Pénteken ebben a hónapban már másodszor találkoztak az európai uniós országok energiaügyi miniszterei, Magyarországot ezúttal is Szijjártó Péter külügyminiszter képviselte. Ez is mutatja, hogy mostanság különösen nagy tétje van ezeknek a megbeszéléseknek, hiszen nyugodtabb időkben Steiner Attila, a technológiai minisztérium államtitkára jár ezekre az ülésekre.A megbeszélés most is arról szólt, hogy mit lehet kezdeni az elszabadult energiaárakkal. 2021 elején még 40-50 euró/MWh óra körül volt az áram ára átlagosan Európában, de mostanában volt óra, amikor 800-1000 euróba került, és az 500 euró körüli ár szinte megszokottá vált. A földgáz 2021 elején 20 euró/MWh óra körüli áron volt kapható Európában, mostanában 180-220 euró között mozog. A brutális áremelkedés inflációt gerjeszt, megélhetési válságot okoz sok európai polgárnak, rengeteg vállalkozás megmaradását veszélyezteti, és aláássa az európai ipar versenyképességét.Azért van baj, mert az oroszok nem adnak gáztA gáz és az áram árának emelkedése szorosan összefügg. A mostani áremelkedéseket a gáz drágulása gerjeszti.A gáz azért drága Európában, mert kevés van belőle, és nem világos, hogy lesz-e elég minden országnak ezen a télen. Gázhiány azért van, mert Oroszország jelentősen csökkentette az EU-ba irányuló szállításait.A Gazprom már 2021 nyara óta kevesebb gázt ad el Európának, mint a korábbi években, és idén nyár óta szinte semmit sem. Sokáig technikai nehézségekre hivatkoztak, de mostanra kimondták, hogy ez a bosszú Ukrajna támogatásáért, és az EU által bevezetett, a gázkereskedelmet egyébként nem érintő szankciókért. Így teszi drágává az áramot a drága gázA gáz ára azonnal lecsapódik Európában az áram árában, jellemzően 2,2-szer annyiba kerül egy MWh, mint ugyanennyi gáz, ha a nagy átlagot nézzük. Ez azért van így, mert az európai áramtőzsdéken az a szabály, hogy mindig az utolsó belépő határozza meg az adott óra árát, és általában a gázerőművek termelnek a legdrágábban. Mostanában pedig mindig azok a legdrágábbak. Az áramtőzsdék Európában úgy működnek, hogy a különböző termelők (atomerőművek, szélfarmok, napelemesek, vízi, szén- és gázerőművek) minden órára megajánlanak egy mennyiséget és egy hozzá tartozó árat. A vásárlók pedig jelentkeznek, hogy mekkora mennyiség kell nekik. Minél nagyobb a vásárlói igény, annál drágább termelők lépnek be, egészen addig, amíg a felkínált és a megvenni óhajtott mennyiség nem találkozik. Ekkor a legutolsóként belépő termelő, azaz a legdrágább ajánlatot tevő ára lesz az irányadó, és az adott órában mindenki ennyiért adja és veszi az áramot.Vegyünk egy példát: péntek este 9 órára 50 egység áramra van igény a tőzsdén. Jelentkezik a szélerőmű, hogy erre az időpontra 12 egységet tud adni 2 petákért. Jön az atomerőmű, hogy 28-at adna, egységenként 5 petákért. De kell még 10 egység, úgyhogy jelentkezik a gázerőmű is, hogy ezt tudja szállítani, de csak 10 000 petákért. Ebben a helyzetben mindhárom erőmű 10 000 petákért adja az áramot az adott órára.A rendszer normális esetben támogatja az olcsón termelő megújulók terjedését, jutalmazza a leghatékonyabbakat. A mostani gázhiányos helyzetben viszont úgy viszi fel az áramárat, hogy közben a termelők többségének nem nőttek a költségei, hiszen az a szélerőmű is 10 000 petákért adta az áramot, amelyiknek már 2 petákon is haszna lett volna. Ezt a csapdát igyekeztek feloldani az EU-s miniszterek pénteken.A nem gázos termelőket megsarcolják A legfontosabb döntésük az volt, hogy elveszik a profitjuk egy részét azoktól a termelőktől, akik nem gázból vagy a szintén nagyon drágává vált feketekőszénből termelnek áramot. A pénteken elfogadott szabály szerint a 180 euró/MWh feletti bevételeiket a kormányok elveszik tőlük, és a pénzt a rezsiköltségek miatt nehéz helyzetbe jutott háztartások, intézmények és vállalkozások között osztják ki ezentúl. (A szabályozásban rengeteg lehetőség van kivételekre, variálásokra, ez csak a fő irány, amit legkésőbb december 1-jétől kellene mindenütt érvényesíteni.) Szijjártó Péter szerint Magyarországon nem kell semmit sem tenni, mert a KÁT (kötelező átvételi rendszer) már ugyanerre szolgál. (A rendszert eredetileg arra találták ki, hogy a megújulókat