Az ELTE rektora szerint egyaránt érvényes nézőpont, hogy elcsatolták a humán- és társadalomtudományi kutatóközpontokat és, hogy megmentették azokat. Kettős présben voltunk – mondta a Klubdélelőttben Darázs Lénárd. A kormányzat 50 százalékára vágta le a felvehető hallgatók számát, ami a földbeállásunkat jelentette volna, miközben mindenki tudta, hogy Orbán nem akarja finanszírozni ezeket a kutatóközpontokat. Kényszerhelyzet volt, de azt gondoltam, hogy két bölcsészt könnyebb fellökni, mint…
A nehezen olvasható állambiztonsági iratok feldolgozását segítik mesterséges intelligenciával a Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézet szakemberei. A fejlesztésről Miklós Dezső, az intézet főigazgató-helyettese és Kovács Gábor, a Mesterséges Intelligencia Kutatási Osztály kutatója mesélt a Mesterséges értelemben.
Kálnoki-Kiss Attila államtitkár szerint az elmúlt 80 évben közvetlen volt a politika befolyása a sportban, ami mindig verseny-egyenlőtlenségekhez vezetett, ennek igyekeznek véget vetni a javaslatcsomaggal, amelyről november végefelé szavazhatnak a Parlamentben.
Orbán Viktor szerint a Jóisten még tartozik neki négy évvel. Ha ez a szerződés még mindig aktív, akkor felmerül a kérdés, hogy kinek kell ezt megfizetnie? És mi van akkor, ha a magyar választók elengedik az Úristen tartozását? Hoppá. Orbán küldetése megfeneklik, szükségszerűen. Legyen akár Budapesten, akár Párizsban. Hanem, földi ügyekkel kapcsolatban is felmerülnek gondok: a Matolcsy-család olyan kísérletet folytatott, amelynek úgy tűnik a kára Pesten, a haszna Dubajban jelentkezik.
A Euronews úgy tudja, fennakadások voltak a külügy és a miniszterelnöki hivatal közötti kommunikációban, a meghívók egy részét csak szeptemberben küldték el, addigra pedig már tele volt az európai vezetők naptára. Macron távolmaradásában szerepe lehetett Magyar Péter a zavargásokra vonatkozó mondatainak, Zelenszkij esetében pedig annak, hogy a magyar miniszterelnök egy nyilatkozatban tompította a látogatás jelentőségét.
A Hetes stúdióban kivesézzük a Matolcsy-ügyet, azt, hogy mi következhet mindabból, amit Fürcht Pál a vizsgálóbizottság előtt elmondott. Jön három történész: Csunderlik Péterrel a Terror Háza lehetséges jövőjéről beszélgetünk, Rainer M. János arról mesél, mi lepte meg az ügynökakták nyilvánosságra hozatalát segítő bizottság elnökeként, Eörsi László pedig Nagy Eszter, az Európai Föderalisták Uniója Magyarország elnöke, Bolgár György és Neuman Gábor társaságában beszéli meg velünk a hetet.
A Klubdélelőtt e heti vendégei Darázs Lénárd, Ligeti Miklós, Fabula Szilvia és Végh Balázs lesznek.
Rainer M. János történész azt mondja, hogy a forradalom emléke kiszabadult a politika fogságából. Maguk az emlékezők jelentős része viszont szerintem még nem.
A Mi Hazánk elnöke szerint "puhatestűek" folyamatosan hazudnak '56-ról, azt mondják, "meghamisítva a történelmet", hogy a magyarok Oroszország ellen lázadtak fel, de szerinte ez nem így van, mert nem egy nemzetállam, hanem "egy gyarmatosító, ideológiai alapon szervezett internacionalista birodalom" ellen harcoltak, amit ma "Brüsszel" testesíti meg.
Már az első tárgyalási fordulóban éles ellentét alakult ki a munkaadók és a szakszervezetek között a 2027-es minimálbér-emelés mértékéről: a vállalatok mindössze 4 százalékot ajánlanak, míg a munkavállalói érdekképviseletek ragaszkodnak a korábban vállalt 14 százalékhoz. A helyzetet tovább bonyolítja a Magyar Péter vezette kormány adócsökkentési terve, amely jelentősen növelné a minimálbéresek nettó keresetét, a cégek szerint részben kiváltva a béremelést. Bár informálisan már egy 8 százalékos…
A Paks II. Zrt. ugyan leszögezi, hogy nincs semmilyen döntés, de a Reuters két különböző forrására hivatkozó értsülése szerint Magyarország fontolgatja, hogy lecseréli a paksi atomerőmű bővítésével megbízott fővállalkozót, az orosz állami Roszatom nagyvállalatot.
