Tanárokról, diákokról sokat beszélünk, gyógypedagógusokról, logopédusokról, fejlesztőpedagógusokról kevesebbet. Pedig ők is küzdenek az alacsony fizetéssel és az oktatási rendszer borzalmaival. Kevésbé hangosak, de köztük is vannak, akik polgári engedetlenséggel, sztrájkkal tiltakoznak az elmúlt hetekben. Az érdi pedagógiai szakszolgálat tiltakozó munkatársai elmondták, mi minden keseríti meg a mindennapjaikat. Megdöbbentek az érdi pedagógiai szakszolgálat munkatársai, amikor szeptember végén kirúgással fenyegette meg őket a tankerület. Úgy számolták, majdnem annyiba kerültek az elsőbbségivel feladott levelek, amennyit óránként keresnek nettóban. „Örömmel vennénk, ha a tankerületek vezetői a pedagógusok és a gyermekek tényleges érdekeit tartanák szem előtt, és támogatnák a törekvéseinket” – írták nyílt válaszlevelükben. Ugyanaz volt a bűnük, mint rengeteg tanárnak az elmúlt hetekben: polgári engedetlenségben vettek részt, tiltakozva az alacsony fizetések, az oktatás siralmas állapota és a sztrájkjogok csorbítása ellen.Utóbbi különösen rosszul érinti őket, mivel részben speciális szükségletű gyerekekkel dolgoznak, akiknek a februárban elfogadott rendelet értelmében minden foglalkozást és fejlesztést biztosítani kell, még sztrájk idején is. A kormány az elképzelhető maximumot jelölte meg „elégséges szolgáltatásként”, magyarán, csak úgy sztrájkolhatnak, hogy közben minden munkát elvégeznek. Emiatt múlt héten 44 gyógypedagógus tiltakozott Budapesten és környékén. A tankerület felrótta nekik, hogy engedetlenségükkel korlátozzák a gyerekek fejlesztéshez való jogát, amire válaszukban azt írták, sokkal jobban árt a gyerekeknek, hogyaz alacsony fizetések miatt évek óta túl kevés a szakember, hiányoznak a megfelelő terápiás eszközök, nem megfelelőek a munkakörülmények (veszélyes épület, leomló mennyezet, működésképtelen kazán, javítások hiánya), túl sok adminisztratív teher hárul rájuk. „Mindig van értelme küzdeni. Különben kibírni se lehet” – mondta a tiltakozó gyógypedagógusok, pszichológusok és fejlesztők egyike, amikor október elején hosszaban beszélgettünk a problémáikról. Azt az egy órát tudták erre szánni, amikor éppen sztrájkoltak.„Az a mottónk, hogy egy fecske nem csinál nyarat, de ha elegen ráülnek a drótra, végül leszakad.”Szűkült a szakadék pedagógusok és szülők köztA pedagógiai szakszolgálatokban egyelőre viszonylag kevés fecskét találunk. Októberben hallhattunk az újpesti, gödöllői, pécsi és kaposvári szakszolgálatok tiltakozásáról, de messze nem mozdultak meg olyan tömegben, mint a tanárok. Az inkább kivételnek számító Érden nagyjából a dolgozók harmada-fele vett részt a tiltakozásokban, attól függően, hogy épp mennyien tudták vállalni a következményeket. Szerintük ez részben pont a nehezített sztrájknak köszönhető, de egy képzésben dolgozó szakember – aki kérte, hogy ne írjuk le a nevét – mást is sejt a háttérben.„Egyrészt a társadalom áldozatkészséget, önfeláldozást vár azoktól, akik fogyatékos gyerekekkel foglalkoznak, ők pedig tényleg megfelelnek ennek, mindenkit el akarnak látni. Másrészt ezek a gyerekek nem tudnak kimenni az utcára tüntetni a gyógypedagógusaik mellett, és a szüleik is sokszor azonosulnak a »fogyatékos sorssal«, úgy érzik, nem tudják érvényesíteni az érdekeiket. Az egész rendszeren van egy stigma.”Az érdiek annyiban derűlátók, hogy úgy érzik, egyre több szó esik az oktatás problémáiról, és a szülők is megértőbben viszonyulnak hozzájuk. „Korábban nagyon nagy volt a szakadék a szülők és a pedagógusok között, de mostanában rengeteg visszajelzést kapunk, hogy mennyire fontosnak tartják a munkánkat.”Nem győzikA pedagógiai szakszolgálatoknál gyógypedagógusok, pszichológusok, logopédusok, gyógytornászok, konduktorok, pszichológusok dolgoznak.A logopédusok például minden évben megvizsgálják az óvodába és iskolába készülő gyerekeket, van-e valamilyen beszédfejlődési problémájuk. Érden és környékén most nyolc szakember végzi ezt a munkát kétezer gyerekkel, egyenként 20-30 percben. „Borzasztóan leterheltek vagyunk” – mondják.Három-négy éve még tizenhárman voltak a logopédusok, de többen a magánellátásba mentek, vagy olyan szakszolgálatot kerestek, ahol kedvezőbb viszonyokban