A kutatók szerint az állatok alakja egyre inkább változik a klímaválság miatt – írja a Guardian. Megállapították, hogy a melegvérű állatok megváltoztatják a fiziológiájukat, hogy alkalmazkodjanak a melegebb éghajlathoz: elkezdenek megnőni a lábaik és füleik, vagy éppen a csőrük, hogy jobban tudják szabályozni a testhőmérsékletüket.Amikor az állatok túlmelegednek, a madarak a csőrüket, az emlősök pedig a fülüket használják a meleg eloszlatására. Ha nem tudják szabályozni a testhőmérsékletüket, túlmelegedhetnek és elpusztulhatnak. A tollak által nem fedett, és így nem szigetelt csőrök jelentős hőcserélő helyek, akárcsak az emlősök füle, farka és lába, ha nem borítja szőr.Egyes, melegebb éghajlaton élő állatok történelmileg úgy fejlődtek, hogy nagyobb csőrrel vagy füllel rendelkeznek, így könnyebben meg tudnak szabadulni a hőtől. Ezek a különbségek a globális felmelegedéssel egyre hangsúlyosabbakká válnak.A Trends in Ecology & Evolution folyóiratban megjelent tanulmányban arra jutottak, hogy a különbségek legfőképp a madaraknál jelentkeznek. A szerző, Sara Ryding, az ausztráliai Deakin Egyetem kutatója azt mondta:„Az alakváltás nem azt jelenti, hogy az állatok megbirkóznak a klímaváltozással, és minden rendben van. Ez csak azt jelenti, hogy fejlődnek, hogy túléljék – de nem tudjuk biztosan, hogy ezeknek a változásoknak milyen más ökológiai következményei vannak, vagy hogy minden faj képes-e változni és túlélni.”Bár a tudósok szerint nehéz meghatározni a klímaváltozást az alakváltás egyedüli okaként, a földrajzi régiókat és a fajok sokféleségét tekintve ez volt a közös a vizsgált esetekben.Ilyen például az ausztrál papagájok több faja, amik 1871 óta 4-10 százalékkal növelték a csőrük méretét, ami minden évben pozitívan korrelált a nyári hőmérséklettel.Eközben egy kis énekesmadár, az észak-amerikai téli sármánypinty csőrmérete az adatok alapján összefüggést mutatott a hideg környezetben tapasztalható rövid távú hőmérsékleti szélsőségekkel.A kutatók arról is beszámoltak, hogy az erdei egér farka is nő, egy cickányfélénél (Sorex cinereus) a farok mellett a láb mérete is megnőtt, míg a meleg éghajlatú denevérekről kimutatták, hogy a szárnyaik lettek nagyobbak.A kutatók szerint az alakváltozás valószínűleg folytatódni fog, ahogy a klíma melegebb lesz. Azt írják: „A klímaváltozással járó megemelkedett hőmérséklet valószínűleg többek között befolyásolja az állatokra vonatkozó hőszabályozási követelményeket. A klímaváltozás részeként tapasztalható növekvő hőmérséklet nagyobb testrészeket választhat ki, amik elősegítik a hatékony hőelvezetést, vagy a kis testrészek kiválasztásának lazítását eredményezik, amiken keresztül a testhő káros módon elveszhet a hideg éghajlaton.”Bár a változások egyelőre csekélyek, Ryding szerint ez változhat, ahogy a bolygó felforrósodik, és „a nem túl távoli jövőben az élőszereplős Dumbóig is eljuthatunk”.Ryding meg alkarja vizsgálni az ausztrál madarak alakváltozását az elmúlt 100 év múzeumi madármintáinak 3D-szkennelésével, hogy lássa, milyen madarak változtatják a testrészeik méretét az éghajlatváltozás miatt.Sokszor, amikor a klímaváltozásról beszélnek, az emberek azt kérdezik, hogy hogyan, milyen technológiával tudják legyőzni vagy tudnak hozzá alkalmazkodni, de Ryding szerint legfőbb ideje felismerni, hogy az állatoknak is alkalmazkodniuk kell ezekhez a változásokhoz, és ez sokkal rövidebb idő alatt következik be, mint az evolúciós idő nagy részében történt volna. „Az általunk létrehozott klímaváltozás nagy nyomást gyakorol rájuk, és míg egyes fajok alkalmazkodni fognak, mások nem” – mondta.Még nem világos, hogy ezek a változások más módon is érintik-e az állatokat, például a nagyobb csőrök mennyire befolyásolják a madarak táplálkozását, de a tudósok ezt is kutatni tervezik.