Mi legyen előbb, cső vagy szerződés? Ez a veleje a földgázról szóló magyar-orosz vitának az elmúlt években. Az oroszok akarták a csövet, a magyarok a szerződést előbb. A cső október 1-re elkészül, de a szerződéskötésnek nincs határideje, Szijjártó Péter "idén őszre" reméli. Szijjártó hétfőn Szentpétervárra utazik, sürgetni a megállapodást. Magyarország és Oroszország kormánya évek óta alkudozik a földgázról, és úgy tűnik, hogy nagyon közel lehet a megegyezés, csak az nem látszik még, hogy ki tudta a másikra kényszeríteni jobban az akaratát.A fenti állítás egyik furcsasága, hogy a földgázüzletet a két ország között valójában cégeknek kell majd megkötniük egymással. Ehhez képest az alkudozást kormányközi tárgyalásokon, politikai szinten folytatják. Magyar részről Szijjártó Péter a főtárgyaló, és az üzlet szerepelt az orosz külügyminiszterrel rendezett keddi találkozóján is. Szijjártó hétfőn Szentpétervárra utazik, hogy a Gazprom vezérigazgatójával folytassa az egyeztetéseket. Azáltal, hogy politikai szinten dől el az üzlet, valószínűsíthető, hogy összekapcsolják más kormányközi megállapodásokkal, ilyen lehet a paksi atomerőmű bővítése vagy akár a Szputnyik vakcina EU-n belüli népszerűsítése is. Tényleg lejár az öt éve lejárt szerződésA gázüzletről szóló alkudozás alapja az, hogy idén október 1-én tényleg lejár az öt éve lejárt hosszú távú gázszerződés, amit 1996-ban még a Mol kötött a Gazprommal, húsz évre. (A szerződést később az E.on, majd pedig az MVM örökölte meg, ahogy a Mol egykori gázüzletágát adták-vették.) A szerződés tehát 2016-ban lejárt ugyan, de Magyarországnak nem kellett annyi orosz gáz, mint ahogy a 90-es évek közepén tippelték, és amennyire ebből következően leszerződtek. Azóta évről évre kötött megállapodások alapján a beragadt mennyiséget Magyarország megvásárolhatta. A hosszabbítgatások időszakának azonban vége, október 1-től nincs nagyobb volumenű gázszállításról szerződése a Gazprommal senkinek Magyarországon.Ez a magyar ellátásbiztonságot alapvetően nem fenyegeti: az EU-s gázpiac az utóbbi évtized liberalizációjának köszönhetően elég rugalmas, nincs gyakorlati akadálya, hogy sok kisebb szerződésekkel több kereskedő elegendő gázt hozzon az országba. Ám ettől még a kereskedők idegesek, mert nem lehet tudni, hogy októberig lesz-e új hosszú távú szerződés az oroszokkal, márpedig ez meghatározza, hogy mennyi gázt éri meg a következő hónapokban behozni. Illetve a magyar államnak is lehet oka aggodalomra, hiszen eddig az állami MVM vásárolta meg a Gazprom gázát - ha nem lesz folytatás, akkor más cégek átvehetik a helyét a magyar gázpiacon, ami megnehezítheti a lakossági gáz árának alacsony szinten tartását. Jelenleg nagyon magas a gáz európai ára, jóval magasabb, mint amennyit a magyar háztartások éppen fizetnek érte. Egy állami cég a kormány utasítására egy ideig elviselhet egy ilyen veszteséget, de ha piaci alapon működő cégeket kell közbeiktatni, akkor nehezebb lesz elkerülni a gázáremelést. Úgyhogy egy új szerződés nyélbe ütése belpolitikai szempontból is fontos lenne a magyar kormánynak. Ki mit akar?A magyar kormány szeretne minél rugalmasabb feltételeket kicsikarni az oroszoktól: az ár mozogjon együtt az európai piac változásaival; a mennyiséget is lehessen az igényekhez és az alternatív beszerzési lehetőségekhez igazítani; és 5 évente ki lehessen szállni az egészből. A magyar kormány alapvetően azt szeretné, ha a hatósági áras, állami szolgáltatókon keresztül a háztartásokhoz jutó gáznak megfelelő mennyiséget vehetne a Gazpromtól az MVM, 3-4 milliárd köbmétert évente. Az orosz fél elvben minél magasabb árban, és minél merevebb feltételekben érdekelt, de ha nem jön össze a megállapodás, az sem lenne tragikus a Gazpromnak, mert évente is eladhatná a gázát, akár egy saját maga által létrehozott kiskereskedőnek is. De ami az oroszoknak a legfontosabb szempont, az nem üzleti, hanem politikai: ki akarják kerülni Ukrajnát. Oroszország a 2004-es, kijevi narancsos forradalom óta arra törekszik, hogy az Európába eladott gázát ne kelljen átvinnie Ukrajnán, hogy az ottani vezetés ne tudja az árral vagy a szállítások leállításával zsarolni Moszkvát. Két elkerülő útvonalat építettek ki azóta: egy északit és egy délit. Előbbi az Északi Áramlat, aminek a fele már működik, a másik felét pedig idén év végén adhatják át, és a tenger mélyén közvetlenül Németországba vezet. Az északi vezetékeknél jóval kisebb a déli, amely Törökország - Bulgária - Szerbia nyomvonalon idén január óta működik, és már csak a magyarországi szakasz hiányzik belőle.Ha a magyar csatlakozás is elkészül, akkor az északi és a déli elkerülő vezetékek gáza az osztrák-szlovák-magyar hármas határnál akár