Megakadályozhatta-e a civil jelenlét a választási visszaéléseket? Mit tanulhat Magyarország a szerb diákmozgalomtól? Felszámolhatók-e végleg a szavazatvásárlás mögött álló hálózatok? Erről is beszélgettünk.
A jelek szerint valami nagyon megváltozott Amerikában Trump beiktatása óta, nyerőemberből kerékkötő lett az elnök. Mi várható a következő két évben?
A gyógyszer megvan, a védőoltás viszont még hiányzik ahhoz, hogy az Oroszországból adaptált önkény vírusa ne terjedhessen el Európa demokratikus gazdatestjeiben – márpedig a vakcinát muszáj lesz kifejleszteni, mielőtt a vírus ellenállóbbá válna.
Az ügynöklisták nyilvánosságra hozatala része a múltunk megismerésének, lezárásának, Horn Gábor ezért fontosnak tartja, hogy most „minden nehézsége, baja és értelmezési problémája ellenére” ez megtörtént.
Az augusztusi gyengébb teljesítmény után jól alakultak az adatok, bár akadt egy meglepő visszaesés.
Új vezető az Alkotmánybíróságon és a Legfőbb Ügyészségen, sorjázó feljelentések és letartóztatások, döntés a politikusok vagyonosodási vizsgálatáról, sorcsere a tankerületi központok élén… Ha a nagy képet nézi, a többség még mindig úgy érezheti: erre szavazott.
Milliós taxiszámla, fejekben létező feketelisták és újságírók, aki meg sem tanultak kérdezni – a Duna csatornaigazgatója a Big Picture konferencián.
Az Oroszország-szakértő a Tisza és Moszkva viszonyáról, az egykori Szovjetunióban esetleg meglévő ügynökaktákról, az ukrán háborúról és az amerikai félidős választások hatásáról. Interjú!
