Cikkünk folyamatosan frissül. Városokat elöntő rendkívüli esőzésekkel, soha nem regisztrált hőhullámokkal és pusztító erdőtüzekkel tarkított nyáron jelent meg az ENSZ alá tartozó Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) legújabb jelentése, és ahogy számítani lehetett rá, nagyon sok jó hírt nem tartalmazott. Az IPCC legutóbb 2014-ben állított össze nagyobb ívű jelentést, ami aztán nagyban befolyásolta a 2015-ös párizsi klímacsúcson megszületett egyezmény tartalmát. Jelentős klímacsúcs idén ősszel is lesz, Glasgowban, úgyhogy a most közzétett jelentést érdemes úgy is olvasni, mint amit a világ vezetőinek is címeznek a tudósok. A most közzétett jelentés súlyát növeli az is, hogy a bemutatása előtt az összefoglalóját a világ összes kormánya elfogadta már, így nemcsak természettudományos, de politikai konszenzus is áll mögötte. Az IPCC jelentését három munkacsoport alkotta meg, most az első, a természettudományos kérdésekkel foglalkozó csoport munkáját mutatták be. A jelentés nyolc év tudományos eredményeit fogja össze, 14 ezer kutatást dolgoztak fel, és szombat estére sikerült véglegesíteni ezt a verziót, több hetes intenzív tudományos vita után. Ennél csak rosszabb lesz A jelentés egyik legfontosabb megállapítása, hogy a világ országai olyan hosszú ideig hagyták elszabadulni a károsanyagok kibocsátását, hogy a következő 30 évben biztosan tovább fog folytatódni a felmelegedés. Ugyanakkor még mindig maradt helye a cselekvésnek: ha nagyon gyorsan tennének a világ vezetői a károsanyag-kibocsátások érdemi csökkentése érdekében, akkor még mindig lehet tompítani a legrosszabb következményeken. A jelentés azzal kapcsolatban is egyértelműen fogalmaz, hogy a felmelegedést az emberi tevékenységek okozzák: a 19. század óta 1,1 Celsius-fokkal melegedett a bolygó klímája, elsősorban a fosszilis energiahordozók égetése miatt. A jelentés bemutatóján elhangzott, hogy a klímaváltozást azonnali fenyegetésként kell kezelnünk, és senki nincs biztonságban a következményeitől. A következmények pedig súlyosak lehetnek, és amit idén nyáron láttunk, az csak a bevezető volt azokhoz képest. A jelentés összeállítói komolyabb lépésekre szólították fel a világ kormányait: sokkal gyorsabban kell kivezetni a fosszilis energiahordozókat, és minden iparágnak és befektetőnek ki kell vennie ebből a folyamatból a részét. Ha sikerülne is azonnal csökkenteni a kibocsátást, az előrejelzések szerint a következő két évtized során várhatóan akkor is tovább nő majd a felmelegedés, 1,5 Celsius-fokkal növekedve az ipari forradalom kezdetén mért értékhez képest. A kutatók korábban arra figyelmeztettek, hogy az 1,5 fokos emelkedéssel megnőhet majd a rendkívüli következmények száma is, sok millió ember élete kerülhet veszélybe, még gyakoribbá válhatnak a szárazságok, az erdőtüzek, számos állat és növényfaj kihalhat. A jelentés egyik szakértője, Piers Forster arról beszélt a New York Timesnak, hogy fel kell készülnünk arra, hogy a következő 20-30 évben gyakoribbá válnak a szélsőséges időjárási események, és a helyzet valószínűleg rosszabb lesz, mint amilyen ma. A jelentés szerint a jelenlegi pályán haladva a század végére a 2-3 fokos emelkedés sem elképzelhetetlen, ami a korábbi modellszámítások szerint felmérhetetlen következményekkel járhatna az emberi társadalmakra.