Klubrádió

klubradio.hu ↗
0 komment

A 301-es parcellánál emlékeztek az 1956-os forradalom mártírjaira

Az 1956-os forradalom és szabadságharc 70. évfordulóján az Új köztemető 301-es parcellájánál kezdte az ünnepi megemlékezéseket Magyar Péter miniszterelnök. A kormányfő Nagy Imre és mártírtársai sírjánál hajtott fejet, hangsúlyozva, hogy a magyar szabadságharc történelmi jelentősége messze túlnőtt az ország határain. Arra kérte az embereket, hogy minél többen kapcsolódjanak be az országszerte és a határokon túl megrendezett évfordulós ünnepségekbe.
+3 hasonló
0 komment

Szűrös Mátyás: A véletlennek köszönhető, hogy október 23-án született meg a köztársaság

Az 1989-es rendszerváltás egyik történelmi pillanatáról idézte fel emlékeit Szűrös Mátyás, aki az Országgyűlés elnökeként kiáltotta ki a harmadik Magyar Köztársaságot. A politikus szerint eredetileg nem tervezték, hogy az esemény éppen az 1956-os forradalom évfordulójára essen. A Blikknek adott interjújában egykori politikai vezetőjéről, Kádár Jánosról is beszélt, akit tehetséges, ugyanakkor súlyos történelmi bűnöket elkövető politikusként jellemzett.
+2 hasonló
0 komment

Magyar Péter: Valódi 1956-os múzeumot hozunk létre

Az 1956-os forradalom és szabadságharc hőseinek, áldozatainak emléket állító múzeum létrehozását jelentette be Magyar Péter miniszterelnök csütörtökön Budapesten, a Bem József téren, a felkelés hetvenedik évfordulója alkalmából tartott koszorúzáson. A miniszterelnök beszédében azt is kiemelte, hogy Magyarországot megosztani bűn.
+11 hasonló
0 komment

Erdő Péter: A forradalom idején elveszítettük az otthonunkat, de megtapasztaltuk az összetartozás erejét

Az 1956-os forradalom nemcsak történelmi esemény, hanem személyes, máig meghatározó emlék Erdő Péter bíboros számára, akinek családja a harcok során elveszítette otthonát. Az esztergom-budapesti érsek a forradalom 70. évfordulóján arról beszélt, hogy Magyarország szabadságtörekvéseit Európa számos országában támogatták, és a nemzetközi szolidaritás mellett az egyház segítsége is meghatározó szerepet játszott a nehéz időkben.
+1 hasonló
0 komment

Toroczkai szerint a magyarok nem Oroszország ellen lázadtak fel '56-ban

A Mi Hazánk elnöke szerint "puhatestűek" folyamatosan hazudnak '56-ról, azt mondják, "meghamisítva a történelmet", hogy a magyarok Oroszország ellen lázadtak fel, de szerinte ez nem így van, mert nem egy nemzetállam, hanem "egy gyarmatosító, ideológiai alapon szervezett internacionalista birodalom" ellen harcoltak, amit ma "Brüsszel" testesíti meg.
0 komment

Egy hónap alatt is haza lehetne hozni Matolcsy Ádámot Dubajból

Akár egy hónapon belül kiadhatja az Egyesült Arab Emírségek Matolcsy Ádámot - mondta a Klubrádiónak nyilatkozó Braun Balázs, ügyvéd. Az Újváry Zsolt ügyvédi iroda jogásza elmondta, kétoldalú kiadatási egyezmény hiányában egyedi megállapodással lehetne a leggyorsabban hazahozni a volt jegybankelnök fiát Dubajból – már ha tényleg ott van. De az arab állam ki is utasíthatja az országból Matolcsy Ádámot.
+8 hasonló
0 komment

Minimálbérvita: a munkáltatók 4, a szakszervezetek 14 százalékos emelést akarnak

Már az első tárgyalási fordulóban éles ellentét alakult ki a munkaadók és a szakszervezetek között a 2027-es minimálbér-emelés mértékéről: a vállalatok mindössze 4 százalékot ajánlanak, míg a munkavállalói érdekképviseletek ragaszkodnak a korábban vállalt 14 százalékhoz. A helyzetet tovább bonyolítja a Magyar Péter vezette kormány adócsökkentési terve, amely jelentősen növelné a minimálbéresek nettó keresetét, a cégek szerint részben kiváltva a béremelést. Bár informálisan már egy 8 százalékos…
0 komment

"A Matolcsy-ügyet sokan hasonlítják az Al Capone-ügyhöz"

Nem feltétlenül az MNB alapítványaihoz kapcsolódó, vitatott kölcsönügylet volt a Matolcsy-rendszer legnagyobb ügye, viszont ez lehetett a legkönnyebben bizonyítható és leginkább kézzelfogható eset. A sokkal nagyobb és összetettebb ügyek helyett egy konkrét, mindössze néhány oldalas szerződés jelenthette azt a pontot, ahol a hatósági vizsgálatot a legkönnyebb elkezdeni – véli Haász János, a 444 munkatársa.
0 komment

Tóth Ilona tragédiája: gyilkosság vagy a megtorlás egyik legsúlyosabb koncepciós pere?

Hetven évvel az 1956-os forradalom után sem sikerült minden kétséget kizáróan tisztázni Tóth Ilona orvostanhallgató ügyét, akit gyilkosság vádjával halálra ítéltek és kivégeztek. Bár a fiatal nő beismerő vallomást tett, a per körülményei és a bizonyítékok ellentmondásai máig vitákat váltanak ki a történészek között. Az Ilona című új dokumentumfilm ismét ráirányítja a figyelmet a tragikus sorsú medikára, de a történet legfontosabb kérdéseire továbbra sem ad egyértelmű választ.

Bejelentkezés vagy regisztráció