Közel egy fokkal emelkedett az őszi átlaghőmérséklet az elmúlt 25 évben az azt megelőző negyedszázadhoz képest, és egyértelműen kimutatható a melegedés trendje - írja a Másfélfok.Kis Anna meteorológus az OMSZ elmúlt 50 évre vonatkozó adatait elemezte. Ezekből az látszik, hogy 1971–1995 között még csak 9,9 °C, az utóbbi 25 évben viszont már 10,8 °C volt az őszi átlaghőmérséklet. Ha viszont csak az elmúlt tíz évet nézzük, akkor még magasabb az emelkedés, 2011–2020 között az őszi átlaghőmérséklet már átlépte a 11 °C-ot. Emellett nőtt a nyári napok száma ősszel: az elmúlt 50 év októbereiben 27 nyári nap volt, ezek harmada pedig az elmúlt évtizedben jelentkezett. Ugyanakkor a fagyos napok száma csökken: 1971–1995 között 16, míg 1996–2020-ban már csak 11 ilyen nap fordult elő átlagosan.A felmelegedés miatt számos megszokott természeti folyamat felborulhat, eltolódhat például az őszi levélhullatás és a vándorló madarak költözési időpontja is. A változás kedvezhet egyes kórokozóknak és invazív fajoknak. A forró nyarak megperzselhetik a leveleket és ha ez az előző év őszi szárazságával társul, akkor a fák idő előtt lehullathatják a leveleiket. Gyors levélhullatáshoz vezethet az is, ha a meleg ősz után hirtelen jön a fagy. A levelek színének változását a hőmérséklet és a nappalok hosszának változása idézi elő, a klorofill hiányában jelennek meg a sárga, narancssárga, piros és lila színek. Ausztrál kutatások alapján az átlagosnál melegebb nyarak okozta hőstressz következtében a levelek ősszel barnák lesznek az élénkpiros és sárga színek helyett, német vizsgálatok pedg azt mutatják, hogy a meleg augusztus és szeptember késlelteti a levelek színeződését, de a száraz szeptember, valamint a meleg május és június előrehozzák azt. A megszokott őszi táj képe nagyobb léptéket tekintve tehát megbomlik, mert az egyes fajok másként reagálnak az éghajlatváltozásra.