Sorra zárnak be és hirdetnek létszámstopot az állatmenhelyek az infláció és az energiaválság miatt

Elolvasom a forrásnál · 444 ↗ Link másolása
Korábban írtunk már arról, hogyan érinti a kisvállalkozásokat, a közintézményeket vagy egyes iskolákat az infláció és a rezsiárak emelkedése, és egyből találgatni kezdtünk, vajon melyik lesz a következő szektor, aminek betesz majd a válság. Az elmúlt hónapokban több hazai állatmenhely is létszámstopot hirdetett a rossz gazdasági helyzet miatt, valamint július óta legalább nyolc hazai állatmenhely és állatvédő szervezet felhívásával találkoztunk a közösségi médián, amiben civilektől kérnek segítséget a fennmaradáshoz. Tűzifát, plédeket, száraztápot, tisztítószereket, vagy egyszerűen csak pénzt – benzinre, állatorvosi költségekre, gyógyszerekre és számlákra. Az állatmenhelyek és állatvédő szervezetek nagy része civil kezdeményezés vagy nonprofit vállalkozás. Nekik az energiaárak emelkedésén túl az eledelek drágulása, az elszálló benzinárak, a KATA átalakítása és az egyre több gazdátlan kutya is problémát jelent, és támogatásra is csak civilektől számíthatnak.Vannak, akiknek be kell zárniukAz Összefogás az Állatokért Alapítvány Mátészalkán üzemeltetett menhelye bezárására kényszerül az áremelkedés miatt. Facebook oldalukon azt írták, „az elmúlt hetek elkeserítő eseményei és azok, amelyek még borítékolhatóan be fognak következni” késztették őket arra, hogy abbahagyják a működésüket. A bejelentéskor éppen 150 kutya sorsa várt megoldásra, akkor még nem tudták, hova vihetnék őket. A KSH adatai szerint a 3-5 kilós száraz kutyatáp átlagára két hónap alatt (júniusról augusztusra) közel 20 százalékot emelkedett, és ez várhatóan még rosszabb lesz. Egy madarasi menhelynek jelenleg naponta több mint hatvanezer forintjába kerül az állatok etetése, Facebookon közzétett felhívásuk szerint ők is komoly hiánnyal küzdenek. De az állatok éhezésétől fél egy táborfalvi civil állatmentő is. Egyre több állatot visznek be önként isA koronavírus járvány első hullámának idején, a karanténok miatt egyik napról a másikra megugrott az örökbefogadások száma, az állatvédők szerint pedig számítani lehetett rá, hogy a gazdák jelentős része fogja megbánni a döntését később. A BBC riportja is beszámol arról, hogy a korlátozások feloldása óta meredeken emelkedik a gazdátlan kutyák száma, és ezen az egyre nehezebb megélhetési körülmények sem segítenek. Schneider Kinga, a Noé Állatotthon Alapítvány és az Állatvédők Érdekvédelmi és Szakmai Szövetségének szóvivője megerősíti, hogy ők is érzékelik a jelenséget. Azt mondja, a Noé Állatotthonban ők is tapasztalták, hogy a járvány kezdetekor nagyon megemelkedett az örökbefogadás iránt érdeklődők száma, a második és harmadik hullám viszont már nem hozta ezt a tendenciát. Szigorú kiválasztási protokollal próbáltak tenni azért, hogy elkerüljék az „impulzus örökbefogadásokat”. Spórolni csak az állatok kárára tudnakSchneider szerint a menhelyek két dolgon tudnak igazán spórolni: kevesebb állatot fogadnak be, és hanyagolják a „drága mentéseket”. Azokat az állatokat, akik előreláthatólag magas orvosi költséggel járnak a menhelynek, vagy akiknek hosszú az örökbeadási ideje – például mert idősek vagy betegek – egyszerűen nem tudják vállalni. A költségeken csökkenteni tehát csak az állatok kárára lehet.És leginkább azokéra, akik igazán rászorulnak. A rezsiköltségeket csökkentő beruházásokra – mint a napelem vagy a kisebb fogyasztású gépkocsik – az állatvédő szervezeteknek nincsen pénzük. Az Állatvédők Érdekvédelmi és Szakmai Szövetsége (ÁÉSZSZ) még július végén írt nyílt levelet a kormánynak, amelyben azt írják, egyre nehezebben tudják fenntartani magukat és az állatokat, mivel az állatvédő szervezetek átlag fölött fogyasztó vállalkozásként kimaradnak a rezsicsökkentésből, és mivel sem magánszemélynek, sem taxisnak nem számítanak, az üzemanyag-ársapka sem vonatkozik rájuk. Az ÁÉSZSZ arra kérte a kormányt, segítsen a nonprofit vállalkozásokon legalább azzal, hogy nem veszi őket egy kalap alá a for-profit vállalkozásokkal.Schneider kérdésünkre elmondta, hogy sem a nyílt levélre, sem pedig egyéb megkeresésükre nem kaptak érdemi választ. A problémával felkeresték Ovádi Pétert, a Nemzeti Állatvédelmi Program megújításáért és végrehajtásáért felelős miniszteri biztost is, de mostanáig ő sem reagált.

Még nincs komment

Bejelentkezés vagy regisztráció