össze is érhetne, és az eddig használt kelet-nyugati párhuzamos folyósok helyett a régiót körbeölelnék az orosz gázt szállító vezetékek - ezt a projektet nevezi a Gazprom "gasring"-nek, azaz gázgyűrűnek. SzívózásAz oroszok 2018 óta sürgetik a magyarokat, hogy építsék meg a déli vezeték itteni szakaszát. Nekik ez a legfontosabb, és ennek rendelik alá az új magyar gázszerződésről szóló tárgyalásaikat. A magyarok pedig a vezeték megépítésének halogatásával igyekeztek eddig minél jobb szerződést kialkudni.A magyar kormány politikai szinten rendre kiállt a beruházás mellett, amelyet valójában egy magáncégnek, a Mol tulajdonában lévő FgSz-nek kell megépítenie, mert ez a vállalat a nemzetközi gázvezeték-rendszer hazai szakaszainak a tulajdonosa. Az új építkezéseket viszont egy állami hatóságnak, az energetikai hivatalnak (MEKH) kell jóváhagynia, ahogy azt is, hogy milyen feltételekkel lehet aukciókat kiírni a vezeték használatára. Úgyhogy hiába kötelezte el magát az FgSz a magyar szakasz megépítése mellett, a hivatal több alkalommal is lassította az építkezést, erről itt írtunk a legrészletesebben korábban. A hivatal egyik fontos lépése volt az alkudozás idején, hogy csak kisebb kapacitást engedélyezett, mint amit az oroszok akartak. Több iparági szakember szerint a hatóság által kikényszerített időhúzás, és a kapacitás csökkentése része volt az új orosz szerződésről szóló alkudozásnak: a magyar álláspont az volt, hogy amíg nincs új gázszerződés, addig nem épülhet meg a vezeték; míg az oroszok addig nem akartak új gázszerződést kötni, amíg a nincs kész a vezeték. A magyar hatóság 2020-ban előírta, hogy idén október 1-ig csak egy 6 milliárd köbméter éves kapacitású cső épülhet meg a szerb határtól a nagy magyar vezetékrendszerig (15 kilométeres szakaszról van szó), ami az oroszok 10 milliárd körüli eredeti igényéhez képest kicsi volt. A hivatal azt is kimondta, hogy 2022 végére ezt 8,5 milliárd köbméterig bővíteni lehet, de csak akkor, ha lesz elég szerződés addigra, ami alapján üzletileg megtérül a nagyobb változat (ilyen megtérülési előírást a 6 milliárdos változathoz nem írtak elő). A feltételek nem tetszettek az oroszoknak, és fokozták a nyomást azzal, hogy a július 5-én tartott éves aukción, az október 1-én induló gázévre, egyáltalán nem kötöttek le kapacitást Beregdarócnál - ez azt jelenti, hogy mostani állás szerint Ukrajna felől attól a naptól kezdve egyáltalán nem jön már gáz Magyarországra. Ezzel is jelezték, hogy ők már csak Szerbia felől, Ukrajna kikerülésével adnának el gázt Magyarország felé. Nem egészen két hét múlva a magyar hatóság engedékenyebb lett, és július 18-i határozatában hozzájárult ahhoz, hogy már idén októbertől 8,5 milliárd köbméter gáz is érkezhessen Szerbia felől Magyarországra, ne csak 6 milliárd. Hogy ez fizikailag megvalósulhasson, engedélyezték, hogy szükség esetén korlátozzák a hozzáférést a szőregi gáztárolóhoz, és annak a vezetékeit is a Szerbia felőli betáplálásra használják esetenként. A magyar fél legutóbbi komoly gesztusa pedig az volt, hogy augusztus 6-án az FgSz bejelentette, hogy szeptember 6-án aukciót tartanak a szerb-magyar határkapacitás használatára a 2021-22-es gázévre, azaz garantálják, hogy októberre elkészül a magyar szakasz. A helyzetet izgalmassá teszi, hogy a vezeték fizikailag még nincsen kész, és szeptember 6-án sem lesz még meg, de információink szerint hatalmas erőkkel dolgoznak rajta, hogy októberre működhessen már. Eldőlni látszikHa a szeptember 6-i aukciót a szerb-magyar határkapacitásra valóban megtartják, akkor a vezetéknek muszáj lesz üzemelnie októbertől, mert a kiírás szerint a kapacitás "nem megszakítható", azaz az FgSz-nek kötbért kell fizetnie, ha valaki használná a csövet, de nem tudja. Mindez azt jelenti, hogy ha szeptember 6-ig nincs megállapodás az új orosz-magyar gázszerződésről, akkor a három éve tartó alkudozásban végső soron az oroszok győztek, mert megkapták a csövet, és nem adtak szerződést. Ha hétfőn Szijjártó Péter megállapodik egy konkrét szerződésről - bár ezt nem ígérte, csak azt, hogy tárgyal róla - akkor a magyar fél mondhatja el, hogy bejött a taktikája, és előbb lett szerződés, minthogy a vezeték működjék. Ugyanakkor természetesen nem az időrend a legfontosabb, hanem az, hogy mi lesz a szerződésben, hiszen az időzítés csak azért volt fontos a feleknek, hogy ne adják fel a pozíciójukat az alkudozás közben. A magyar fél idén már tett gesztusokat, hiszen megemelte a vezeték kapacitását, és az aukció kiírásával elkötelezte magát a vezeték októberi átadása mellett. A kérdés az, hogy ezek nyomán van-e már előkészített szerződés Oroszországban, és ha van, akkor a magyar igények mennyire teljesülnek benne.