Október 8-án, szombaton reggel, egy nappal Vlagyimir Putyin orosz elnök hetvenedik születésnapja után jókora robbanás rázta meg a Krím-félszigetet Oroszországgal összekötő, a Kercsi-szoros felett át ívelő hidat. A detonáció következében leomlott a közúti híd egyik oldala, valamit kigyulladt a szomszédos vasúti pályán éppen arra haladó üzemanyag-szállító tehervonat. A megsérült tartálykocsikból kifolyt fűtőolaj órákon át lángolt, mire a kiérkező tűzoltók helikoptereket is bevetve el tudták oltani.A híd elleni támadás nemcsak szimbolikus értelemben látványos, katonai értelemben is jelentős. A kercsi híd volt ugyanis az egyetlen kétvágányú vasúti összeköttetés Oroszország törzsterületei és a 2014 óta megszállt Krím, illetve az ettől északra és északnyugatra fekvő, idén február óta megszállt területek között. A kercsi híd jelentette a Herszon megye nyugati részén harcoló orosz erők fő ellátási útvonalát is. Így, hogy a vasúti pálya jelentős károkat szenvedett, a helyreállításig Moszkva kénytelen a Mariupol–Melitopol–Herszon közötti egyvágányú vasúton megoldani herszoni erőinek ellátását.Ennek a vasútvonalnak a használatát az eleve kisebb áteresztő kapacitás mellett az is nehezíti, hogy Zaporizzsja és Herszon megyékben – ahol áthalad – igen erős az ukrán partizánok tevékenysége, így itt a vasúti közlekedés is veszélyesebb, mint a Krímen keresztül. Összességében tehát a kercsi híd sérülése tovább rontja a Herszon megye nyugati részén harcoló orosz erők eleve sebezhető ellátási helyzetét.Megtorló csapás – de mégsem egészen azAz orosz vezetés természetesen már a híd elleni akció napján átfogó vizsgálatot indított, amely – némiképp meglepő sebességgel – vasárnap estére le is zárult. Aznap Vlagyimir Putyin orosz elnök meghallgatáson fogadta Alekszandr Basztrikint, az orosz Nyomozó Bizottság (az ügyészséghez hasonló, ám attól független, szövetségi hatáskörű, az elnöknek alárendelt szerv) vezetőjét. Basztrikin az egyik legrégebbi, leginkább megbízható szövetségese Putyinnak. Ismeretségük a hetvenes évekre nyúlik vissza, amikor évfolyamtársak voltak a leningrádi jogi egyetemen. Ennek alapján valószínűsíteni lehetett, hogy a vasárnapi beszélgetésüktől nem kell nagy konfliktust várni.A meghallgatáson Basztrikin arról számolt be, hogy a híd elleni támadás az ukrán különleges szolgálatok műve, mire Putyin terrortámadásnak minősítette az akciót. A beszélgetés során mindkét vezető többször is szó szerint „a polgári kritikus infrastruktúra” elleni támadásként hivatkozott az akcióra. Ebből sejthető volt, hogy Oroszország hasonló jellegű válaszra készülhet. Annál inkább, mert az orosz vezetés radikális, háborúpárti elemei régóta követelték az ukrán polgári infrastruktúra elleni kiterjedt támadások elindítását.Pontosan ez is történt. Oroszország már a híd elleni támadás másnapján, október 9-én, vasárnap pusztító légitámadás-sorozatot indított. Ekkor még főképp csak Zaporizzsja városát érték súlyos találatok, 13 embert megölve, további 87-et megsebesítve. Október 10-én aztán egész Ukrajnát kiterjedt támadássorozat érte. Aznap Oroszország több mint 80 rakétát és robotrepülőgépet indított különböző ukrajnai célpontok ellen, és további tizenkét iráni gyártmányú „öngyilkos” drónt is.