Hetedik napja tartanak a zavargások Iránban, és a rendőrség egyre brutálisabban veri szét az utcára vonulókat. Csütörtök este a fővárosban, Teheránban is több helyen könnygázzal oszlatták a tüntetőket, több negyedben lekapcsolták az internetet. Több városban éles lőszerrel lőttek a felvonulók közé. Hivatalosan 17, helyi emberjogi szervezetek szerint már több mint 30 halálos áldozat van, a sebesültek száma megközelíti az ezret. "Halál a diktátorra!" az egyik állandó jelszava a tüntetőknek, akik 83 éves Hámenei ajatollah halálát kívánják, aki már 1989 óta vezeti a síita egyházi államot. Nem hivatalos beszámolók szerint legalább hat rendőrt meglincseltek az elmúlt napokban.Mahsa Amini halálaA mostani megmozdulások az erkölcsrendészet nevű erőszakszervezet egyik szeptember 13-i akciója nyomán kezdődtek. Aznap történt, hogy egy 22 éves nőt megállítottak az utcán Teheránban, amint egy metróaluljáróból jött ki éppen. Mahsa Amini vidékről érkezett, egy kurdok lakta városból, és arra készült, hogy hamarosan elkezdje az egyetemi tanulmányait a fővárosban, emiatt kellett volna elintéznie dolgokat aznap is. Az utcai kamerák felvételén látszik, hogy kendőt, hosszú, bő és sötét ruhát viselt, ahogy Iránban a törvény ezt a nőktől megköveteli.Valamit mégsem találtak rendben az öltözékén az arra járőröző erkölcsrendészek, úgyhogy előállították. Berakták egy kisbuszba, amiben már több másik, a környékbeli utcákban elkapott nő volt. Ilyenkor a büntetés része, hogy végig kell hallgatniuk a nőknek egy előadást a helyes öltözködésről, amit az erkölcsrendészet szervez. Az előadás szünetében Mahsa Amini egy másik nővel beszélgetett, majd összeesett. Soha többé nem tért magához, és 16-án egy kórházban meghalt. A családtagjainak nem engedték, hogy alaposan megnézzék a holttestét, éppen csak az arcát láthatták. Azt mondták nekik, hogy szívroham végzett vele. Még a kórházi ágyán feküdt, amikor az interneten terjedni kezdtek beszámolók, amiket a vele egy kisbuszba zárt nők mondtak el Amini családjának. Ezek arról szóltak, hogy az erkölcsrendészek botokkal ütötték Mahsa Aminit, illetve többször is a kisbusz oldalához verték a fejét. Hamarosan több orvos is beszámolt arról, hogy vér folyt ki Amini füléből, amikor kórházba vitték, és ezt a fejét ért trauma okozhatta. Az erkölcsrendészet közölte, hogy nem bántották, nem vérzett, és ragaszkodtak ahhoz, hogy szívrohama volt.Aminit 17-én délelőtt temették el, és a gyászszertartásból politikai tiltakozó akció lett. Több nő a temetési menetből levette a kendőjét és elégette, illetve nyilvánosan levágták a hajukat. Példájukat órákon belül más városokban újabb nők követték, néhányan közösségi oldalakra is feltöltötték ezt. Hamarosan pedig tüntetések kezdődtek országszerte. Az egyik legnagyobb hatású videó itt látható. A felvételen egy elektromos szekrény tetején ülő nő leveszi kendőjét, majd levágja a haját, és hatalmas tömeg ünnepli. A felvétel Kermanban, egy kifejezetten konzervatív városban készült, Teherántól 990 kilométerre délkeletre. A tömeg azt kiabálja, hogy "halál a diktátorra!"Ez szintén egy ikonikus felvétele a mostani megmozdulásoknak, még keddről. Itt egy autó motorháztetőjén álló nő égeti el botra tűzött kendőjét:Augusztus 15. óta már forrtak az indulatokA nők állami zaklatása miatt akkor már egy hónapja forrtak az indulatok Iránban. A tavaly megválasztott, keményvonalas elnök, Ebrahim Raiszi augusztus 15-én szigorított ugyanis az addigi öltözködési szabályokon. Egyrészt bevezette, hogy térfigyelő kamerákkal ellenőrizzék a nagyvárosi utcákon a nőket, hogy kellőképpen el vannak-e takarva, megkönnyítve az erkölcsrendészeknek, hogy azonnal lecsaphassanak. Másrészt előírta, hogy egy év