A teljes lakosság majdnem 59 százaléka be van oltva Magyarországon Egyrészt sok, másrészt messze nem elég Az egészségügy szusszanhatott: jóval kevesebben vannak kórházban most, mint a harmadik hullám elején Az orvoshiány miatt viszont az alapellátás is döcög A delta variáns sokkal fertőzőbb, mint a korábbiak, pillanatok alatt megugorhat a kórházban kezeltek száma is, éppen a hárommillió be nem oltott miatt És a jelek szerint a védőoltások is kevésbé hatékonyak a delta ellen, mint az eredeti vuhani vagy a brit mutáns ellen. De azért adnak védettséget Akárcsak a harmadik hullám kezdeti felfutásakor, most is megpróbáljuk rendszerezni, hogy miért vagyunk jobb, illetve rosszabb helyzetben, mint a járvány előző tombolásakor. Az év elején ez talán könnyebb volt, most nagyon sok minden nem világos még a delta variáns miatt. De menjünk sorban.A teljes lakosság majdnem 59 százaléka be van oltva. Ezek után érdemes-e egyáltalán tovább rugózni azon, hogy jön a negyedik hullám, vagy azoknak van igazuk, akik folyamatos riogatást emlegetnek? Csak egy konkrét példa arra, hogy mennyire nem egyszerű most a helyzet. Egy 70 feletti nő a közelmúltban részt vett egy szabadtéri előadáson, operát hallgatott. Nagy tömeg volt, főleg a beengedésnél torlódtak össze az emberek. Elvileg védettnek számított, Pfizerrel oltották, a második adagot is megkapta már több mint 4 hónapja. Mégis koronavírusos lett, sőt a szintén Pfizerrel oltott férjét is megfertőzte hazaérve. A tüneteik ugyanakkor enyhék, ami a való életből származó adatsor alapján a védőoltásnak köszönhető. És továbbra is ott van 3 millió magyar, aki nincs beoltva. Amiben jobban állunk, mint a harmadik hullám elején:Kedd reggeli adat szerint 5 703 883-an kapták meg az első, és 5 503 365-en a második oltást. Január vége felé még mindössze 150 ezer magyar vállba került koronavírus elleni vakcina, ráadásul a második oltást csak kevesebb, mint 20 ezren kapták meg akkor. Az idősotthonokban beoltották azokat már legalább két vakcinával, akik kérték, sőt, már a harmadik oltási kör is beindult, ami az idősek esetében fontos, mert időközben gyengülhet a védőoltásoknak köszönhető védettség. Ráadásul a kínai oltás hatékonyságát is növeli a harmadik oltás. A harmadik hullám úgy indult be, hogy nem ért véget a második. Nagyon sok (cirka 3800) koronavírusos beteg volt még kórházban, 250 körül voltak lélegeztetőn, innen kezdett emelkedni újra. Most volt egy hosszabb, a betegellátás szempontjából nyugalmasabb időszak: mindössze 73 koronavírusos beteget ápolnak kórházban, közülük 10-en szorulnak mesterséges lélegeztetésre. Az új fertőzöttek száma is jóval alacsonyabb, mint a harmadik hullám elején volt. Amiben rosszabbul állunk, mint a harmadik hullám elején:A harmadik hullám előtt azért kellett aggódni, mert a brit mutáns jóval fertőzőbb volt az eredeti vuhaninál. Ehhez képest a delta a britnél is sokkal fertőzőbb. Míg a második hullám örökségeként az év elején még számos intézkedés volt és maradt is hatályban, ami lassította a járvány terjedését (éjszakai kijárási tilalom, kötelező maszkviselés zárt- és szabad téren, így a tömegközlekedésben is, nem lehetett beülni éttermekbe, zártkapusak voltak a sportrendezvények), most lényegében már semmilyen korlátozás nincs, ami megkönnyíti a delta terjedését. A maszkhasználat