Hatvan éve adták át a Magyarországot az orosz kőolajlelőhelyekkel összekötő vezetéket. A máig viselt neve – Barátság – manapság olyan, mintha vaskos tréfa lenne.Ez a vezeték nem véletlenül nyerte el a Barátság elnevezést. Valóban, e mű kifejezi, jelképezi a szocialista országok népeinek testvéri barátságát, közös célok megvalósítására irányuló lelkes szellemi, fizikai munkáját, minden nehézséget legyőzni tudó együttműködését."Moszkva néha elzárja a csapokatAz Ukrajnát megtámadó Oroszország a földgáz- és kőolajkincsével tartja sakkban az olcsó orosz energiától függő Európát. A Barátság valóságos fegyver lett az oroszok kezében. Más kérdés, hogy az olcsó orosz energiába belekényelmesedő EU-s országok nem dolgoztak ki más alternatívát – különösen 2014 után, amikor Moszkva először támadta meg Ukrajnát. Nyáron közepes pánikot okozott, amikor az oroszok és a tranzitot bonyolító ukránok közötti banktechnikai nehézségek miatt leállt a szállítás a Barátság kőolajvezetéken. Nem ez volt az első eset. 2007-ben Belarusz tranzitvámot vetett ki az orosz olajra, válaszul a megemelt gázárra, Moszkva erre néhány napra elzárta a csapokat. A pánik napjaiban Angela Merkel alternatív energiaforrásokat keresett volna, de annak elmúltával már nem annyira. Egyébként a rendszerváltás idején is többször elzárták a csapokat, volt, hogy műszaki hibára hivatkozva. „Azóta a vezetéken kijavították a hibát, jön a kőolaj, ám ma már az is biztos, hogy új partnerek után kell néznünk, ha biztosítani akarjuk az ország energiaellátását” – írta a Népszabadság 1990. július 14-én.Szabotázs – most kizárvaA mostani háború első napjaiban világossá vált: Magyarország nagyon nagy bajban lenne az orosz olaj nélkül, drágán és nehezen tudnánk pótolni azt. Emiatt azok az országok, ahová vezetéken érkezik a kőolaj, mentesülnek az EU által bevezetett olajembargó alól. Lengyelország és Németország önként vállalta, hogy a türelmi idő után nem kérnek az orosz olajból, a tengerrel nem rendelkező Magyarország, Csehország és Szlovákia viszont korlátlan ideig mentességet élvez. Mondjuk, az évi 10 millió tonna kapacitású Adria-kőolajvezetékkel megkerülhető lenne a Barátság, de az EU döntéshozói efölött szemet hunytak. (Bulgária is mentességet kapott amúgy 2024-ig, csakhogy oda nem a Barátságon keresztül érkezik az olaj.)Friss hír, hogy szivárogni kezdett az olaj a Barátság lengyel szakaszán. A jelenség aggasztó, különösen annak fényében, hogy várhatóan szabotázsakciókkal is együtt kell élnünk a jövőben, ami hozzátartozik a normál ügymenethez. Ha csak az elmúlt húsz évet nézzük, volt itt már minden: eltört vagy hosszában megrepedt csővezeték (többször is), a vezetékbe került óvszerek miatt meghibásodó elosztó, sőt volt, aki a szigethalmi víkendháza alatt csapolta meg a Barátság I-et. A lengyel szivárgás esetében a szabotázsakciót kizárták.Barátság kőolajvezeték – találóan!Napra pontosan hatvan éve, 1962. október 13-án délelőtt adták át a Barátság magyarországi szakaszát. A megállapodást 1959-ben kötötték Moszkvában, december 18-án az – akkor még név nélküli – északi ágról Lengyelországgal és a Német Demokratikus Köztársasággal, másnap a déliről Magyarországgal és Csehszlovákiával. Az akkor még a Közép-Volga mellől, Kujbisev környékéről induló vezetéknek a belarusz Mazir városánál kellett két ágra válnia. (Később bekapcsolták a hálózatba Nyugat-Szibériát és a Kaszpi-tengert is.) A magyar sajtóban először a Népszabadság írta le azt, hogy Barátság olajvezeték. „A »barátság olajvezetéknek« szokták nevezni – találóan – az öt szocialista országot átszelő, most épülő, mintegy 4000 kilométer hosszú olajvezetéket. Hiszen az öt ország baráti együttműködését példázza” – írta a névtelen szerkesztő a lap 1960. május 1-jei számában. A kolumnás anyaghoz térképet is mellékeltek, ezen látni, hogy a szlovákiai (akkor Csehszlovákia) szakasz a magyar határ mentén fut, a határ menti szlovákiai Kistompánál (Tupá) építettek egy leágazást. A Barátság I magyar szakasza 137 kilométer hosszú.