Méghozzá etikusan. Első hallásra talán nem tűnt elegáns ötletnek, hogy pont az a rendező adaptálja filmre Ernest Cline óriási sikerű regényét, a Ready Player One-t, akinek elég sok köze van ahhoz a korszakhoz – a nyolcvanas évekhez –, amely előtt a könyv tiszteleg. De az a helyzet, hogy ezt így, ennyire csodálatosan más talán nem is tudta volna megcsinálni. Kritika.