Hangsúlyozta: ez jelentős győzelem Románia számára, mely azt bizonyítja, hogy a román állam képes megvédeni érdekeit, természeti erőforrásait és a közpénzt, és ezzel egy időben a jóhiszemű befektetőkkel szembeni ígéreteit is betartja – idézi a miniszterelnököt az MTI. A kormányfő szerint a jogerős bírósági döntés a környezetvédelem és az UNESCO világörökségi listáján szereplő Verespatak (Roșia Montana) kulturális örökségének megőrzése szempontjából is kedvező fejlemény. Rámutatott, hogy a per elindítása óta eltelt 11 évben Romániában kormányok, miniszterek és intézményvezetők váltották egymást, a szakemberek azonban következetesen tették a dolgukat. A kormányfő szerint a Verespatak-per jó példa arra, hogy mennyire fontos a szakértelem, a következetesség és a felelősségvállalás az ország érdekeinek védelmében. Ezt megelőzően szombaton a román pénzügyminisztérium is arról számolt be, hogy pénteken Románia javára született jogerős döntés a Verespatak-perben. A nemzetközi bíróság elutasította a Gabriel Resources megsemmisítési kérelmét, és teljes egészében helybenhagyta a 2024. március 8-án hozott ítéletet – közölték. A tárca közleménye szerint a Beruházási Viták Rendezésének Nemzetközi Központjának (ICSID) döntésével véglegessé és kötelező érvényűvé vált a 2024 márciusában hozott ítélet, amely elutasította a Gabriel Resources Romániával szembeni, mintegy 6,5 milliárd dolláros kártérítési követelését. Az ügyben eljáró bizottság a megsemmisítési eljárás költségeinek megtérítésére is kötelezte a felperest. A megsemmisítési eljárás volt az egyetlen fellebbezési lehetőség az ICSID korábbi, 2024-es döntésével szemben. A Gabriel Resources, a Rosia Montana Gold Corporation (RMGC) fő részvényese 2015-ben indított kártérítési eljárást Románia ellen a Világbankhoz tartozó nemzetközi fórumon, arra hivatkozva, hogy több milliárd dolláros veszteséget szenvedett, amiért a román hatóságok a környezetvédők tüntetéseinek hatására nem tették lehetővé a külszíni ciántechnológiás aranybánya megnyitását az erdélyi Verespatakon, holott 1997-ben bányászati céllal már koncesszióba adták a területet. Verespatakon és környékén az RMGC Európa legnagyobb külszíni aranybányáját szándékozta megnyitni, ahol ciántechnológiával bányásztak volna ki 330 tonna aranyat és 1600 tonna ezüstöt. A beruházás ellen 2013-ban nagyszabású tüntetések robbantak ki Romániában, ezért a bukaresti parlament 2014-ben elutasította az aranybánya-beruházást elősegítő törvénytervezetet. Az Erdélyi-szigethegységben sok évszázados hagyománya van a bányászatnak. Verespatakon 140 kilométernyi bányajárat húzódik a föld gyomrában, ezek közül 7 kilométernyi a római korból maradt fenn. Az UNESCO 2021-ben Verespatakot és környékét is a világörökségi helyszínek közé sorolta, ezzel egyidejűleg pedig a veszélyeztetett világörökségi listára is felvette.