támogassák vele, nekik biztosított fix átvételi árat. Csakhogy idén annyira magasak az áramárak, hogy a megújulók áramát már drágábban is el lehet adni, mint a KÁT-ban meghatározott szint. Ezért a kormány idén a többletet elkezdte kiosztani az ipari nagyfogyasztók között, akikre eddig a KÁT jelentette többletköltséget ráterhelték. Ilyen értelemben a magyar háztartások nem lehetnek kedvezményezettjei az új EU-s rendszernek, arra marad a rezsicsökkentett része a számláknak.)A pénteki találkozó másik fontos döntése, hogy a gáz- olaj- és szénipar vállalatai extra adót kapnak a nyakukba, a profitjuk azon része után, amelyik 20 százalékkal meghaladja a 2018–2022 közti átlagos nyereségüket. Ezt a pénzt is ki lehet osztani a rezsi miatt gondban lévőknek. Szijjártó szerint ezt se kell Magyarországon bevezetni, mert az energetikai cégekre tavasszal kirótt extraprofitadó megfeleltethető ennek.Kötelező spórolásA miniszterek arról is döntöttek, hogy azokban az órákban, amikor a legnagyobb az áramfogyasztás, 5 százaléknyi kötelező megtakarítást kell elérni. Magyarországon télen jellemzően 18 óra körül van csúcson az áramfogyasztás, vagyis kora esténként az elmúlt évekhez képest 5 százalékkal kevesebb áramot kell fogyasztania az országnak.Szijjártó Péter a találkozó után azt mondta, ezek az intézkedések ártani nem ártanak, de használni sem fognak. Szerinte az egyetlen érdemi megoldás az lenne, ha sikerülne több gázt behozni az EU-ba. Nem tette hozzá, de nyilvánvalóan arra utalt, hogy ki kell békülni Oroszországgal, hogy újra adjanak el gázt.Nem lett sapkaA találkozón éles vita folyt a gázársapkáról, aminek bevezetését 15 ország követelte (Bulgária, Belgium, Horvátország, Franciaország, Görögország, Olaszország, Lettország, Litvánia. Málta, Lengyelország, Portugália, Románia, Szlovákia, Szlovénia és Spanyolország). A javaslatuk szerint az EU-ba bizonyos ár felett nem lehetne gázt eladni, és ez lejjebb vinné az árakat.A javaslatot az Európai Bizottság, Németország, Dánia, Hollandia és Magyarország sem támogatja. A fő ellenérvük, hogy egy ilyen intézkedés nyomán még kevesebb gáz lenne az EU-ban. Oroszország azt mondta, ha lesz ársapka, teljesen leállítja a szállításokat – ettől fél Magyarország. Az LNG-szállítmányokat is csökkentheti az intézkedés, mert a cseppfolyós gázt el lehet adni például Ázsiában is, akár a sapka feletti áron. A pénteki tanácskozás utáni hangulat alapján egyelőre nem lesz ilyen sapka, bár vannak ötletek mindenféle variációra: például, hogy csak az orosz, vagy csak a vezetékes gázon legyen ársapka. A Bizottság tovább dolgozik a lehetőségek modellezésén.A németek túl sokat költenek magukraA tagállamok között abból is vita lett, hogy Németország ezen a héten bejelentette, 200 milliárd eurós, óriási támogatási csomagot nyit meg a kormány, amiből a rászoruló fogyasztók kapnak támogatást az energiaszámláik fizetésére. A keretből háztartások és cégek is részesülnek.Több tagállam, élükön Olaszországgal, élesen kritizálta ezt, aggódva, hogy a Németországnál szegényebbek komoly versenyhátrányba kerülnek. A németek ugyanis ezzel az irdatlan pénzzel kisegítik a saját nagyvállalataikat, amelyek így alacsonyabb költséggel tudnak tovább termelni, mint az olyan európai versenytársaik, amelyek nem kapnak ilyen mértékű állami segítséget. A német kormány képes ekkora hitelt felvenni, de az egyébként is eladósodott olasz például nem, nem is beszélve a magyarról, amelyik már a forintszámláit sem tudja rendezni októberben. Az éppen leköszönő olasz kormányfő, Mario Draghi, és a posztját hamarosan átvevő Giorgia Meloni egyaránt arról beszéltek pénteken, hogy Németországtól szolidárisabb viselkedést várnának el, és hogy európai szintű, közös megoldásokban gondolkodjanak inkább a mostani nehéz helyzetben. Enyhítendő a feszültséget a német kormány jelezte, abban benne lennének, ha az EU közösen vásárolna gázt, ahogy a vakcinák esetében történt, amit igazságosan kiosztanának a tagállamok között, és a nagy beszerzési tétel miatt árkedvezményt lehetne kiharcolni. A javaslattal az a fő gond, hogy nincs sok szabadon árusított gáz a piacon, mert minden tagállam felvásárolta már, ami megszerezhetőnek látszott az elmúlt hónapokban.