Zavarba ejtő interjút közölt a Magyar Nemzet Szergej Lavrov orosz külügyminiszterrel, amiben annak készítője még arra sem kérdezett vissza, amikor a politikus az emberi jogok helyzetéért aggódott abban az Ukrajnában, amelytől Oroszország törvénytelen módon elcsatolta a Krím félszigetet, és amely ellen alig leplezett háborút folytatott Kelet-Ukrajnában.Az interjú első válaszában Lavrov előbb megnyugtatta a kormánylap olvasóit, hogy az uniós tagságunk ellenére jó szövetségesnek tartja az Orbán-kormányt“Tudomásul vesszük, hogy az EU- és a NATO-tagság bizonyos kötelezettségeket ró Magyarországra, amelyek többek között harmadik országok ellen bevezetett szankciók támogatására is vonatkoznak még olyankor is, ha ez ellentmond Magyarország nemzeti érdekeinek.”Majd az ötvenes évek stílusában méltatta a magyar vezetés lojalitását:“Megelégedéssel jegyezném meg, hogy az országaink közötti együttműködés páratlan szintet ért el.”Az egész interjún végigvonult Lavrov érzhető szándéka, hogy feszültséget keltsen Magyarország és az Unió között, amiben a Nemzet újságírója lelkes partnere volt. A következő kérdésben például a háborús agresszor Oroszország elleni uniós szankciókat a riporter “egyre ellenségesebb nemzetközi környezetnek” nevezte, Lavrov válaszában pedig azt fejtegette, hogy“Ennek (a szankcióknak, a szerk.) természetesen nemcsak Magyarország látta kárát, hanem más európai kereskedelmi partnereink is. Lényeges, hogy az uniós szankciók a kelet-európaiakat sújtják a legfájdalmasabban, az európai nagyok pedig még kamatoztatni is tudják a maguk javára a kialakult helyzetet. Erre többször is felhívta a figyelmet Szijjártó Péter kollégám, aki igen látványos statisztikai adatokat is felsorakoztatott.”Lavrov ezután is tovább brüsszelezett:“Örvendetes, hogy a Brüsszel által generált szankciós akadályok ellenére nemcsak a korábban beindított nagyberuházásainkat sikerül következetesen megvalósítanunk, hanem közös erőfeszítéseink következő célpontjait is képesek vagyunk meghatározni.”Az ezt követő blokkban a riporter a labda feladása után egyszer sem kérdezett bele Lavrov meglepő logikájú eszmefuttatásába arról, hogy az Északi Áramlat 2 nevű új orosz gázvezeték üzembe állításával nem növekedni fog Európa kiszolgáltatottsága az orosz gáznak, hanem pont fordítva. Lavrov csúcsmondata: “Az Északi Áramlat 2 üzembe helyezésével biztosítva lesz a gázszállítások útvonalának további diverzifikálása azok jelenlegi volumenének növelése nélkül.”Az interjú leghosszabb blokkjában Lavrov zavartalanul fejthette ki aggodalmát az emberi jogok ukrajnai érvényesüléséről és hasonlíthatta az általuk megtámadott Ukrajnát - amelyről főnöke, Putyin elnök nemrég fejtette ki, hogy ukránok valójában nem is léteznek - a hitleri Németországhoz.A beszélgetés apropója az volt, hogy Lavrov kedden Budapesten tárgyal Szijjártó Péter külügyminiszterrel.