A szombati lett parlamenti választások tovább mélyíthetik a lett többség és az orosz ajkú kisebbség közötti szakadékot. A hét hónapja tartó háború miatt Krisjanis Karins miniszterelnök jobbközép koalíciós kormánya arra törekszik, hogy korlátozza az orosz nyelv használatát a közéletben. A választások tétje, hogy ezek az erőfeszítések milyen mértékben valósulnak meg.„Mi volt az akadálya annak az elmúlt harminc évben, hogy az oroszul beszélők megtanulják az államnyelvet? Ha nem tetted, nem akarsz a társadalom teljes jogú tagja lenni” – mondta a héten a Reutersnek Rihards Kols, a konzervatív Nemzeti Szövetség párt helyettes vezetője.Lettországban évente több tízezer orosz ajkú lakos gyűlik össze egy rigai emlékmű körül május 9-én, hogy megemlékezzen a második világháborúban aratott szovjet győzelemről. Oroszország Ukrajna elleni inváziója után betiltották a gyülekezést, és a főváros központjában álló 84 méteres emlékművet a kormány parancsára buldózerrel szétzúzták.A korábban sokak által nézett orosz televíziós közvetítéseket is betiltották, a kormány pedig az orosz nyelvű oktatás megszüntetését tervezi. Sok lett támogatja a változtatásokat.A Lettországban élő oroszok közül azonban sokan úgy érzik, hogy elveszítik helyüket a társadalomban. „Sok orosz jelenleg nem érzi magát lelkileg jól Lettországban” – mondta Arnis Kaktins szociológus a Reutersnek.„Az ukrán háború előtt az oroszul beszélők közül sokan nagyon kedvezően vélekedtek Vlagyimir Putyin elnökről. Aztán elkezdődött a háború, ami sokkolta őket” – mondta Kaktins. Sok orosz nem hajlandó beszélni a közvélemény-kutatókkal, ami azt jelzi, hogy nyugtalanok a véleményük hangoztatásával kapcsolatban, mondta.Karins szerint az ukrajnai háború megszilárdította nemzetét, és kijelentette, ha újraválasztják, integrálná az orosz kisebbséget azáltal, hogy az országban lett nyelven oktatná a gyerekeket.„Minden figyelmünket a fiatalokra összpontosítjuk, hogy – függetlenül attól, milyen nyelvet beszélnek otthon – a gyermek úgy nőjön fel, hogy ismeri a nyelvünket, ismeri a kultúránkat” – mondta Karins kedden a Reutersnek.Jelena Matjakubova, egy rigai iskola tanára és az Orosz Kultúra Társaság vezetője szerint az orosz nyelv és kultúra háttérbe szorítása a két népcsoport közötti feszültség elmélyülését eredményezi.„A legkritikusabb pillanatban, amikor a társadalomnak össze kellene fognia, hirtelen a legfájdalmasabb kérdéseket kezdik el feszegetni” – mondta a Reutersnek. Néhány tanítványa azt tervezi, hogy a hivatalos dokumentumokban lett nemzetiségűre változtatják etnikai hovatartozásukat, míg mások az iskola után el akarnak költözni Lettországból.Matjakubova elmondta, tiltakozásképp mostantól csak oroszul beszél a nyilvánosság előtt. „Ha udvarias választ kapok, lettre váltok” – mondta. (Reuters)