A Pest megyei Piliscsabára várták Kövér Lászlót, abból az alkalomból, hogy felavassa a Nemzeti összetartozás első harangját. A házelnök ritkán szokott, és szeptember második vasárnapján sem okozott csalódást: egy messziről induló történeti okfejtés végén érkezett meg a jelenbe, hogy megkongassa, amit meg kell kongatni. Kövér arról beszélt az ünnepségen, hogy a XX. században „sziklafal és szakadék közé szorított” magyarság örömmel felajánlja...

Egy miniszteri biztos és egy államtitkár avatta az alkotást, amin Szűz Mária magához öleli a csonka Magyarországot.

A Trianonnak emléket állító „Összetartozás emlékhely” felavatásán geopolitizált a miniszterelnök.

A földbe süllyesztett emlékművet többen bírálták, mert magyarul írják fel több ezer település nevét, ahol nem is laktak magyarok.

Nem lehetne garantálni a járvány miatt bevezetett távolságtartási szabályokat.

De nálunk is lehet pályázni, akkor is, ha nem vagy hivatásos képzőművész!

Szerinte kockázatos lenne másképp megvalósítani. Cáfolta, hogy az emlékhely irredenta.

A Kossuth téri Agrárminisztérium műemlék épületének egy része simán áldozatul eshet az emlékárok beruházásnak.