reménykedtek. Valóban jelentősek a területi különbségek. Borsod megyében például 900 gyerek jutott egy logopédusra a 2018/19-es tanévben, Pest megyében 577, Somogyban csak 345, olvasható a T-Tudok tavaly megjelent tanulmányában. Pszichológusoknál ezer feletti számokat is találunk (Nógrád, Heves, Szolnok), akárcsak a fejlesztőpedagógusoknál (Szolnok, Győr, Veszprém, Zala). Vas megyében egy gyógytestnevelőre 17 ezer gyerek jutott.Egymáshoz közelebbi szakszolgálatok közt is lehetnek eltérések, de nincsenek ilyen részletes adataink.A Belügyminisztérium frissebb, 2021/22-es statisztikája alapján Békésben nyolc, Budapesten 20 gyógypedagógus jut száz sajátos nevelési igényű gyerekre. (Ezeket a számokat az LMP-s Ungár Péternek adták ki, a Népszava is beszámolt róluk.)Országszerte tízezer gyógypedagógus dolgozik most az oktatásban, ez néhány százzal több, mint amiről az elmúlt években beszámolt a minisztérium, és közel duplája a 2010-es adatnak. Bár egyre több helyen képeznek gyógypedagógusokat, még mindig kevesen vannak, részben valószínűleg azért is, mert a hallgatók közt lehetnek, akik végül inkább más pályát választanak, vagy rögtön a magánszférába mennek.Az érdi szakszolgálat munkatársai azt mondták, évekkel ezelőtt is „komoly szervezésre volt szükség egy-egy gyerek ellátásához”, de mostanra képtelenség megfelelni a szakmai elvárásoknak.Miközben szakemberhiánnyal küzdenek, egyre több gyereknek van szüksége valamilyen fejlesztésre. Ennek eredményeként nem győzik elvégezni a szakértői vizsgálatokat, aminek az lenne a célja, hogy minél előbb segítséget kapjanak a sajátos nevelési igényű és beilleszkedési, tanulási, magatartási gondokkal küzdő gyerekek.Így sokan később jutnak fejlesztéshez, mint kellene, és akkor is nagyobb csoportban foglalkoznak velük, ami nem ideális. Logopédiai foglalkozást hetente egyszer tartanak, miközben a törvény szerint kétszer kellene. Az érdi szakemberek szerint ezért egyre többen kezdik elmaradással az iskolát, ami később a PISA-tesztek szövegértési eredményein is meglátszik.Hasonló a helyzet a mozgásfejlesztésben is. „Az lenne a cél, hogy az iskolakezdés azoknak se legyen kudarcos, akiknek éretlenebb az idegrendszerük. Ehhez legalább heti két alapozó tornára, szenzomotoros fejlesztésre lenne szükség, de ha heti egy belefér, az már szuper. Az is csak 45 perc, és nem kellően személyre szabott.”Eszközöket otthonról, szakirodalmat saját pénzből„Amennyire halljuk, az eszközöket tekintve is vannak különbségek” – mondták az érdi szakszolgálat munkatársai. Ők kifejezetten rosszul állnak.„Nehéz úgy vizsgálni a gyerekeket, hogy hiányosak, koszosak a teszteszközök. Elhasználódnak a fejlesztőjátékok is, nincs elég pénz pótolni, javítani őket. Előfordult, hogy amikor el akartuk kezdeni a tesztet, a gyerek nem akart hozzányúlni, olyan rossz állapotban volt. Gyakran inkább otthonról hozunk be játékokat” – mondták.Szakirodalmat többnyire zsebből vesznek, és a konferenciákat, továbbképzéseket is saját pénzből finanszírozzák.Pedig nem keresnek jól, rájuk is ugyanaz a pedagógus-bértábla vonatkozik, ami az iskolai tanárokra. Főiskolai végzettséggel 40 év után 230-250 ezer forint nettó jár, egyetemivel 250-270 ezer. Nem véletlen, hogy sokan inkább a magánellátást választják, ami a szaporodó fizetős fejlesztőközpontoknak köszönhetően egyre több állást kínál. A pszichológusok közül sokan addig dolgoznak az állami rendszerben, amíg megszerzik a szakpszichológusi képesítést, utána magánúton végeznek tanácsadást vagy terápiát.„Nálunk is nemrég mondott fel egy pszichológus. Szépen lassan elmennek, mi meg itt sztrájkolgatunk” – ironizált az érdi szakszolgálat egyik munkatársa.Van kollégájuk, aki esténként és szombaton dolgozik magánellátásban is az állami mellett. Sokan iskoláknak, óvodáknak dolgoznak megbízási szerződéssel, valamivel több pénzért, mivel állandó szakembert ott sem találnak. Így ugyanabbból a rendszerből, kerülőutakon lehet kiegészíteni a fizetésüket.Ilyen módon viszont könnyen kiég az ember. „Különösen nehéz helyzetben levő családokkal dolgozunk. Ezt nem lehet a végtelenségig csinálni.”Kérdéseinkkel megkerestük az Érdi Tankerületi Központot. Ha választ kapunk, beszámolunk róla.