#Gazdaság
Sivák Zsófia vidéki kocsmákról és presszókról készült sorozata nyerte az idei Capa-díjat. Kortalan képek, elpárolgó közösségek, omladozó falak, ott maradt dekorációk, és emberek, akiknek nemsokára már nincs hova menni.
Sokat ért egy négyes találat.
A Nemzeti Kulturális Alap tervezett bevétele 16,56 milliárd forint – amelyből 13,66 milliárd a játékadó NKA-t megillető része, 2,6 milliárd pedig a szerzői jogi törvény alapján a közös jogkezelőktől származó befizetés –, ebből 7,51 milliárd forint fordítható az alapból nyújtott támogatásokra és további 205 millió forint a kulturális célú központi költségvetési szervek működési kiadásainak támogatására. Idén a csaknem 19,3 milliárd forintos bevétel mellett az NKA 12,31 milliárd forintot fordít…
A választókat nem a tőzsdei rekordok, hanem a bolti árak és a megélhetési költségek érdeklik.
A K&H és a Gránit Alapkezelő szakemberei szerint az oktatás és az egészségügy nyeri a legtöbbet.
A költségvetés tervezete korántsem olyan vidám, mint Magyar Péter időzített PR-interjúja.
Benyújtotta a TISZA-kormány a 2027-es költségvetés tervezetét, amelyben az egészségügy kapja a legnagyobb többletforrást, 326 milliárd forintot. A közlekedési és beruházási tárca kerete csökken a leginkább. A Fidesz megszorításokra hivatkozva a tervezet visszavonását követeli.
Miközben Magyar Péterék a pazarlás felszámolásáról beszélnek, már megkezdődött a létszámleépítés, megszűnik a Nemzeti Sportrádió, más csatornák és műsorok jövője pedig bizonytalan.
A kriptotőzsde saját forrásból vásárolt újra tokeneket.
E szerint ha jövő vasárnap tartanák a parlamenti választásokat, a választók
35 százaléka a Románok Egyesüléséért Szövetségre (AUR),
26 százaléka a Szociáldemokrata Pártra (PSD),
15 százaléka a Nemzeti Liberális Pártra (PNL),
10 százaléka a Mentsétek meg Romániát Szövetségre (USR),
5 százaléka az RMDSZ-re,
4 százaléka a SENS-re,
2 százaléka az SOS Románia pártra,
3 százaléka pedig más politikai alakulatra szavazna.
A teljes felnőtt lakosság körében 16 százalék a bizonytalanok…
Október közepén érdemben is elkezdődött a hazai fűtési időszak, miután az ősz első felében sokéves rekord alacsonyan alakult a magyarországi földgázfelhasználás, a tavalyi hasonló időszaktól is közel negyedével elmaradva. A felhasználás mértékére az időjárás mellett a legutóbb 2022-ben látott szinteken járó gázárak, a gazdasági aktivitás és az elektrifikáció is erőteljesen hat. A hazai föld alatti gáztárolók töltöttsége a 78%-ot közelíti, meghaladva az uniós átlagot és az egy évvel ezelőtti…
A jövő nem egyetlen jó döntésen, hanem a rugalmas szerkezetváltáson, a tudatos vízgazdálkodáson, a szigorú költségellenőrzésen és a digitális átálláson múlik.
A kormányváltást követő kedvező piaci hangulatot némileg mérsékelte a jövő évi költségvetés és a középtávú gazdasági pálya bemutatása, a külföldi befektetők azonban továbbra is bíznak Magyarország euróbevezetés iránti elkötelezettségében.
Magyarország gazdasági felzárkózása 2026-ra megtorpant, mivel a foglalkoztatásbővülésre, az exportkapacitásokra, az állami ösztönzőkre és az alacsonyabb hozzáadott értékű beruházásokra épülő növekedési modell elérte a határait. Becsei András, Bógyi Attila, Incze Zsombor és Kovács Levente „Hogyan törhető át az üvegplafon? A Magyar Bankszövetség gazdasági fordulatot támogató javaslatai” című szakpolitikai tanulmánya szerint a további felzárkózás kulcsa a termelékenység, az innováció, a…
Ez különösen fontos most, amikor a nemzetközi energiapiacot ellátási zavarok nehezítik. A sérült üzemegység a finomító kőolaj-feldolgozási kapacitásának csaknem felét adja – írta Kapitány István.
Az Amazon, a Google és az Intel részvényei is nehéz héten vannak túl. Míg a cégek rengeteget költenek MI-fejlesztésekre, a bevételeik elmaradnak a várakozásoktól, ez pedig a piacot is egyre jobban zavarja.
A Gazdasági Minisztérium ismét lefelé módosítja az ukrajnai GDP 2026-os növekedésére vonatkozó előrejelzését. Ezt Olekszandr Kravcsenko gazdasági és környezetvédelmi miniszter jelentette ki a Kijevi Nemzetközi Gazdasági Fórumon – írja az Ukrinform október 26-án, hétfőn.Tovább »
Kármán András pénzügyminiszter szerint Magyarország akár 2032-ben bevezetheti az eurót, ha a költségvetési hiány 2030-ra 3 százalék alá csökken.
Hatalmas felháborodást és pánikot váltott ki Szerbiában az Alta Banka hirtelen bezárása. Az ügyfelek hosszú, kígyózó sorokban próbálnak hozzájutni a megtakarításaikhoz, miközben a gyanú szerint a tulajdonos már külföldre mentette a pénzt a legutóbbi parlamenti választást követően.
Megugrik a cigi ára, vége a zöld rendszámoknak.
