Amikor tavasszal kiderült, hogy Ferenc pápa Budapestre jön az Eucharisztikus Kongresszus zárómiséjére, néhány fiatal férfi úgy érezte, hogy a vele való találkozás „megbékélést és megnyugvást hozhat lelkünkben, bizonyosságot, hogy egyházunk vezetője kiáll az áldozatok mellett, gondoskodik róluk és megérti őket.”Ugyanannak az egykor Budapesten szolgáló papnak a három áldozatáról van szó. Egyikük Pető Attila, aki először vállalta fel névvel a nyilvánosság előtt, hogy egy pap molesztálta gyerekként, és meg is nevezte az elkövetőt. Pető a kétezres évek közepe óta több körben próbálta elérni, hogy a papot foglalkoztató Esztergom-Budapesti Főegyházmegye kivizsgálja az ügyét, és meghozza a szükséges szankciókat. A papot végül csak további áldozatok jelentkezése és egy indexes cikk megjelenése után zárta ki a papi rendből Ferenc pápa. Erdő Péter bíboros másfél évtizeddel az áldozat első bejelentése és négy évvel az általa vezetett egyházmegye papjának laicizálása után idén megtörte hallgatását az egyházon belüli gyerekbántalmazásról, és azt mondta: Pető „elindított egy folyamatot, amely később kiterjedt másokra is, végső soron pedig a helyzet megoldását eredményezte: az érintett pap elbocsátását az egyházi szolgálatból és a papságból. Ebben a tekintetben tehát még köszönettel is tartozunk ennek az embernek.” Nem sokkal a Petőről szóló februári cikkeink után Erdő jelentős reformokat is bejelentett.De nem csak a bíboros elismerő szavai jelenthettek bátorítást Petőnek és társainak, hanem az a tény is, hogy a pápa számtalanszor találkozott már papok áldozataival korábban. Sőt, az Eucharisztikus Kongresszusok történetében is van előzménye ennek: 2012-ben az írországi találkozó résztvevőinek szóló üzenetében XVI. Benedek pápa is kemény szavakkal ítélte el a papok gyerekek ellen elkövetett bűneit, legátusa pedig találkozott helyi áldozatokkal. Az ötmilliós országban különböző vizsgálatok többezer áldozatot és az eltussolás rendszerét tárták fel. A kongresszuson Seán Brady bíboros bocsánatot kért, és arról beszélt zarándokok tízezrei előtt, hogy szégyelli magát, amiért az egyház rosszul kezelte ezeket az ügyeket. A zárómise oltára előtt emlékművet állítottak az áldozatoknak, amely a bíboros szerint egyszer talán „a gyógyulás és a remény” szimbóluma lehet.Pető és két társa - akik szintén aláírták a levelet, de nevüket nem szeretnék nyilvánosságra hozni - a Vatikán magyarországi nagykövetéhez, a nunciushoz fordultak, hogy segítsen megszervezni a találkozót. A 444-hez eljuttatott levelükben azt írják: „Mindhárman érintettek vagyunk, áldozatok. Sajnos itthon, Magyarországon sikertelenek voltak azon próbálkozásaink, hogy személyes találkozót kérhessünk Erdő Péter bíboros atyától, ahol megvitathattuk volna az eljárások menetét, esetleg tanácsokat adhattunk volna.”A májusra datált levél Ferenc pápa hamvazószerdán elmondott homíliáját idézi, majd így folytatódik: „Hiszünk abban, hogy Krisztus feltámadása nekünk is erőt adhat, sebei valóban értünk is nyitva vannak, sebei által nyerhetünk gyógyulást fájdalmunkban, amit gyermekként kellett elszenvednünk.” Végül a nunciushoz fordulnak: „Kérjük Excellenciás atya, az Apostoli Nunciatúra segítségét és közbenjárását a találkozáshoz akár itt Budapesten, akár a Vatikánban.”A Szentszék nagykövetsége gyorsan, két nap múlva válaszolt: „Az Apostoli Nunciatúrának nincs lehetősége, ill. felhatalmazása arra, hogy a pápalátogatások programjait megszervezze. Jelen esetben azt is fontos megjegyeznünk, hogy a pápalátogatás várhatóan a szentmise bemutatására koncentrálódik csupán, így az 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus lezárásához kapcsolódik.”Ezek után logikus lett volna, hogy a kongresszus szervezőihez forduljon a három áldozat, de itt Pető számára leküzdhetetlen akadályokba ütközött. Amikor májusban elküldte nekem a nunciatúra válaszát, a legnagyobb természetességgel válaszoltam, hogy sajnálom, de hát nincsen veszve semmi, gondolom, most ír az Eucharisztikus Kongresszus titkárságának, akik előbb-utóbb csak válaszolnak valamit. Pető élesen elutasító válasza után esett csak le, milyen figyelmetlen voltam:Pető természetesen nem fogja keresni szervezőket, hiszen pont ők jelentették fel korábban, amikor próbált tőlük válaszokat kapni. Mindössze két nappal a pápa zárómiséje után lesz a következő tárgyalása annak az ügynek, amelyről kétrészes cikkben írtunk. Az első tárgyalás után a Fővárosi Törvényszék által kiadott sajtóközlemény szerint „egy férfit 2 rendbeli zaklatás vétségével vádol az ügyészség”, többek között azzal, hogy „2019 márciusa és júniusa közötti időszakban napi rendszerességgel kísérelte