A tiltakozó tanárokkal szembeni súlyos retorziók - akár a miskolci, akár a kölcseys, vagy azok, amelyeket most készítenek elő szisztematikusan – nem csak a pedagógusoknak szóló brutális üzenetek. Rövid időn belül a második egyértelmű fenyegetés ez azoknak, akik fel merik emelni a szavukat a hatalom ellen. Így ment ez már néhány hete a meteorológusoknál is. Ott éppen azt a gazdasági vezetőt nevezték ki a kormány által lefejezett meteorológiai szolgálat élére, aki az elnökségi tagok közül egyedüliként nem írta alá a vezetők kirúgása miatti – házon belüli – tiltakozó levelet. Hogy az új vezető nem is meteorológus, miközben a két korábbit szakmai alkalmatlanságra hivatkozva rúgták ki? Az csöppet sem számít.Olyan időszakban, amikor szinte mindenkinek folyamatosan romlanak az életkörülményei, jobb a csírájában elfojtani bármilyen engedetlenséget. Az csak egy különös vicc, hogy a tanárok tiltakozását – az egykor a Fidesz által használt és rongyosra koptatott szót leporolva – polgári engedetlenségnek hívják. A polgár szó a Fidesz szótárában már nem létezik, az alattvaló jobban körülírja, mi a helyes magatartás a hatalom szempontjából, ahonnan nézve a tanárok csak egy megtörendő célcsoport, és bárki könnyen bekerülhet a körbe. A tiltakozások megtorlásának rövid távú politikai haszna mellett van egy hosszabb távú szempontja is a hatalomnak. Az engedetlen tanárok kirúgása üzenet a diákoknak is. Ez nem publicisztikai túlzás, Maruzsa Zoltán köznevelésért felelős államtitkár világosan leírta még augusztus végén. Erős levél volt, aligha írt cinikusabb szöveget oktatáspolitikus Magyarországon, érdemes utólag hosszabban idézni:„A polgári engedetlenség a hatályos jogban ismeretlen tiltakozási eszköz. Alkalmazása felveti a kérdést, milyen erkölcsi alapon állnak és tanítanak azok a pedagógusok, akik önmaguk sem tartják be a rájuk is vonatkozó szabályokat.”Maruzsa azok után írta ezt le, hogy a kormány – a koronavírus elleni veszélyhelyzetet kihasználva – tavasszal egy tervezett pedagógussztrájk miatt lényegében ellehetetlenítette, hogy valóban figyelemfelkeltő munkabeszüntetéssel tiltakozhassanak a tanárok. „Az írott normák figyelmen kívül hagyása jó eséllyel arra ösztönzi a kialakult értékrenddel még nem rendelkező diákokat, hogy a jövőben mérlegelés tárgyává tegyék, milyen iskolai előírásokat kell betartaniuk, és milyeneket nem. Ennek nem csak morális veszélye van, hanem azt is előrevetíti, hogy lehetnek köztük olyanok, akiket felnőttként ezen hozzáállásuk következtében adott esetben egy bíróság vagy egy hatóság szankcióval lesz kénytelen sújtani.”– írja még Maruzsa, és valóban jobb már most megóvni a diákot attól, hogy az értékrendje gellert kapjon, és felnőttként kiálljon saját magáért, mert a végén kirúgják. Vagy ne legyen tanár, vagy ne tiltakozzon. (A tanár tetszés szerint behelyettesíthető bármilyen szakmára, pillanatok alatt lehet törvényt szabni rá.) Esetleg menjen el taxisnak. Egészen szürreális volt az a beszélgetés, amit Gulyás Gergellyel folytattam másfél hete egy kormányinfón arról, hogy mit szól a miskolci gimnázium igazgatóhelyettesének leváltásához, aki szintén a közoktatás problémáira hívta fel a figyelmet. Akkor az még egyedi esetnek számított, utólag már egyértelmű, hogy Dezsőfi György leváltása csak az első lépés volt, és azóta nemcsak rossz példát mutató iskolai vezetőt ér retorzió, mezei