visszavezetése népszerűtlen intézkedés lenne, amitől ódzkodik a Fidesz. A fegyelmezettségen jottányit sem javít, hogy augusztus 20-ára feloldották a kevés korlátozást is, ugyanez lesz érvényes az Eucharisztikus Világkongresszusra is, teltházas meccseket játszik majd a Puskás Arénában a válogatott. Az egészségügy messze nincs ideális állapotban, sokan mondtak fel, a normál ellátásban is problémákat okoz az orvoshiány, az egészségügyi dolgozók nagy része elégedetlen a helyzetével. A hárommillió be nem oltott, pláne, ha nagyon gyorsan végigsöpör rajtuk a delta variáns, hamar feltornázhatja a kórházi kezelésre szoruló koronavírusos betegek számát. Ami az átvezénylések miatt kihat az egyébként is rozoga, normál egészségügyi működésre. Télen nem utaztunk sokat. Most viszont ugyanaz lesz a helyzet, mint tavaly nyár végén. Már akkor is jóelőre arra figyelmeztettek szakértők, hogy sokan fertőzöttként térnek haza a nyaralásból, ez be is robbantotta a járvány második hullámát. Tőlünk délre és északra is a delta okozza a megbetegedések nagyon nagy részét (Szlovákiában és Szlovéniában 99 százalékát), Horvátországban egyre több az új fertőzött. Nem fogjuk megúszni, ezt a kormány is tudja, mondja is, de nem léptet életbe utazási korlátozásokat, és az ilyenkor még fontos kontaktkutatások sem működnek, igaz ez itthon már szinte megszokott. Az iskolakezdés is jó eséllyel növeli majd a fertőzöttek számát. A 12-17 éves korosztály 27 százaléka lehet most beoltva. (Fiatalabbakat eleve nem is oltanak.) Megkésettnek tűnik, ha majd csak szeptember elején kezdik el csoportosan a többi jelentkezőt oltani, a delta ellen ugyanis a két oltás ad erősebb védettséget. A Pfizer esetében 3, a Modernánál 4 hét a két oltás közötti különbség. Ők vélhetően nem lesznek nagyon rosszul, de terjeszthetik a vírust, különösen az oltatlanok körében. Még kevesebb adatunk van a járványról. A hétvégén már egyáltalán nincs adatszolgáltatás, az operatív törzs „sajtótájékoztatói” is megszűntek, bár azokon kérdezni amúgy sem lehetett. Most semmi akadálya nem lenne, hogy válaszoljanak személyesen is a felmerülő kérdésekre. Hogy a negyedik hullám milyen erejű lesz, az nagyon sok mindentől függ. Ezeknek a tényezőknek több részlete sem ismert még pontosan.Nem lehet tudni, hogy a korábbi megbetegedés milyen erős és milyen tartós védettséget ad a delta variánssal szemben. Az szinte biztos, hogy gyengébb a természetes módon megszerzett immunitás, mint amit a védőoltások nyújtanak. Az sem világos még, hogy a két oltás mennyire véd a megbetegedésektől és a súlyos tünetektől. Vannak arra utaló, egyelőre erősen előzetes adatok, hogy a delta esetében csak 50 százalékosan előzik meg a tünetes fertőzéseket a vakcinák, a súlyos tünetek ellen pedig a szinte 100 százalékról 90 százalékra csökken a hatékonyságuk. Ami még így is nagyon magas arány, pláne ahhoz képest, ha valaki nincs beoltva. Ráadásul friss izraeli adatok szerint a harmadik oltás jelentősen megemeli ezeket az arányokat. Szinte biztosan sokkal fontosabb mutató lesz az új fertőzöttek számánál az, hogy hányan kerülnek kórházba. Németországban már bejelentették, hogy a hétnapos fertőzöttszámról átállnak majd arra, hogy a kórházba kerülő koronavírus-fertőzöttek arányához igazítsák a szükséges intézkedéseket. Ennek a részleteit most dolgozzák ki. Azokban