Raspadori és Dimarco góljaival nyertek az olaszok a Puskásban. Jobbak voltak az olaszok, de szerencséjük is volt, Donnarumma kapus pedig ihletett formában védett. Ezzel az olaszok lettek a csoportelső, nem jutott be a négyes döntőbe a magyar csapat. Így is emberfelettit produkált Rossi válogatottja, és jó esélye van arra, hogy a 2024-es EB-re kvalifikálja magát. Közel telt ház várta a magyar és az olasz válogatottat a 67 ezres Puskás Arénában hétfő este a Nemzetek Ligája csoportkörének utolsó fordulójában. A jegyeket szeptember elején pillanatok alatt elkapkodták, pedig akkor még nem tudhatta senki, hogy a magyar csapat az ötödik fordulóban Lipcséből is győzelemmel távozik, és csoportelsőként várja majd az utolsó meccset a sorozat ezen szakaszában. Marco Rossi csapatának előzetesen egy döntetlen kellett ahhoz, hogy megnyerje a csoportot az olaszok, a németek és az angolok előtt, ami akkor is hatalmas bravúr lett volna, ha a Nemzetek Ligája inkább csak az EB-selejtező előszobájának tekinthető. A pótselejtezős hely az EB-kvalifikáció során már így is borítékolható. A magyarok tétmeccsen ütötték oda-vissza az angolokat (idegenben megsemmisítő 4-0-ás arányban), veretlenek maradtak a németek ellen, és egyetlen idegenbeli (olasz) vereséggel fordultak rá a zárókörre. Az EB-n is meggyőző focit játszó válogatotthelyenként kifejezetten látványos játékkal vívta ki az európai futballszakma elismerését: Roberto Mancini olasz kapitány már úgy nyilatkozott a meccs előtt, hogy semmivel nem esélyesebbek a csoportelsőségre mint a döntetlennel is jó magyarok, és ez nem csak udvariaskodás volt. A hétfő esti meccsnek két különleges aktualitása is volt. Egy sportszakmai: ez volt Szalai Ádám csapatkapitány utolsó meccse nemzeti színekben; és egy politikai is: Olaszország vasárnap markáns jobboldali kormányt választott magának, amit a magyar miniszterelnök szezonnyitó parlamenti beszédében is üdvözölt, azzal a megkötéssel, hogy este a pályán nem lesz barátság. Az olasz himnuszt vastaps fogadta a stadionban. Ilyen elég ritkán történik a Puskás Arénában. A németek ellen győztes csapathoz képest Rossi egy helyen változtatott a kezdőcsapaton: Gazdag Dániel helyett Loic Nego kezdett a középpályán. Mancini szintén egyet cserélt a pénteken győztes tizenegyhez képest: a csatársorban Gianluca Scamacca helyett Wilfried Gnonto kapott helyet. A felvezetés során Szalai Ádám és Marco Rossi kapta a leghangosabb méltatást, a magyar csapat trénerét hosszan éltették a szurkolók a bemelegítés alatt. A helyszíni kivetítőn is látszott, hogy a magyar csapat búcsúzó kapitánya könnyek közt énekelte utoljára a magyar himnuszt a Puskásban. A második percben lehetőséghez jutottak a hazaiak, Szoboszlai Dominik 19-ről lőhetett szabadrúgást egy kezezés után, de lövését blokkolta a sorfal. De a gyors lehetőség ellenére is a magyarok kezdtek zavartan, sok labdát elszórtunk a középpályán, ahol az olaszok az első 10-15 percben végig emberfölényt tudtak kialakítani, és jól presszingeltek. Az első igazi gólveszély is a magyar kapunál alakult ki az 5. percben, amikor Cristante ártatlannak tűnő beadását Gulácsi kis híján beejtette a kapuba, és a gólvonalról sikerült csak végül tisztázni Szalai Attilának. A 12. percben aztán Raspadori fejelt mellé egy beívelést a jobb oldalról. Akcióból először a 20. percben ért fel az olasz kapuhoz a magar válogatott, de a bal szélen kontrából megiramodó Szoboszlai egy keresztpasszal nem jó megoldást választott, és végül odalett a lehetőség.Az olaszok irányították a játékot egyértelműen. Jorginho hosszú idő után mutatott újra jó formát az első félidőben, Dimarco pedig a balon rendre megverte Fiolát és Schafert. A 27. percben meg is szerezték a vezetést a vendégek. Sokadik elszórt labda a középpályán már nem fért bele: Nagy Ádám passzolt haza rettenetesen, Gnonto rápöckölte Gulácsira, a kipattanót Raspadori higgadtan egy csel után betessékelte az üres kapuba. 