börtön jár mindenkinek, aki nyilvánosan megkérdőjelezi a hidzsáb (a hajat teljesen eltakaró kendő) viselésének kötelezettségét. Az új szabályok bevezetésével megsokasodtak az olyan esetek, mint ami Mahsa Aminivel is történt, egyes beszámolók szerint az erkölcsrendészeknek szigorú kvótákat kellett teljesíteniük. Hogy ezeket elérjék, sokszor olyanokat is bevittek, akik meg voltak győződve róla, hogy szabályosan vannak felöltözve. Elég volt egy kivillanó hajtincs, ajakra kent rúzs, éppen csak a boka fölé érő lebernyeg is az előállításhoz, és a megalázó procedúrákhoz. Hiába próbált a hatalom tompítaniMahsa Amini halála után még a hatalom is érezte, hogy ez már sok. Raiszi elnök alapos vizsgálatot ígért, és azt mondta, hogy úgy kezelik az ügyet, mintha a saját lánya halt volna meg. A belügyminiszter nyomozást indított az erkölcsrendészeknél, Amini családját pedig a helyi közigazgatás legmagasabb rangú tisztviselője látogatta meg, kifejezve együttérzését. Néhány parlamenti képviselő pedig arról beszélt a sajtónak, hogy vissza kellene fogni a nőkre vadászó erkölcsrendészeket. Mindez azonban kevés volt már az indulatok megfékezéséhez. A kendőégető videók, és nyomukban a tüntetések gyorsan terjedtek. Az első nap még csak a kurdok lakta nyugati városokban vonultak tömegek az utcákra, de hamarosan az egész országban megmozdulások kezdődtek, még az egyházi központokban és a fővárosban is. Sok fiatal vett részt ezeken, Teheránban is az egyetemekről indultak az első menetek.Kedden már felgyújtott rendőrautókról, kiégett kormányzati hivatalokról és a tömegre sokkolóval támadó rendőrök meglincseléséről is érkeztek beszámolók. Válaszul lekapcsolták a netet és éles lőszerrel is oszlattak. A kórházak megteltek sebesültekkel. Utoljára 2019-ben törtek ki komoly zavargások Iránban, akkor a benzin árának drasztikus emelése miatt. A mostani tiltakozások azonban kifejezetten politikai természetűek, és a síita főpapok diktatúrája ellen szólnak.Az 1979-es úgynevezett iszlám forradalom óta érvényesek a szigorú vallási szabályok Iránban, de a rendszeren belül a 90-es évek óta van egy kis rugalmasság. Azóta 8 éves ciklusokban lazább és konzervatívabb elnökök váltják egymást - az elnök az országot irányító ajatollah utáni második legnagyobb méltóság. Vannak ugyan választások, de az egyházi vezetők alaposan megszűrik a jelölteket, és az országot irányító Hámenei ajatollah valószínűleg tudatosan intézi úgy, hogy egy engedékenyebb elnök után mindig egy keményebb kezű jöjjön. A fő különbség köztük az, hogy uralmuk idején mennyire másznak bele az erkölcsrendőrök az emberek magánéletébe, például a nők ruházatát mennyire szigorúan ellenőrzik, vagy éppen a parabolaantennákkal nyugati csatornákat néző családokat megbüntetik-e, illetve hagyják-e a falusi vallási vezetőknek, hogy halálra köveztessenek házasságtörőket. Tavaly óta megint szigorúbb kurzus van. Raiszi, a mostani elnök azzal vált hírhedtté a 80-as évek végén, hogy bíróként ezreket ítélt halálra ellenzéki propaganda terjesztése miatt. Elnökként pedig egyik első intézkedése volt, hogy az erkölcsrendészet jogkörét kiterjesztette, létszámát és költségvetését megemelte.A rendszerellenes megmozdulásokat Iránban rendre brutálisan leverik. A 2019-es, benzináremelés nyomán indult országos tiltakozások végére legalább 1500 embert megöltek a rendőrök. A mostanihoz némileg hasonló jelszavakkal 2011-ben voltak jelentős tüntetések Iránban. Azokon nagyobb tömeg vett részt, de alapvetően békések voltak, és a rendszeren belüli elégedetlen politikusok vezették őket. Ám akkor is voltak halálos áldozatai az oszlatásoknak, és több száz embert, főként egyetemistákat csuktak le, mire leverték a tiltakozásokat.