Mártha Imre, a Budapesti Közművek Nonprofit Zrt. vezérigazgatója adott interjút a hvg.hu-nak, és ebben felmerült kérdésként a vita, ami Karácsony Gergely és Gulyás Gergely között zajlik arról, hogy a paksi atomerőműben megtermelt áramhoz hozzájuthassanak olcsóbb áron az önkormányzatok. Mártha, aki korábban az MVM vezetője volt, ezzel kapcsolatban elmondta, hogy „a paksi termelési költség a 2021-es mérlegadatok alapján egyértelmű: 12-13 forint kilowattóránként. Ennyiért termelik meg az áramot, amely azután bekerül az MVM portfóliójába. Kérdés, kinek adja el azt az MVM, és milyen áron. A vállalat jelenleg hatósági áron adja el ezt az áramot a lakosságnak, a maradékot pedig piaci áron kell értékesítenie. Nem is adhatja el másként az állami cég, mert ha csak 10 százalékkal a piaci ár alatt adná el, az már hűtlen kezelésnek számítana – hacsak nincsen rá valamilyen jogszabály. Az tehát nem lehetetlen, hogy a Paksi Atomerőmű és a Mátrai Erőmű áramából az önkormányzatok is részesüljenek, csak ehhez a kormánynak jogszabályt kell módosítania, hogy a cég egy meghatározott intézményi, vállalati kör számára költségalapon számolt hatósági áron adhassa el az áramot.”A fővárosi közműcég vezetője szerint ha gondosan leválogatnák a legfontosabb kört, azaz a tömegközlekedést és a közvilágítást (ami eleve csak éjjel, az alacsonyabb rendszerterhelés idején szükséges), illetve a kiemelt intlzményeket, mint az iskolákat, óvodákat, bölcsődéket, akkor mindenre elég lenne a Paksi Atomerőmű és a Mátrai Atomerőmű termelése úgy, hogy közben a teljes lakossági kör számára is fennmaradna a rezsicsökkentett áram.Mártha szerint enélkül, és/vagy a brüsszeli megegyezés és az uniós források megérkezése nélkül komor időszak áll előttünk, drasztikusan vissza kellene fogni az energiafogyasztást, korlátozni kell majd rengeteg intézmény működését, a forint még tovább fog romlani, és egy csomó vállalat be fog zárni.Arra a kérdésre, hogy mennyire van közvetlen csődveszély a vállalati és az önkormányzati körben, Mártha elmondta, hogy szerinte nagyobb a baj, mint ahogy azt kommunikálják, mert egy negatív hatású gazdasági spirál alakult ki: lenullázott állami beruházások, drága energia, magas infláció, összeomló forint, és egyik a másikat erősíti. „Ráadásul teljesen felesleges különválasztani a kormányzati felelősséget és az önkormányzatok lehetőségeit, mert mindkettő az államháztartás része. Ha ennek a rendszernek valamelyik eleme meginog, azonnal berobban egy kezelhetetlen finanszírozási válság” – mondta el, és szerinte rövid távon ebben a helyzetben nincs más megoldás, mint az energiajózanság. Ez időnként nagyon fájdalmas lehet: teljes épületekben és épületrészekben lehet szükség a fűtés korlátozására, vagy olyan termelőegységeket kell átmenetileg leállítani, amivel rögtön energiát lehet megtakarítani. Ez a következő hetek feladata, utána pedig szigetelni kell. Szerinte a rezsicsökkentés ugyan nagyon sikeres intézkedés volt politikailag, de mivel még mindig a 10 évvel ezelőtti szinthez van rögzítve, gigantikus torzulást okozott a magyar gazdaságban, mert félrevitte a gazdasági szereplők gondolkozását. Sem a lakosság, sem az ipar, sem az önkormányzatok nem költöttek energiahatékonyságra.