A Deutsche Welle forgatott riportfilmet magyar ápolókkal, akik arról beszéltek, hogy hogyan érintette szakmájukat és saját helyzetüket az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló törvény, ami koronavírus-járvány harmadik hulláma idején lépett hatályba.A módosítással megszűnt az ápolók és nővérek közalkalmazotti státusza, emiatt könnyebb őket elbocsátani, kisebb végkielégítésre jogosultak, akár két évre áthelyezhetőek más intézményekbe és engedélyköteles lett a másodállás vállalása is. A két megszólaló, Szilaj Krisztina és Sebestyén Gábor évtizedek óta dolgozott a magyar egészségügyben. Szilaj a törvénymódosítással kapcsolatban arról beszélt, hogy leginkább az zavarta, hogy semmiféle párbeszéd nem előzte meg a változásokat, egyszerűen az orruk alá dugták az új szabályokat, és szerinte ez nem tisztességes eljárás. Ráadásul sok fontos részlet, például a pótlékok, a szabadságok vagy a kirendelés szabályozása pontatlanul volt megfogalmazva a törvényben, így nem lehetett pontosan tudni, mire számíthatnak. Sebestyén Gábor ápolási vezető azt hangsúlyozta, hogy nem akarták elhinni, hogy ezt márciusban tényleg meg merik csinálni, épp a járvány harmadik hullámának felfutó szakaszában. Sebestyén végül aláírta a szerződést, mert szereti azt a helyet, ahol dolgozik, és nem akarta cserbenhagyni a kollégáit. Szilaj ugyanakkor nem fogadta el az új szabályokat, és távozott. Két hónappal később, a járvány miatt is, felajánlotta, hogy vállalkozói formában visszatér az intézménybe, de ezt nem tették lehetővé. Azóta hétvégente önkéntesként dolgozik egy budapesti Covid-osztályon. A riportból kiderül, hogy hivatalosan 3000 ápoló hagyta el az egészségügyet a törvény hatályba lépése után, de Soós Adrianna, a Független Egészségügyi Szakszervezet elnöke szerint ha vége lesz a járványnak, még többen követhetik őket. Ennek oka az is, hogy az ápolók tavaly ugyan kaptak egy egyszeri nagyobb jutalmat, de sokak bére nem nőtt a törvénymódosítás hatására, sőt, 5-10 százalékuk még kevesebbet is keres, mint a jogviszonyváltás előtt.