Több mint 1,7 milliárd forintnyi támogatást vont vissza az Európai Bizottság, mert a nyíregyházi önkormányzat szociális városrehabilitációs projektje úgy kívánta felszámolni a szegregációt, hogy az egyik gettóból a másikba költöztette az emberek nagy részét. Egy helyi civil szervezet panasza után jutottak arra, hogy a pénz felhasználása lakóhelyi és oktatási szinten is szegregációt valósított meg, ez pedig ellentétes a támogatási célokkal és az uniós...

Lehet-e felnőttoktatással kárpótolni a gyerekként szegregált oktatásban részesített gyöngyöspatai fiatalokat? Vagy bárkit, aki egy szegregátumban nőtt fel, és számos ok miatt nem kapott megfelelő színvonalú oktatást az általános iskolában? Erről kérdeztük L. Ritók Nórát.

Lehet, hogy mindenki csak jót akart a szegregációs ügyéről elhíresült Gyöngyöspatán, most mégis nagyobb a feszültség, mint bármikor korábban.

3 év pereskedés után a bíróság másodfokon is kártérítésre kötelezte az államot, mert a gyöngyöspatai Nekcsei Demeter Általános Iskolában 2004 és 2017 között származásuk alapján különítettek el roma és nem roma gyerekeket.

A pert több mint 10 éve indította az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) az Emberi Erőforrások Minisztériuma ellen. A csütörtöki jogerős ítélet értelmében az Emmi felelős a kialakult helyzetért, és utasítania kell az érintett iskolákat, hogy deszegregációs tervet dolgozzanak ki.

Egyre több a gettóiskola Magyarországon, nő a szegregáció, és ebben így vagy úgy, de részt vesz az állam, részt vesznek a szülők, és részt vesznek az egyre több vidéki iskolát átvevő egyházak is.