Bámulatos médiasztoriról számolt be a Financial Times csütörtökön: az Axel Springer vezérigazgatója legkelendőbb bulvárlapját, a Bildet használta fel arra, hogy kampányoljon az Adidas ellen, miután a sportszergyártó bejelentette: nem fizet bérleti díjat a világjárvány kitörése utáni első hetekben, hónapokban.. És hogy ez mitől bámulatos? Mert a kiadót vezető Mathias Döpfner úgy indított hadjáratot a bérfizetést felfüggesztő Adidas ellen, hogy a vállalat éppenséggel tőle is bérel értékes irodákat. Döpfnernek több mint 22 százalékos részesedése van az egyik legnagyobb európai kiadóvállalatban, az 1 milliárd eurónál is többet érő Springerben. A konszern csak az elmúlt időszakban olyan cégeket vásárolt fel, mint a Politico vagy a Business Insider.A vállalat egyik németországi zászlóshajója, a Bild 2020 márciusában és áprilisában, azaz a járvány kitörésének időszakban, több mint 20 cikket közölt arról, hogy az Adidas morálisan elfogadhatatlanul viselkedik a krízishelyzetben. Miután ugyanis a Covid-19 kitörése miatt minden bezárt, az Adidas - több más ruházati vállalathoz, köztük a H&M-hez, a Ceconomyhoz, a Deichmannhoz és a Pumához hasonlóan - befagyasztotta a bérleti díjak kifizetését. De a Bild valamiért főleg az Adidast pécézte ki, és a kampány nem is volt hatástalan, egy szocdem képviselő például még egy pólót is elégetett azzal, hogy ő többet Adidast nem vesz soha: A Bild kampánya nyomán vásárlók és a politikusok bojkottal fenyegetőztek, Hubertus Heil akkori német munkaügyi miniszter például azt javasolta, hogy az Adidast be is lehet perelni. A cikkekben a céget érzéketlennek és gőgösnek festették le, a cégvezető Kasper Rørstedet pedig kapzsi üzletembernek, aki megcsúfolja és elárulja a legendás alapító, Adi Dassler örökségét. Amit viszont a Bild a kampány idején elhallgatott, hogy Döpfner az Adidas egyik érintett bérbeadója: a Financial Times által átnézett nyilvántartási adatokból ugyanis kiderül, hogy a kiadót társtulajdonosa annak a berlini Münzstrassén álló korabeli épületnek, amelyben az Adidas egy két emeleten működő üzletet bérelt. Az FT forrásai szerint, és ezt később az érintett sem tagadta, Döpfner személyesen vette fel a kapcsolatot a Bild akkori szerkesztőjével, Julian Reichelttel, és javasolta: szervezzen a lapban nyilvános felháborodást, arra hivatkozva, hogy az Adidas rendkívül nyereséges vállalat, és a fizetés elmaradása sérti a szabad kereskedelem alapelveit. Órákkal később a Bild közölte a hírt az Adidas bérleti díj befagyasztásáról, és máris árulással illeték a vezérigazgatót.Ebben az időszakban az Adidas üzletei kétharmadát kénytelen volt bezárni, eladásaik meredeken zuhantak, felfüggesztették részvény-visszavásárlási programjukat, később pedig 3 milliárd eurós, kormány által támogatott sürgősségi kölcsönre szorultak. Végül a felháborodás eredményre vezetett, az Adidas meghátrált, és egész oldalas hirdetéseket vásárolt a német újságokban, köztük a Bildben is, hogy bocsánatot kérjen, amiért nem viselkedett etikusan. Az FT idézi a Springer tavaly frissített magatartási kódexét, amiben az áll, hogy „az újságírói kiadványokat nem befolyásolhatják harmadik felek személyes vagy üzleti érdekei, a vállalatnak az újságírói tevékenységen kívüli kereskedelmi érdekei vagy a szerkesztők személyes pénzügyi érdekei”. Az üzleti lapnak adott nyilatkozatában a Springer tagadta az esetleges összeférhetetlenséget, és „abszurdnak” nevezte a felvetést. A kiadó szerint Döpfner azért adta át az információt a Bildnek, mert „azonnal tudta, hogy ez egy olyan ügy, amely kiemelkedő közérdekű”, és amelyet nyilvánosságra kell hozni.Döpfner a kiadó szerint „természetesen felfedte személyes érdekeltségét Reicheltnek”, de hozzátette, hogy „egyáltalán volna ésszerű a forrás nyilvánosságra hozatala” nyomtatásban. Döpfner azzal is érvelt, hogy a tudósítás nem egyetlen berlini üzletről szólt, hanem potenciálisan több ezer Adidas-üzletet érintett világszerte.Az Adidas nem kommentálta az ügyet. (Financial Times)