Svédország újabb szivárgás nyomát találta az orosz földgázt az EU-ba szállító, egyik nagy tenger alatti vezetékben. Ez már a negyedik, amit ezen a héten fedeztek fel - írja a BBC.Dánia és Svédország a hét elején jelentett gázszivárgást az Északi Áramlat 1 és 2 vezetékben. A Nato szerint az incidensek „szándékos, vakmerő és felelőtlen szabotázs” következményei voltak. Oroszország „előreláthatónak és ostobának” minősítette azokat a felvetéseket, amelyek szerint saját vezetékeit támadta volna meg.Az orosz külügyminisztérium azt mondta, a robbanások „az amerikai hírszerzés által ellenőrzött övezetekben” történtek. Jens Stoltenberg, a NATO főtitkára szerint minden szándékos támadásra „egységes és határozott választ” adnának.A vezetékek elleni támadások klasszikus példái egy állami szereplő forgatókönyvének - mondta a finn biztonsági hírszerző szolgálat vezetője, Antti Pelttari, bár nem volt hajlandó találgatni, hogy melyik államról van szó.Hozzátette, hogy „nagyon valószínű”, hogy Oroszország „a tél folyamán a kiberkörnyezet felé fordul”, mivel orosz diplomatákat és kémeket utasítottak ki Nyugatról az ukrajnai invázió után.A svéd parti őrség közölte, hogy az Északi Áramlat 2-nél már a negyedik szivárgást találták, nagyon közel az Északi Áramlat 1-nél korábban talált nagyobb szivárgáshoz.Az EU többször is azzal vádolta Oroszországot, hogy a gázszállításokat fegyverként használja a Nyugat ellen, megtorlásul az Ukrajnának nyújtott támogatásért.„Nagyon nyilvánvaló”, hogy ki áll az okozott károk mögött - mondta a Nemzetközi Energiaügynökség vezetője, Fatih Birol, anélkül, hogy részletezte volna, pontosan mire gondol. Norvégia - ami nem tagja az EU-nak - közölte, hogy hadseregét is bevetné az olaj- és gázipari létesítmények védelmére.Jelenleg sem az Északi Áramlat 1, sem a 2 nem szállít gázt, bár mindkettő tartalmaz gázt. Az Északi Áramlat-1 gázvezeték - ami két párhuzamos ágból áll - augusztus vége óta nem szállított gázt, amikor is Oroszország karbantartásra hivatkozva leállította.A szeizmológusok víz alatti robbanásokról számoltak be, mielőtt a szivárgás kiderült volna. A dán védelmi parancsnokság közzétette a szivárgásokról készült felvételeket, amelyeken buborékok - a legnagyobb 1 km átmérőjű - láthatók a Balti-tenger felszínén.Bjorn Lund, a svéd Nemzeti Szeizmológiai Központ munkatársa pedig azt mondta, hogy „nincs kétség afelől, hogy ezek robbanások voltak”.