75 éves korában elhunyt Bruno Latour francia filozófus, antropológus, tudomány- és technológiaszociológus, a Sciences Po egyetem emeritus professzora. Latourt az ökölógiai válságot leíró munkássága miatt világszerte ünnepelték, értelmiségiek, művészek és aktivisták felnövekvő generációjának volt ihlető forrása, írja nekrológjában a Le Monde.Latour a lap a családra hivatkozó beszámolója szerint hosszú, súlyos betegség után október 8-ról 9-re virradó éjszaka hunyt el.Majd egy éve Horváth Bence kollégánk így írt Latourról: „A 74 éves Latourt szokás Franciaország leghíresebb és leginkább félreértett filozófusának is nevezni, az elmúlt évtizedek nyugati gondolkodásának egyik messze legnagyobb hatású szerzője. 2013-ban elnyerte a bölcsésztudomány Nobeljének nevezett Holberg-díjat, végeláthatatlan mennyiségben hivatkozzák és gondolják tovább munkáit, és gyakran visszatérő vélemény, hogy (a magyar fordításban még mindig nem létező) Donna Haraway mellett ő a másik gondolkodó, aki eszközt tudott adni a kezünkbe, hogy leírjuk az antropocén világot. Miközben még az sem teljesen világos, hogy mi az a tudományterület, melyet képvisel: szokás filozófus mellett szociológusnak, tudománytörténésznek és antropológusnak is nevezni.”Az elismerés nem jött könnyen. A Le Monde nekrológja szerint szerteágazó kutatói munkássága miatt, mely oly sok mindent ölelt fel, hogy rejtve maradt mögötte a koherencia, hazájában sokáig meg nem értett gondolkodó maradt. Vagy, ahogy azt Horváth Bence írta már hivatkozott cikkében, „a hetvenes-nyolcvanas években született írásait sokan még provokációnak, az »objektív tudományok« elleni támadásnak értékelték.” Munkássága valóban rengeteg területet érintett az ökológiától a jogon, a valláson, a modernitáson át a tudomány és technológia világáig minden érdekelte, mindenről voltak gondolatai. Olyan területekre tévedt tehát, melyek hagyományosan távol állnak a francia filozófiai iskoláktól.Egyik leghírhedtebb korai munkája a legendás laborkísérlet volt, amikor 1975-től két éven át figyelte meg a San Diegó-i Salk intézet laboratóriumában végzett munkát. „ Annál, hogy milyen eredmények születnek a kísérletekből, sokkal jobban izgatta az a kérdés, hogy hogyan zajlanak ezek a kísérletek: úgy figyelte meg a természettudósokat, mint ahogy egy antropológus teszi egy egzotikus, távoli törzs esetében ” - írta erről Horváth Bence.