Hiányolja a kormány iránymutatását a Pedagógusok Szakszervezete az iskolakezdés járványügyi szabályaival kapcsolatban.„Azon kívül, hogy mantrázzák az oltást, mi mást nem látunk”- mondta a 444-nek még szerdán Totyik Tamás, a szervezet alelnöke. A PSZ ismeretei szerint csütörtök reggelig az intézményvezetők semmilyen tájékoztatást nem kaptak még a tanévkezdésről. Pedig fontos lenne tudni, hogy bemehetnek-e a szülők az évnyitóra, kell-e ott maszkot viselni a gyerekeknek, ahogy az, hogy később a szüleik bekísérhetik-e reggelente az iskolába a gyerekeket, és a tanítási idő alatt kötelező lesz-e a maszkhasználat.„Nem látjuk, tervezi-e a kormány, hogy mikor belépnek a gyerekek az iskolába, tesztelik-e őket, ami a szomszédos országokban alapvető.”Az iskolakezdés járványügyi szabályaival kapcsolatos kérdéseinket még hétfőn elküldtük az EMMI-nek és a Koronavírus Sajtóközpontnak is, cikkünk megjelenéséig nem kaptunk választ. Az Emmi ugyanakkor csütörtökön délelőtt kiadott egy közleményt. Ebben is csak néhány dolgot tisztázott. Az óvodákban és iskolákban sem kötelező a maszk és már nem kötelező a testhőmérséklet-mérés sem. A minisztérium azt írja, hogy a tanév közeledtével a higiéniás és alapvető egészség védelmi szabályok fokozott betartására kéri az iskolákat. Ugyanakkor „miután a sikeres védekezésnek és a magas átoltottságnak köszönhetően már nincsenek érvényben szigorú korlátozások a mindennapokban sem, így az óvodákban és iskolákban sem írnak elő kötelező korlátozó intézkedéseket”. A szülőktől továbbra is azt kérik, hogy koronavírus tüneteit mutató gyermeket ne vigyenek közösségbe, a fertőzésben érintett gyermek, felgyógyulásáig nem látogathatja az intézményt. A minisztérium szerint a mostani tanévkezdés jóval biztonságosabb, mint az egy évvel ezelőtti, „hiszen a pedagógusok döntő többsége be van oltva és a 12 év feletti diákok közül is már 168 ezren felvették az oltást”. Ez egyébként nagyjából a 12-17 éves korosztály 27 százaléka. Maradtak még kérdésekA PSZ szerint azt is fontos lenne tudni, milyen arányú megbetegedés esetén kell majd egy-egy oktatási intézményt bezárni vagy egy osztály munkáját felfüggeszteni, azonban tudomásuk szerint erről sem tájékoztatta még az intézményvezetőket a kormány. „Olyat nem szeretnék még egyszer látni, hogy a takarítónő megy be felügyelni a gyerekekre, mert már nincs pedagógus, aki órát tartson.”Több országban készülnek kötelező tesztelésselSzámos ország iskolakezdési szabályai ismertek már. Izraelben például a fertőzöttség szempontjából legsúlyosabb helyzetű, „piros” besorolású településeken a 12 év feletti, vagyis már oltható gyerekeknél csak azokban az osztályokban indulhat meg a jelenléti tanítás, ahol beoltották a gyerekek legalább 70 százalékát. Az oltatlan pedagógusok érvényes negatív teszttel léphetnek be az intézményekbe. Az országban 1,4 millió gyereket tesztelnek le az iskolakezdés előtt. Ausztriában a tanárokat és diákokat hetente háromszor fogják kötelezően tesztelni koronavírusra az új tanév első három hetében, akkor is, ha be vannak oltva. Törökországban szeptember 6-án indul a jelenléti oktatás, hetente legalább két negatív PCR-teszt bemutatását követelik meg azoktól a tanároktól, akik nincsenek beoltva. Az állami kórházakban a tanárok és az iskolai dolgozók ingyen elvégeztethetik ezeket a teszteket.Csehországban azoknak, akik nincsenek beoltva vagy az utóbbi hat hónapban nem estek át a covidon, az iskolaév elején kötelezően tesztelniük kell. Aki ezt elutasítja, annak az iskolában állandóan maszkot kell viselnie, és nem vehet részt aktívan a torna-, és az énekórákon.Totyik Tamás szerint a hazai iskolákban is rendszeresen tesztelni kellene a tanulókat és a dolgozókat, hogy ki lehessen szűrni a fertőzötteket. Szerinte a járvány korábbi időszakaiban az oktatási intézmények gócpontokká váltak, mert a szülők gyakran úgy is elküldték a gyerekeket iskolába, hogy ők vagy hozzátartozóik koronavírusosak voltak. Az alelnök azt is szeretné, ha az iskolák fertőzöttségi adatai nyilvánosak lennének a szülők számára is.Oltás van, kampány nincsA PSZ azt is hiányolja, hogy a kormány nem indított nagyszabású tájékoztatási kampányt a gyerekek oltásáról. Az alelnök tud olyan oktatási intézményről, ahol több mint 450 diákból mindössze hatan jelentkeztek az iskolai koronavírus-oltásra. Szerinte ez mindenképp aggasztóan alacsony szám, és nem érti, miért nem fektet több energiát a kormány a 12 évesnél idősebb tanulók oltásának népszerűsítésébe. „Ha valóban azt gondolják, hogy a diákoknak biztonságos az oltás, akkor miért nem szerveztek egy nagyobb médiakampányt?”Mintha mi sem történt volnaMíg az iskolakezdés részletes járványügyi szabályai váratnak magukra, a tanfelügyeleti vizsgálatokat nem függesztette fel a kormány. Ezeken azt ellenőrzik, hogy az adott pedagógus és az intézmény hogyan tudta teljesíteni az előző évi tantervi előírásokat és a munkatervet. Totyik Tamás szerint a vizsgálat nincs tekintettel az online oktatás nehézségeire, ami miatt sok tanár nem tudott az előírások szerint haladni a diákjaival. Gyakorlatilag azt várják el, hogy a járvány előtti ütemben haladjon minden, ami visszás a PSZ alelnöke szerint. „Az utolsó 1,5-2 év nem normális üzemmódban zajlott, és most akkor ezt akarják ellenőrizni?”Bár a kormány jelenléti oktatásra készül szeptembertől, nem kizárt, hogy a negyedik hullám esetleges erősödése miatt ismét át kell állni az online órákra. Erre viszont Totyik Tamás szerint egyelőre szinte semmivel sem vagyunk jobban felkészülve, mint tavaly. A PSZ tudomása szerint az intézményvezetőket nem szólították fel, hogy a tantárgyfelosztás elkészítésénél számoljanak az esetleges online vagy hibrid oktatásra való átállással, és hiányoznak azok a digitális tanítási és feleltetőrendszerek is, amelyek hatékonyabbá tehetnék az online órákat.