az országokban, ahol már korábban elterjedt a delta, a kórházi kezelésre szorulók száma - legalábbis egyelőre - messze nem nőtt olyan ütemben, mint a fertőzötteké. Egyelőre csak Amerika alacsonyabban oltott államaiból jönnek olyan hírek, ilyen például Louisiana, Florida és Oregon, hogy rekordot döntött a kórházban lévők száma is. Louisianában a kórházban ápoltak 90 százaléka nem volt beoltva. Németországban és Szlovákiában is hasonló az arány. Az oltásoknak köszönhetően jó eséllyel itthon sem fut fel a harmadik hullám csúcsáig (12 553) a kórházban ápolt covidosok száma ősszel, de kialakulhatnak gócpontok. Az egészségügy szervezettségétől is függ, hogyan lehet ezt majd megoldani. Ráadásul a delta miatt a felfutás nagyon gyors lehet. Optimistának tűnik Merkely Béla nyilatkozata, bár persze legyen a rektornak igaza, miszerint a fertőzöttek száma emelkedik ugyan, de a második-harmadik hullámhoz hasonló már nem lesz, és úgy látja, hogy a mostani hullám az egészségügyet nem terheli meg majd. Az is igaz, hogy Merkely még június elején a negyedik hullámot sem tartotta elképzelhetőnek, merthogy - mondta akkor - „nagy valószínűséggel közel vagyunk a nyájimmunitás eléréséhez vagy már el is értük”. Sok értelme nincs egyébként már a nyájimmunitásról beszélni a hagyományos értelemben, ha mégis, a delta esetében az biztosan sokkal magasabban van, mint a jelenlegi 59 százalékos oltottsági arány. Kínai szakértők például az ő oltásaik alapján a napokban 90 százalékos átoltottságra tették a nyájimmunitás határát a delta esetében. Merkley szerint „lehet, hogy visszatér a maszkhasználat, de nem minden esetben, mivel az új variáns ellen kevésbé hatékony a maszk”. A rektor utóbbi megjegyzését egyáltalán nem osztja a cikkünk elkészítésében segítő, névtelenséget kérő szakértő. Szerinte igenis szükség lenne a távolságtartása, maszkhasználatra ott, ahol sok ember találkozik, különös tekintettel a zárt terekre. A hűvösebb idő közeledtével egyre többet tartózkodunk majd ilyen helyeken, kifejezetten fontos a maszk.A kormány mindenesetre a jelek szerint csak az oltásra bízná a védelmet. Orbán Viktor a vasárnap a közrádióban sugárzott interjúban azt mondta: „Az oltás életet ment, és csak az oltás ment életet. A maszk meg az elszeparálódás nem fog segíteni. Most már pontosan tudjuk, van mögöttünk több mint egyéves tapasztalat, hogy védelmet, az élet megmentését csak az oltások tudják megadni a számunkra.”„Az igaz, hogy az oltottak fogják védeni az oltatlanokat, és még azoknak is oda kell figyelniük magukra, akik be vannak oltva” - mondta a lapunknak nyilatkozó szakértő.A harmadik oltást Orbán lehetővé tette, de óvatosan kampányol mellette. „Vannak, akik fölveszik. Engem kínai vakcinával oltottak kétszer, én nem vettem fel a harmadikat, de nem is vagyok még talán annyira idős, hogy aggódnom kelljen. Az idősebbek talán jól teszik, hogyha jelentkeznek harmadik oltásra” - mondta. Az időseknek, pláne a kínaival oltottaknak valóban érdemes kérni harmadik oltást. Azt - vizsgálatok híján - nem tudni, hogy elég-e mondjuk egy Pfizer vagy kettő kellene belőle. Izraelben egyébként már 1,5 millióan oltatták be magukat a harmadik dózissal. Ott először az időseknek tették lehetővé, majd fokozatosan szállítják egyre lejjebb az életkort. Nálunk 187 ezren kapták meg a harmadik oltást.