31. perc: megint Raspadori villant, tökéletes keresztlabdáját egy csel után Di Lorenzo tekerte kevéssel a jobb alsó mellé. Pontrúgásból aztán csak sikerült felérni a magyaroknak is a kapu elé, de Szoboszlai pontos beadását hiába sikerült centerezni a túloldalról, Fiola elől az ötösön végül tisztáztak az olaszok.Aztán megint Dimarco adott be jól, de Raspadorit egy jó lekészítés után sikerült blokkolni. Egy percre rá Cristante verte meg ismét a baloldalt, Gnonto elől sikerült elkotorni az utolsó pillanatban a labdát.Szünet előtt feljöttek a magyarok, és néhány percre végre tudták uralni a játékot. A 41. percben jött a legnagyobb magyar helyzet: megint egy jó Szoboszlai szabadrúgás, ismét jó centerezés, de az ötösön álló Szalai Ádámról kapu mellé pattant a labda. A 45. percben Gnonto adott el egy labdát a középpályán, Szoboszlai ráfordult, lőtt, Donnarumma védte a lapos lövést. Szünetben nálunk Nagy Ádámot Callum Styles váltotta a pálya közepén. Az olaszok hátul cseréltek: Acerbi helyére Bastoni jött.Elképesztő tüzijátékkal indult a második félidő. Az 50. percben eszetlen nagy helyzet maradt k az olasz kapu előtt: Donnarumma előbb Styles távoli lövését védte egy szép támadás végén, majd méterekről vetődött bele a rövid saroknál ismétlő Szalai Ádám lövésébe. Hatalmas védés volt. Egy perc sem telt el, és az olaszok megduplázták az előnyt. Gyors és okos kombináció a jobb szélen: Barella ugratta ki Cristantét, aki centerezett, Dimarco pedig léc alá bombázott a kapu torkából. 55. perc: gyönyörű magyar támadás végén Szoboszlai passzolt hosszan Negóhoz, de végül sikerült jól bekanyarítan a labdát, amiut Styles fejelt a hosszún kapura, de Donnarumma megint átért és hatalmas bravúrral kirúgta a labdát a vonalról. Styles nagyon jó csere volt, ebben az időszakban minden támadásban benne volt a gól, mindkét oldalon, de a magyarok sokkal többet birtokolták a labdát mint az első félidőben. A 62. percben megint Donnarumma védett egy megpattanó lövést, aztán Styles próbálkozhatott tisztán, 18-ról, kapu fölé. Az olaszok lassítani kezdték a játékot: Gnonto helyett jött Gabbiadini a 66. percben, nem sokkal később Jorginho helyett jött Pobega, Raspadori helyett pedig Scamacca lépett pályára. A 74. percben Rossi végül lehozta Szalait, akit vastaps kísért le a pályáról, Ádám Martin állt be a helyére. Ádám hozta is magát, brusztolt, amennyire bírt, a 79. percben nagyon gyanús körülmények között ütközött is egyet a 16-oson belül, a bíró továbbintett, és nem ment ki csekkolni a videóbíró felvételeit sem. A második félidő végén az olaszok már rutinosan tördelték a játékot, és az utolsó pillanatokban még növelhették is volna az előnyüket: Dimarco lőtt balról egy kontra végén, a kipattanót Scamacca lőhette kapura tisztán, éles szögből, de csúnyán mellétrafált. Kis szerencsével a magyar csapat egy döntetlenre jó lehetett volna ezen a meccsen, de egy-két kulcsember ezúttal nem tudta hozni azt, amit Lipcsében, és Donnarumma áthatolhatatlan volt. Az első félidő alapján az olasz győzelem megérdemeltnek mondható, de a magyar csapat minden tiszteletet megérdemel a szünet utáni játéka miatt. És persze különösen az egész csoportkörben mutatott teljesítménye után. Az olasz meccs eredményétől függetlenül a magyar válogatott első kalapból várhatja a sorsolást az EB-selejtezőkön és jó esélye van arra, hogy kijusson a 2024-es kontinenstornára.