Érdekes ítéletet hozott a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) egy perben, amelyet Hüttl Tivadar, a a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) ügyvédje kezdeményezett. A bíróság lényegében azt mondta ki, hogy Magyarországon nincs független, külső kontroll a titkos megfigyelések elrendelése és végrehajtása felett, és a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) lényegében alkalmatlan ezen hiányzó funkciók betöltésére. Ami azért is különösen érdekes, mert a a Péterfalvi Attila vezette hivatal a Pegasus-ügyben is vizsgálódott, majd nagy magabiztossággal kijelentette, hogy mindent rendben talált az újságírók, politikusok és üzletemberek lehallgatásával kapcsolatban. Az ügy, amiben a döntés született, úgy indult, hogy Hüttlnek volt egy olyan sejtése, hogy lehallgatják. Az ügyvéd, aki akkor éppen a NAV korrupciós ügyeiről sokat nyilatkozó Horváth Andrást képviselte egy perben, Jávor Benedek EP képviselővel beszélt telefonon, amikor a hívás megszakadt, és az elejéről visszahallotta az egész addigi beszélgetést. Ez olyankor szokott előfordulni, ha valaki rögzíti a beszélgetést, ezért Hüttl panaszt tett a titkosszolgálatokat felügyelő minisztereknél, és a szolgálatok parlamenti ellenőrzésére hivatott Nemzetbiztonsági Bizottságához fordult, hogy kiderítse, valóban lehallgatták-e. A Bizottság többsége azonban zárt ülésen – vélhetően kormánypárti szavazatokkal – megakadályozta, hogy vizsgálat indulhasson az ügyben. Hüttl ezután fordult az EJEB-hez, amely meg is állapította, hogy nincs itthon független ellenőrzése az ilyen fajta adatgyűjtéseknek. A NAIH azért jött a képbe, mert elvileg jogosult vizsgálni a titkosszolgálatok tevékenységét, ezért nyilvánult meg a Pegasus-ügyben is. Az EJEB szerint viszont mivel a titkosszolgálatok megtagadhatják a hozzáférést egyes iratokhoz, ezért a NAIH nem alkalmas a független ellenőrzésre. Ilyen esetekben pedig a titkosszolgálatokat irányító miniszter végzi el az ellenőrzést az adatvédelmi hatóság helyett, ami cseppet sem nevezhető független ellenőrzésnek. A TASZ közleménye szerint ez az ítélet is csak alátámasztja, hogy csak a kormányzati akaraton múlik, hogy politikai célok szolgálatába állítják-e a titkosszolgálatokat.