és Azerbajdzsán is a másikat okolja a Hegyi-Karabah miatt több évtizede folyó harc legutóbbi kitöréséért. Az örmény parlamentben tartott beszédében Pasinján azt mondta, hogy Baku egyik napról a másikra megtámadta Örményország állásait, és harcok folynak.Az azeriek ugyanakkor „jelentős felforgató cselekményekkel” vádolták Örményországot, ami állítólag szintén tűz alá vett egyes katonai létesítményeket. A Szabad Európa beszámolója szerint Oroszország és Örményország védelmi miniszterei szeptember 13-án beszéltek, és megállapodtak abban, hogy lépéseket tesznek az örmény–azeri határon kialakult helyzet stabilizálására. Pasinján Antony Blinken amerikai külügyminiszternek és Emmanuel Macron francia elnöknek is telefonált."Amint azt már rég világossá tettük, nem lehet katonai megoldása a konfliktusnak. Sürgetjük minden katonai ellenségeskedés azonnali befejezését" - mondta Blinken a Szabad Európa cikke szerint.Törökország, Azerbajdzsán hagyományos szövetségese viszont Örményországot tette felelőssé a legutóbbi összecsapásért, és felszólította Jerevánt, hogy hagyjon fel a Baku elleni provokációkkal.„Örményországnak fel kell hagynia provokációival, és a béketárgyalásokra, valamint az együttműködésre kell összpontosítania Azerbajdzsánnal” – írta Twitteren Mevlüt Çavuşoğlu külügyminiszter, miután telefonon beszélt azerbajdzsáni kollégájával, Ceyhun Bayramovval.Örményország és Azerbajdzsán között 2020 őszén robban ki újra a háború a vitatott hovatartozású Hegyi-Karabah miatt. Végül moszkvai közvetítéssel kötöttek fegyverszünetet. Azóta is állandó a konfliktus a két fél között. A tárgyalások részeként közel 2000 fős orosz békefenntartó erőt telepítettek a területre.Nagorno-Karabah (vagy magyarul Hegyi-Karabah) sokáig vegyes lakosságú terület volt, ahol 20 százalékban muzulmán (síita) azeriek, többségben pedig keresztény örmények laktak. A Szovjetunió szétesett, Azerbajdzsán és Örményország is kikiáltotta a függetlenségét, és a két ország háborúzni kezdett Karabahért. Az 1994-ig tartó, 30 ezer halottat és egymillió menekültet követelő háborút az örmények nyerték.