#diáktüntetés
Az oktatás helyzete, a megélhetés, a lakhatás és a klímaválság is utcára viszi Európa fiataljait, de korántsem egyformák a tüntetők követelései és lehetőségei. Az EUfóriában Dózsa Katával, a Brüsszeli Szabad Egyetem (VUB) gyerek- és klímajogi kutatójával és oktatójával beszélgettünk arról, kiknek a hangja jut el a döntéshozókhoz, mit jelentene a 16 éves szavazási korhatár, és hogyan költözik a tiltakozás az online térbe.
A Nelson Mandela Gimnázium az október eleji diáktüntetések alatt gyulladt ki, november közepén nyithatják meg újra a tantermeket.
Milánóban a szakszervezetek és a diákok együtt fognak demonstrálni, Rómában a Colosseumot féltik a demonstrálóktól.
A francia elnök kritizálta azokat, akik külföldiekre és migránsokra fogták az október 17-i tüntetések utáni vandalizmust, de továbbra sem kínál megoldást a diákoknak, akik helyzetük javítása érdekében tiltakoznak. Szombaton újabb megmozdulásokra készül az ország.
+2 hasonló
Franciaország mellett Spanyolországban, Olaszországban, Portugáliában és Albániában is hetek óta tömegek tüntetnek. Az elégedetlenség hátterében országonként más-más sérelmek állnak, de az iskolák állapota, a lakhatás és az élelmiszerek drágulása, az alacsony bérek és a közszolgáltatásokra nehezedő nyomás több helyen is közös ügy.
+2 hasonló
Franciaország nem a tüntetések és nem is a bevándorlás, hanem a jóléti állam maradékának felszámolása miatt vágtat a vesztébe – mondja Erőss Gábor szociológus, aki 36 éve jár francia diáktüntetésekre.