Hetekig tartó tüntetéssorozat, zavargások után lemondott Evo Morales, akit október 20-án, vitatott körülmények között negyedszer választottak meg Bolívia elnökének. Az ország első bennszülött elnökét ma már több befolyásos politikai támogatója, köztük a hadsereg főparancsnoka is távozásra szólította fel (korábban a hadsereg azt deklarálta, hogy nem fog fellépni a Morales ellen tüntető ellenzéki csoportokkal szemben), ezek után közép-európai idő szerint este tíz óra körül Morales az állami televízióban bejelentette, hogy lemond tisztségéből. A baloldali-populista Morales sikeres és népszerű elnök volt három cikluson át, főleg a vidéki, szegény, indián lakosság támogatta lelkesen. Három megnyert választás után nem indulhatott volna negyedszer az ország alkotmánya szerint, de Morales természetesen módosítatta az alaptörvényt. Már ez a húzás is nagy politikai viharokat keltett, és aztán az október 20-i választáson elég furcsán alakult az eredmény. Idézet ma közölt helyszíni riportunkból: „A szavazatszámlálás során kiderült, hogy Evo Morales nyerésre áll ugyan, de ha az eredmény így marad, nem lesz elég az egyértelmű győzelemhez (legalább 10 százalékkal több szavazatot kell összegyűjtenie az elnökjelöltnek ahhoz, hogy az első körben nyerjen), második fordulót kell kiírni decemberben.  Az ellenzék ujjongott, aztán jött a hidegzuhany: a vidéki szavazatok egy részére még várni kellett, a szavazatszámláló rendszer pedig egyik pillanatról a másikra lefagyott, 24 órán keresztül nem lehetett hozzáférni a választási adatokhoz, és mire helyreállt, Morales már 10,02 százalékkal vezetett. Azaz nyert, büszkén jelenthette be, hogy negyedszerre is ő lett Bolívia elnöke.”  Az ellenzék az utcára vonult, a nagyvárosokban egyre keményebb megmozdulások kezdődtek, aztán pedig Morales is utcára szólította híveit, a tüntetők és ellentüntetők összecsapásinak halálós áldozatai is voltak. Evo Morales bolíviai elnök La Pazban, a legnagyobb szakszervezet által szervezett fölvonuláson, 2014 májusában. (AFP/Aizar Raldes)A kialakult helyzet azzal fenyegetett, hogy polgárháborús konfliktus alakul ki az egyébként is viharos történelmű, szegény dél-amerikai országban. Morales ellen a hétvégén is folytatódtak az erőszakos tüntetések, ezek után az elnök azt jelentette be, hogy nem mond le hatalmáról, de beleegyezik, hogy megismételjék a választást. Azt is közölte, hogy lecseréli a választási bizottság tagjait. Este érkezett a hír a hadsereg vezetőjének álláspontjára, nem sokkal utána pedig Morales is bejelentette lemondását.