Belehúztak a legnagyobb hazai bankok a kamatemelésbe azután, hogy az MNB augusztus végén 11,75 százalékra megemelte az alapkamatot. Szeptember közepén többük is 1 százalékkal vagy még annál is többel növelte a lakáshitelei kamatait, írja a Bank360.Az OTP Bank az 5 éves kamatperiódusú jelzáloghiteleknél emelt 1 százalékpontot a kamatokon, ami érintette a lakásvásárlásra, építkezésre, lakáscélú és egyéb hitelek kiváltására felvehető kölcsönöket is. A lakáscélú hitelek kamata szeptember 15-től kedvezmények nélkül 12,05 és 12,45 százalék között alakul.A K&H Banknál az 5 éves kamatperiódusú kölcsönök kamata 1,30 százalékponttal, a 10 éves, illetve a futamidő végéig fix kamatozású hitelek kamatai pedig 1 százalékponttal lettek magasabbak.Az MKB-nál emelkedik az ügyleti kamat minden 5 és 10 éves kamatperiódusú piaci feltételű kölcsönnél, előbbinél 1,60, utóbbinál 0,90 százalékponttal. A Minősített Fogyasztóbarát Lakáshitelek kamata ugyanekkora mértékben nő, kivéve a futamidő végéig fix kamatozású konstrukciót, ott az emelkedés 0,60 százalékpont.A változás után az 5 éves kamatperiódusú jelzáloghitelek kamata kedvezmények nélkül 10,44 és 11,24 százalék között alakul. 10 százaléknál alacsonyabb ügyleti kamathoz legalább 600 ezer forintos nettó jövedelmet kell igazolni az MKB-nál, a felvett hitelösszegnek pedig meg kell haladnia a 12 millió forintot. A 10 éves kamatperiódusú hitelek olcsóbbak, az ügyleti kamatuk kedvezmények nélkül 8,84 és 9,64 százalék között van. 8 százalék alá azonban már a legnagyobb mértékű kamatkedvezménnyel sem lehet bemenni.Az UniCredit Bank szeptemberben a jövedelmi feltételeken módosított a lakáshitelek, a babaváró hitel és a személyi kölcsönök esetében is. A leendő adóstól elvárt minimum jövedelem a korábbi 110 ezer forintról 155 ezer forintra nőtt, vagyis legalább ekkora összeget kell igazolnia minden hiteligénylőnek. Ha ketten - adósként és adóstársként - adják be a hiteligényt, akkor a 2022-es nettó minimálbér összegét kell tudni igazolniuk, ami 133 ezer forint. Korábban ez az összeg is 110 ezer forint volt.A jelzálogkölcsönök teljes hiteldíj mutatója (THM) így már egyre gyakrabban haladja meg a 10 százalékot. A hitelek drágulása jelentősen szűkíti az alacsonyabb jövedelemmel rendelkezők lehetőségeit, a magasabb kamatokkal ugyanis borsosabb törlesztőrészlet is jár. Az igénylők így gyakrabban ütközhetnek a jövedelemarányos törlesztési mutató szabta hitelezési korlátnak.Az elemzés szerint ez ellen két dolgot tehetnek: kevesebb hitelt igényelnek, ami egy ingatlanvásárlás esetén kisebb értékű lakást (és több kompromisszumot) okoz, vagy választhatnak hosszabb futamidőt is az alacsonyabb törlesztő érdekében, ami azonban a kölcsön összköltségét növeli meg.