tanárokat is kirúgnak. (Itt megnézhető a négyperces kérdezz-felelek, ha van valakinek türelme hozzá.)Gulyás szerint az igazgatóhelyettest azért váltották le, mert szabályokat sértett a tiltakozásával. Innentől így folytatódott a beszélgetés:„Ön is, a kormány több tagja is elismeri, hogy a pedagógusok fizetése alacsony.Gulyás: Ez így van. Hogyan lehetne felhívni a figyelmet arra, hogy a pedagógusok szerint is alacsony a fizetésük, és problémák vannak a közoktatással?Gulyás: Ha jól értem, akkor azt kérdezi tőlem, hogy hogyan lehet a kormány ellen tiltakozni?Hogy lehet felhívni a figyelmet egy olyan problémára, ami a kormány szerint is valós probléma?”Gulyás ezután már terelt, azt mondta, egyáltalán nem fenyegette meg senki a tanárokat, de a tiltakozásnak vannak jogszerű és jogellenes formái. A jogszerűség határait ugyan a Fidesz szűkítette le, de Gulyás ezt sem fogadta el, mert szerinte például Németországban egyáltalán nem sztrájkolhatnak állami közalkalmazottak.Aztán közölt két dolgot, logikai csapdába zárva, hogy mit tehetnek meg a tanárok a jogos követeléseikért:1. „A tiltakozásnak számtalan alkotmányosan elismert formája van, a törvénysértés egy tanártól nem fogadható el, akkor sem, ha ezt helyes cél érdekében teszi."2. „Azt elfogadom, hogy a pedagógusok bére nem elég magas, hogy emelni kell, és hogy ebben a kormánynak van felelőssége.”A kormány úgy ismeri el a pedagógusok jogos követelését, hogy annak az orvoslására nincs gyors megoldása. Gulyás augusztusban a középtávoli jövőre, 2027-re ígérte, hogy a tanárok átlagfizetése eléri a diplomások átlagfizetésének 80 százalékát. Ha sikerül megkapni a jogállamisági problémák miatt visszatartott EU-s pénzeket. Hogy miért nem az átlagra húznák fel a tanárok fizetését, azt Gulyás nem mondta. Így lenne 2027-re – vagyis a következő kormányzati ciklusra – az egymillió forintos diplomás átlagbérhez viszonyítva a tanárok fizetése bruttó 800 ezer forint. Összehasonlításul: Gulyás Gergely idén majdnem ennyivel (nem ennyit, ennyivel) keres többet havonta miniszterként és képviselőként a politikusoknak járó bőkezű emelésnek hála. (Gulyás parlamenti mandátummal is rendelkező kormánytagként összesen majdnem 4 millió forintot keres havonta, 759 ezer forinttal többet, mint tavaly.)Orbán Viktor mostanában ugyan feltűnően nem beszél a pedagógusok jussáról, de van egy másik fontos fideszes politikus, aki rendre megszólal az ügyben. Kövér László tavasszal azt mondta, itt az ideje a tanárok fizetésemelésének. Most is megszólalt, továbbra is tartja, hogy ahhoz a munkához, felelősséghez képest, ami a tanárokat terheli és kötelezi, nem méltányos, amennyit keresnek, de szerinte a tisztességes pedagógusok nem attól teszik függővé a teljesítményüket, hogy mennyi pénzt kapnak, sokat vagy keveset.Én abban például egészen biztos vagyok, hogy Kövér Lászlót házelnökként is a saját maga által meghatározott magasabb célok vezérlik, és a szigorú pedellusi teljesítményét nem befolyásolja a pénz, mindenesetre a 2014-es ciklusnak havi 1,5 milliós házelnöki fizetéssel futott neki, a mostaninak viszont már 3,5 millióssal. (A költségvetésre rakodó teherként nyilván nem lehet összehasonlítani pár száz politikus fizetésének a jelentős emelését az összes tanár fizetésének jóval kisebb arányú rendezésével. A tanárok bérrendezése összegében sokkal inkább a Vodafone megvásárlásával vethető