#magyar hang plusz
Az Odüsszeiával kapcsolatban sokat hallhattunk a Homérosz-mű női fordítójáról, Emily Wilsonról is. Nála és Anne Carsonnál is az egyik fő kérdés: miként szólaltatható meg az antik görög irodalom napjainkban.
Az elmúlt 30 évben 10 ezerről ezer hektár alá esett a fűszerpaprika-földek területe Magyarországon. Fajszon néztünk bele egy betakarításba.
Amikor az egykor volt monarchia egykori nagyvárosaiban járok, mindig irigykedek is. Pontosabban, újra és újra rögzítem: mennyire hiányzik, hogy a maradék Magyarországnak nincsenek ilyen városai.
Regionális konfliktus alakulhat ki Afrika szarván.
Orbán pályafutása során hatalmánál fogva józan versus józantalan ész, bírvágy versus szolgálat, szövevény versus értékbecslés, kártékonyság versus észszerűség között választhatott. A végkifejlet katasztrofális.
Nemrég vette át a miskolci CineFesten az életműdíjat, de ettől nem érzi úgy, hogy le lenne zárva a pályája. Filmes szerep már kevesebb találja meg, de ez természetes, a korral jár, véli. Interjú a Csapd le csacsiról, a színházi és filmes átalakulásokról és a felé áradó szeretetről.
Mindebben pedig kulcsszerepe van a mássalhangzóknak.
Elindult a klímamigráció hűvösebb nyugati tájak felé. Egykoron munkalehetőség híján hagytuk el a sík vidéket, és költöztünk szerencsésebb adottságú városok környékére, most a túlélés miatt tesszük ugyanezt.
Az Egyetemista Lista vasárnap nem egyszerűen romba döntötte Aleksandar Vucic rendszerét, hanem utat nyitott egy egészen új Szerbia előtt. Belgrádban jártunk, ahol részesei lehettünk a történelmi pillanatoknak.
Fura egy hotel, gondoltam, aztán megtettem, amit foglalás előtt kellett volna. Rágugliztam.
Miért nem lépett sokat előre az orvostudomány a dadogás gyógyításában évszázadok alatt sem?
Van, amikor jó fotelforradalmárnak lenni. Mi több, megható, felemelő, örömteli és lélektámasztó, amint az ember ül az online rádió mellett, és percről percre élőben hallgatja az amonnan érkező tudósításokat.
Szomolya védi önazonosságát, de az elhagyott ingatlanok okozta károkkal meggyűlik a baja. Tompos Ádám riportja!
Az is szép pillanat lenne, ha Orbán Viktor a Kínai Kommunista Párt és a Sztálin örökségére egyre büszkébb Vlagyimir Putyin támogatásával lenne az ENSZ főtitkára.
Sorozatunkban (köz)életünk legfontosabb területeit vesszük számba, azt vizsgálva, hol tartunk most, és hová juthatnánk el négyéves távlatban. Fókuszban az állattartók.
Ha a nálunk nyugat- vagy észak-európai értelemben soha nem létezett jóléti államot nem is, mintha valamiféle szolidáris államot célozna meg az új kormány, meghaladva az Orbán-rendszer neoliberalizmusát.
Sántít Orbánék érvelése, hogy a jegybank tevékenységére semmiféle ráhatásuk nem volt.
Kell még foglalkozni Orbán Viktorral? Fontos-e a vezetőszár? Hogyan teljesített az első félévben a Tisza? És mit várjunk az aktanyilvánosságtól? Többek között ezekről beszélgettünk Stefano Bottoni történésszel, két könyvünk szerzőjével.
Lehetne gépekkel is, bizonyára gyorsabb lenne, de akkor nem lennének itt azok az emberek, akik enélkül talán soha nem jutnának el a Gerje partjára, és nem kezdenének azon gondolkodni, miért tűnik el a víz az Alföldről.
Magyarországon túl sok intézmény foglalkozik az exporttal, és túl kevés felel érte. A rendszer széttagolt, és érdemi üzletek helyett gyakran csak rendezvényeket és delegációkat termel.