Szerdán az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást indított a német kormány ellen az európai jogrend veszélyeztetése miatt. Az ügy bonyolult jogászkodásnak tűnik, de a vita és az eljárás végkimenetele alapjaiban határozhatja meg az EU jövőjét.Mint arról tavaly májusban már részletesen beszámoltunk, a német alkotmánybíróság úgy határozott, hogy az EU luxemburgi bírósága rossz ítéletet hozott, amikor legálisnak minősítette az Európai Központi Bank egy kötvényvásárlási programját. Túl a döntés lehetséges hosszú távú gazdasági hatásain, a német alkotmánybírók határozata azért volt rendkívüli, mert kimondták vele, hogy a német törvények és a német alkotmánybíróság erősebb, mint az EU-s jog és az EU bírósága. Hasonló értelmezés került egyébként a magyar jogrendbe is, egy 2018-as hazai alkotmánymódosítás alkalmával, csak a gyakorlatban eddig nem következett ebből konkrét jogértelmezési vita Brüsszel és Budapest között, ezért konfliktus sem lett még belőle. Ahogy más olyan tagállamok esetében sem, amelyek valamilyen módon deklarálták a nemzeti jogrendjük felsőbbrendűségét. Az Európai Bizottság vezető tisztségviselői már a tavaly májusi német alkotmánybírósági döntés után kijelentették, hogy az nem lehetséges, hogy egy tagállam felülbírálja az uniós jogot. Ha ez megtörténhet, akkor betarthatatlanokká válnak a közös szabályok, és szétesik az egész EU. A Bizottság most jutott el odáig, hogy konkrét eljárást indítson a német kormány ellen az ügyben, ami elég bonyolultnak látszik, hiszen a német kormány nem tudja utasítani a saját alkotmánybíróságát egy döntése megváltoztatására a német alkotmány szerint. Lehetséges, hogy csak alkotmánymódosítással, például a német bíróság jogköreinek csorbításával tudná a berlini kormány elintézni az ügyet, ami viszont azt jelentené, hogy Németország saját politikai berendezkedését brüsszeli irányelvek szerint módosítaná. Ha ezt a csatát Brüsszel így nyerné meg, akkor ez alapja lehet annak, hogy más tagállamok alkotmányos rendjébe is belekössön a Bizottság, ami súlyos szuverenitási vitákat vonhat maga után a tagállamokkal. Ha a Bizottság elégedetlen lesz a német kormány intézkedéseivel, akkor előbb-utóbb az EU Bíróságához fordulhat, ami azért lenne elég bizarr, mert akkor a luxemburgi testületnek arról kellene döntenie, hogy pénzbüntetésre ítélje-e a német kormányt, mert a saját jogi felsőbbrendűségét nem fogadja el. Lassú és bonyolult jogi vitára lehet számítani, aminek kimenetele döntő fontosságú lehet abban, hogy eldőljön, hol lehet a tagállami szuverenitás határa a jövő Európájában.