Uniós forrásból bővítené a kormány a Felzárkózó települések programot, amit a 300 legszegényebb falu segítésére indítottak. A brüsszeli pénz brüsszeli feltételekkel jár: muszáj megpályáztatni, kik végezzék a felzárkóztatást a még hátralévő falvakban. Amíg nem volt kötelező, ódzkodtak ettől. Vajon lehetséges, hogy most majd beszivárognak a program bírálói? Eddig állami pénzből működött, most uniós finanszírozásra állítanák át a kormány...

Így is nagy összeg, 77,5 milliárd jut a Felzárkózó települések programra. De egyelőre nem világos, hogy a kieső pénzből mennyit és honnan pótolnának.

A helyreállítási alapból durrantanák be a 300 falus programot, ami a Máltai Szeretetszolgálat állami szintre emelt módszerén alapul. Ha minden jól megy, végre történhet valami érdemi a telepeken, de kérdés, mi lesz az ezer sebből vérző oktatással, szociális ellátással.

Vecsei Miklós a Magyar Máltai Szeretetszolgálattól érkezett az Orbán-kormányhoz, de az MSZP idején öt évig hajléktalanügyi felelős is volt. Most Pintér Sándorral szövetségben számolná fel a nyomort vidéken. Ezt történelmi lehetőségnek tartja.

Vecsei Miklós szerint fogy az idő, el kell felejteni, ki, mennyire együttérző a mélyszegénységben élőkkel.  

Vecsei Miklós megtörte a csendet. Szerinte iskolaőrségre, közmunkára igenis szükség van.

Lehet, hogy mindenki csak jót akart a szegregációs ügyéről elhíresült Gyöngyöspatán, most mégis nagyobb a feszültség, mint bármikor korábban.

Miután az Emmitől a Belügyminisztérium alá került a társadalmi felzárkózásért felelős helyettes államtitkárság, Pintér Sándor azt mondta: bár sok kísérlet történt, nem valósult meg a romák integrációja, teljes beilleszkedésük a társadalomba, „előrelépés volt, de áttörés nem”.

Május végéig készíti el első koncepcióját a romastratégia koordinálásáért felelős miniszterelnöki biztos.

A területtel foglalkozó Balogh Zoltán megbízatása megszűnik, Vecsei Miklós, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat vezetője veheti át a témát.