Nem feltétlenül az MNB alapítványaihoz kapcsolódó, vitatott kölcsönügylet volt a Matolcsy-rendszer legnagyobb ügye, viszont ez lehetett a legkönnyebben bizonyítható és leginkább kézzelfogható eset. A sokkal nagyobb és összetettebb ügyek helyett egy konkrét, mindössze néhány oldalas szerződés jelenthette azt a pontot, ahol a hatósági vizsgálatot a legkönnyebb elkezdeni – véli Haász János, a 444 munkatársa.
Hetven évvel az 1956-os forradalom után sem sikerült minden kétséget kizáróan tisztázni Tóth Ilona orvostanhallgató ügyét, akit gyilkosság vádjával halálra ítéltek és kivégeztek. Bár a fiatal nő beismerő vallomást tett, a per körülményei és a bizonyítékok ellentmondásai máig vitákat váltanak ki a történészek között. Az Ilona című új dokumentumfilm ismét ráirányítja a figyelmet a tragikus sorsú medikára, de a történet legfontosabb kérdéseire továbbra sem ad egyértelmű választ.
Az ’56 történéseiről még 1981-ben, titokban lefolytatott ellenzéki beszélgetésekből és ezek utólagos értékeléséből készített műsort a Klubrádió.
Fürcht Pál Tomin Szilviáról mondott története sántít – véli Hegedűs András volt ügyész, aki a Klubrádió Megbeszéljük című műsorában elemezte a volt főügyész bizottsági meghallgatását. Hegedűs szerint Fürcht azt állította, hogy a Nemzeti Védelmi Szolgálat akkori főigazgatója közvetítette felé a Völner Pál elleni nyomozás leállításának szándékát, csakhogy Tomi Szilviát 2022 májusában nevezték ki a szervezet élére, Völnert pedig már 2021 decemberében gyanúsítottként hallgatták ki. A volt ügyész…
A Matolcsy-korszakot nemcsak büntetőjogi, hanem politikai és gazdaságpolitikai szempontból is átfogóan kell vizsgálni, mert annak hatásai messze túlmutatnak a mostani büntetőeljáráson – véli Király Júlia, a Magyar Nemzeti Bank volt alelnöke.
Kovács Gergely, a XII. kerület MKKP-s polgármestere még néhány hónapot adna a képviselő-testületnek, hogy megpróbálják helyreállítani az együttműködést. Ha azonban nem sikerül működőképessé tenni a testületet, és nem tudnak költségvetést elfogadni, akkor szerinte fel kell oszlatni a képviselő-testületet és új választást kell tartani, de ő mint polgármester nem mondana le - jelentette ki a Klubrádió Reggel gyors című műsorában. Az interjú elkészülte után a testület végül nem szavazta meg a saját…
Schilling Árpád szerint az elmúlt 16 évben a rendszerrel szemben folyamatosan ellenállók egy részéről megfeledkeztek, miközben az általuk elszenvedett sérelmek és traumák elismerése is elmaradt. A rendező a Dobszerdában azt is kifogásolta, hogy az új politikai korszak kezdetét sokan csak 2022–2023 környékére teszik, mintha előtte nem lett volna folyamatos ellenállás. Szerinte ezzel nemcsak a korábbi küzdelmeket és az azokban részt vevők fájdalmát tagadják meg, hanem azokat is újra kirekesztik,…
Hosszabb étkezési időt, egészséges táplálkozásról szóló tanórát és több pénzt az alapanyagokra – többek között ezeket a változtatásokat javasolja a Magyar Közétkeztetők Szövetsége. A szervezet szerint a gyermekek és a betegek étkeztetésének fejlesztéséhez a finanszírozást és a szabályozást is felül kell vizsgálni.
Több mint tíz évig érdemi intézkedés nem történt az MNB alapítványainak ügyében. Zeisler Judit, a Transparency International Magyarország szakpolitikai vezetője szerint kérdéses, miért késlekedtek az intézkedések, miközben a vagyon egy része külföldre kerülhetett.
