Javuló járványstatisztikák, romló oltási adatok. Kell-e tartani negyedik hullámtól? Mi lesz a világ többi részével, ahol még tombol a járvány? Azt még nem tudjuk, hogy pontosan miért és hogyan, de az már bizonyos, hogy a covid az agyat ls az idegrendszert is károsíthatja. Kezdjük a hét legszívderítőbb adatával: szerdán senki sem vesztette életét koronavírus miatt Budapesten! Saját számításaink szerint, a német járványügyi központ iránymutatásai alapján Magyarországon mostanra lecsengett a járvány harmadik hulláma - ezt kedden Müller Cecília hivatalosan is megerősítette. Ez persze nem jelenti azt, hogy ne fertőződnének meg még emberek, és ne szorulnának még mindig több százan kórházi kezelésre, de a járványok dinamikája csak ilyen: amilyen gyorsan futnak fel az exponenciális növekedés szakaszában, annyira lassan csengnek le végül. Ezt Magyarországon most van alkalmunk először megtapasztalni, mert az első hullámot sikeresen védte ki az ország, a második hullámnak viszont alkalma se volt lecsengeni, olyan gyorsan csapott át harmadik hullámba.Megkönnyebbülhetünk tehát, de még indokolt az éberség is. Amilyen kedvezően alakulnak a járványadatok, annyira romlanak az oltakozáséi. A héten nagyon lelassult a még oltatlanok regisztrációja, ahogy maga az oltási program is. A jelenlegi tempóban a nyájimmunitás minimális szintjének tartott 70 százalékos átoltottságot 134 nap múlva érhetjük csak el, az új variánsokra tekintettel indokolt 90 százalékos átoltottsághoz 305 nap kéne - és az, hogy aki még nem regisztrált, regisztráljon.A helyzeten javíthat, hogy Orbán Viktor csütörtöki bejelentése szerint hamarosan a 12-16 éves korosztály oltását is engedélyezik - még ha erre külön kampányt nem is szerveznek.VilágjárványA még oltatlanok beoltása azért kulcskérdés, mert bár Magyarországon elült a harmadik hullám, a világjárványnak messze nincs vége, és egyre újabb, a korábbinál fertőzőbb variánsok bukkannak fel, melyek ellenállóbbak a védőoltással szemben is. Oroszi Beatrix epidemiológus, aki a kormánynak is ad tanácsokat, a Portfolio szerdai konferenciáján ezért beszélt arról, hogy jöhet még negyedik hullám, ha nem tartjuk fenn a kellő óvintézkedéseket.Hogy ez mennyire reális veszély? Nagy-Britanniában még a június 21-re tervezett nyitás is megcsúszhat, mert ott már terjed a korábban indiainak hívott delta variáns, ami negyven százalékkal fertőzőbb még az immár alfa névre keresztelt brit variánsnál is.A helyzeten globálisan is az oltás segíthetne, ám az eddig legyártott készletek nagyon egyenlőtlenül oszlottak el a világban. A leggazdagabb országok például annyi vakcinát halmoztak fel, amivel kétszer is be tudnák oltani a teljes lakosságukat. Ennyi vakcinával a világnépesség 67 százalékát be lehetett volna már oltani egyszer. A világ többi részének vakcinaellátásán nagyot lendíthet az Egyesült Államok, ami a Washington Post értesülései szerint félmilliárd vakcina beszerzéséről állapodott meg a Pfizerrel, ezt a készletet már a rászoruló országok között osztanák szét. Poszt-covidAz idő múlásával egyre több mindent tudunk meg magáról a koronavírusról és arról, hogy pontosan hogyan is károsítja a szervezetet. A járvány kezdete óta az egyik legrejtélyesebb jelenség, hogy hány fertőzött panaszkodott idegrendszeri és pszichés tünetekre. Ezek feltárását sok tényező nehezíti, elsősorban az, hogy a fertőzöttek agyát csak haláluk után lehet módszeresen vizsgálni. Jópár neuropatológus már a járvány legelején vállalta ennek a kockázatát, kutatásaik alapján egyre többet tudunk meg arról, hogy hogyan hathat az agyra a kór. De a bajok feltárásához még sok időre lesz szükség, az ilyen tünetektől szenvedőknek egyelőre csak az jelenthet megnyugvást, hogy az orvosi közmegegyezés most már legalább elismeri, hogy tüneteik valósak, és a covid következményei.