„Ez a vezeték nem véletlenül nyerte el a Barátság elnevezést. Valóban, e mű kifejezi, jelképezi a szocialista országok népeinek testvéri barátságát, közös célok megvalósítására irányuló lelkes szellemi, fizikai munkáját, minden nehézséget legyőzni tudó együttműködését.”Ezt a Komáromi Kőolajipari Vállalat szőnyi feldolgozóüzemében tartott megnyitón mondta Fock Jenő, aki akkoriban még csak miniszterelnök-helyettes volt, később lett az elbukott új gazdasági mechanizmus miniszterelnöke. Érdekes, hogy egy ilyen horderejű eseményre nem maga Kádár János ment el, aki az MSZMP Központi Bizottságának első titkári feladatai mellett az akkoriban nem túl jelentős miniszterelnöki posztot is betöltötte. Alighanem a szőnyi avatás előtti napokban tartott MSZMP KB-ülés fáradalmait pihente ki. (Ez volt az az ülés, ahol az egykor nagy hatalmú, szabadszájú, az ötvenhatos forradalom után megtorlásokat követelő, a tüntetések ellen élesen fellépő Marosán Györgyöt a konszolidáció jegyében félreállították, közvetlen telefonvonalát, kormányőreit, állami autóját elvették.)Szocsiba küldték, nehogy visszajöjjönA magyarországi szakaszt a Kőolajvezeték Vállalat szakemberei építették, akik már 900 kilométernyi olaj- és gázvezeték építésén voltak túl. A munkát Drégelypalánknál kezdték, Rétságnál az áradó Ipoly jelentett gondot, a Börzsönyben 370 méter magasan irtották az erdőt, ásták, ha kellett, robbantották a sziklás talajt. A Duna medrében a második világháborúból lent maradt aknákat kellett fölrobbantani, a baracskai ingoványban kis híján elsüllyedtek a gépek. A korabeli Népszabadságban külön kiemelték Vaskó László főépítésvezetőt, a bázakerettyei ultikirályt, aki 1939 óta dolgozott a cégnél. Magas, vékony, ősz ember volt, soha nem pihent, a szabadságait nem vette ki, folyton veszekedett a munkatársaival, de csak a munka miharabbi elvégzése miatt. Nos, őt jutalomüdülésre a szovjet Szocsiba küldték, de csak azért, „mert így legalább biztosan letölti”.A 400 milliméter átmérőjű Barátság I-gyel szemben a 600 milliméteres Barátság II kőolajvezeték 1972-ben épült meg. Bakui olajat hozott Százhalombattára közvetlenül a Szovjetunióból, a fogadóállomást Fényeslitkén építették meg. 1962-ben másfél millió tonna olaj érkezett, de a két vezetéknek már évi nyolcmillió tonna a kapacitása.A Barátság I a mai napig üzemel, 2015-ben például Orbán Viktor magyar és Robert Fico szlovák miniszterelnök adta át Kistompán a felújított vezetéket, amit alkalmassá tettek arra, hogy Szlovákia felé is szállítson olajat. Egy év telt el Ukrajna megtámadása óta, már akkor is félő volt, hogy az oroszok leállítják a Barátságot. A felújítás után akár az Adria felől is olajhoz juthatott volna Szlovákia, így a Mol-tulajdonban lévő pozsonyi finomító. És akkor itt most idézzük az MTI korabeli jelentését, ami soha nem volt aktuálisabb: „A magyar miniszterelnök beszédében fontosnak nevezte az »olcsó energiát« is. Szerinte az olcsó energia megszerzéséért folytatott versenyben Európa még mindig »a rajtvonalnál ácsorog«, és ennek orvoslására, valamint a versenyképesség megőrzésére gyors, uniós szintű döntésekre lesz szükség."