össze.) Kövér László volt az, aki a rendszerváltáskor még azzal a mostanra elhíresült táblával a nyakában tüntetett, hogy „Rendőrállamban a rendőrök fizetése magasabb a tanárokénál, a jogállamban fordítva”. Magyarországon mára a rendőrminiszter lett a közoktatásért felelős kormánytag. Orbán rendszerében ezzel kerülhetett végleg a helyére az oktatás. Amióta 2010-ben hatalomra jutott, és úgy alakítja a kormányzati felállást, ahogy kedve tartja, egyetlen percig sem volt dedikált oktatási miniszter a kormányban. Az egészségüggyel és a kultúrával együtt bekerült a problémás területek közös minisztériumába, be is árazva, hogy mennyire tartja azt fontosnak. Majd jött a negyedik kétharmad, és megoldás helyett az örökös belügyminiszter Pintér lett a tanárfelelős a kormányban. Bemutatkozásként azonnal megüzente, hogy a jelszó az oktatásban a rend.A Fidesz 2010-ben ezt írta le a programjában: „Az emberek azért szervezik és tartják fenn az államot, mert azt várják, hogy az biztosítsa és megszervezze számukra a közoktatást, a közlekedést, a közegészségügyet és a közbiztonságot.” Ehhez képest télen egy hétig nem mehetnek iskolába a gyerekek, mert nincs pénz fűtésre. Gödöllőn pedig az igazgató, a tanárok, a szülők és a diákok tiltakozása ellenére sem hirdettek online oktatást egy olyan épületben, aminek hiányzott a teteje, és beázott az esőben. Azt is írta a párt, hogy „fontos tényező a pedagógusok, oktatók és nevelők megbecsülésének és tekintélyének helyreállítása is”. 12 évvel később a magyar költségvetés képtelen kigazdálkodni a pedagódusok jelentős béremelését, EU-s pénzre vár, ötéves tervet ígér. Jelenleg 16 ezer tanár hiányzik a pályáról, egyebek közt a megbecsülés hiánya miatt.A Nemzeti Együttműködés Programjában pedig egyenesen ez szerepel: „Az olyan iskolák működését tartjuk kívánatosnak, amelyek a helyi közösség intézményei, ahol a nevelés és az oktatás a diákok, a szülők, a pedagógusok, a helyi civil társadalom és a gazdasági szereplők közös ügye. (…) Az ilyen iskola a személyiség egészét teszi alkalmassá a munkára, a családi életre, a közösségi létre, hiszen olyan fiatalokat bocsát ki, akik képesek az új ismeretek önálló elsajátítására, a társadalmi együttműködésre, valamint tetteik felelős erkölcsi mérlegelésére.” 12 évvel később a Fidesz ideális iskolái még nem formálódtak tökéletesre. Legalábbis nem mindenhol. Vannak intézmények, ahol tanárok, szülők és diákok egységbe kovácsolódtak ugyan, de azért, hogy együtt tüntessenek a pedagógusokért. Azokért a pedagógusokért, akik követelésével ugyan a hatalom is egyetért, de beleköt a tiltakozásuk módjába, és a gyerekek érdekeire hivatkozva súlyos tanárhiány idején további tanárokat rúgnak ki. Csak hogy példát statuáljanak. Hogy ez mennyire súlyos, a diákok tanuláshoz való jogát súlyosan sértő lépés, arról a Kölcsey igazgatója posztolt hétfőn. A hatalom lebutított és unalomig elismételt válasza minderre az, hogy a 12 éve nem hatalmon lévő magyar baloldal pár képviselője az EU-ban akadályozza, hogy a magyar tanárok megkapják az őket megillető bért.„A pedagógusok egyik feladata a tanulók támogatása abban, hogy felnőttként zökkenőmentesen tudjanak beilleszkedni a társadalomba. A társadalmi cselekvési szabadság biztosítékai a jogszabályok” – írta a közoktatási államtitkár augusztus végén. Október közepére kiderült, hogyan képzeli el ezt egészen pontosan a Fidesz.