meg telefonon is elérni a plébánost és az érseki általános helynököt hivatali telefonján. Miután a fenti megkeresései sikertelenek voltak, a püspököt segítő papot mobiltelefonján is felhívta, részére – egy hónap alatt – 23 darab sms-t, valamint 2 darab elektronikus levelet is küldött.”Az említett két egyházi személy, vagyis a sértettek egyike Snell György, az idén koronavírusban elhunyt püspök, a másik pedig Süllei László, aki Erdő Péter helyettese, az Eucharisztikus Kongresszus egyik főszervezője, aki feljelentését az Erdő vezette főegyházmegye „nevében és képviseletében” tette.Ezek után nem csoda, hogy Pető nem akarta elkezdeni hívogatni a kongresszus vagy a mögötte álló esztergomi érsekség illetékeseit. Így viszont elmarad az áldozatok és a pápa találkozója.A perPetőt a per során a Helsinki Bizottság képviseli, akik a jövő heti tárgyalásra készülve közleményben foglalták össze az ügyet. A 444-en is részletesen megírt előzmények után felidézik, hogy hiába zárták ki Pető zaklatóját a papi rendből, az egyház nem tájékoztatta a vizsgálatról, pszichológiai vagy egyéb segítséget sem kapott. „Felzaklatta az is, amikor a hazai katolikus média arról adott hírt, hogy itt csak elvétve fordulhattak elő papi molesztálási ügyek, és ezek sem róhatók fel az egyháznak. Ezek után többször próbálta elérni a vizsgálatot vezető Süllei László atyát és az időközben püspökké szentelt, apjaként tisztelt egykori plébánosát, Snell Györgyöt, hogy válaszoljanak kérdéseire. De érdemben soha nem álltak vele szóba. Sőt, próbálkozásait, válasz nélkül hagyott ismétlődő SMS-eit és telefonjait követően az egyház nevében feljelentették őt zaklatás miatt. 2019. augusztus 20-án rendőrök szálltak ki érte az otthonához, majd megbilincselve előállították, és 6 órán át tartották fogva.” 2020 márciusában a korábban megszüntetett nyomozást az ügyészség újraindította ellene, az ügyész megrovásban akarta részesíteni. „Ezt nem fogadta el, mert nem követett el bűncselekményt. 2020 júliusban vádat emelt az ügyészség. Ártatlanságát most a bíróságon akarja bizonyítani.”2020 júliusban vádat emelt az ügyészség. „Mérhetetlen igazságtalanság, hogy Pető Attilának kell bíróság elé állnia, őt viszik el bilincsben a rendőrök azok feljelentése alapján, akik tétlenek voltak, amikor az áldozatokat kellett volna megvédeniük, és a megfelelő eljárásokat kialakítaniuk a gyerekek támogatására” – mondta Ivány Borbála, a Magyar Helsinki Bizottság ügyvédje. A közlemény tájékoztat arról, hogy Pető nyilvános tárgyalása szeptember 14-én, kedden délelőtt fél 9-kor kezdődik a Pesti Központi Kerületi Bíróság földszinti 7. tárgyalótermében.AktuálisAzt nem lehet mondani, hogy a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszuson (NEK) nagy hangsúlyt kapna a gyerekvédelem, de a családi programokat kínáló margitszigeti helyszínen lesz három egymást követő előadás. Ezek a szerzetesrendek által életre hívott Emberi Méltóság Stratégiához kapcsolódnak, ami egy többéves, átfogó program, és jóval tágabb a fókusza az egyházon belüli visszaélések vagy úgy általában a szexuális zaklatás kezelésénél, viszont ezekre is kiterjed. Péntek koradélután három szakember ad elő: Nyúl Boglárka pszichológus mutatja be a bántalmazás pszichológiai vonatkozásait, dr. Benyusz Márta gyermekjogi szemszögből közelít, majd Dobszay Benedek ferences szerzetes beszél az idén januárban elfogadott és részben nyilvánosságra hozott stratégiáról.Nem csak a fideszes politikusok aktivizálták magukat a katolikus kongresszusra, hanem a Demokratikus Koalíció is: Vadai Ágnesék benyújtottak egy határozati javaslatot a parlamentnek „a katolikus egyházon belüli, kiskorúakat érintő szexuális visszaélések átfogó vizsgálatára létrehozott kormányzati vizsgálóbizottság felállításáról”. A DK és a Párbeszéd korábban külön-külön törvényjavaslatot is szövegezett a témában, de azokból sem lett semmi, ahogy a DK-s határozatnak sem túl fényesek a kilátásai, hiszen a kétharmados kormány egyértelműen jelezte: itt nincs szükség semmilyen vizsgálatra, legfeljebb egyes liberálisok ellen.Ha véletlenül elfogadnák a DK javaslatát, akkor a kormányzati bizottságnak év végéig le kellene zavarnia az egész kutakodást, ami nagyjából lehetetlen. Nemrég részletesen írtunk róla, hogy valamilyen vizsgálat tényleg áttörést hozhatna, és külföldön már két modell is elterjedt (bár egyik sem hasonlít Vadaiék konstrukciójára):amikor a katolikus egyház vizsgálja magát, a saját múltját és rendszerszintű mulasztásait - erre a magyar egyházi vezetők egyelőre nem hajlandók; és amikor az állam világít át - nem egy-egy kipécézett vallást, hanem - egy egész nevelési és gyerekvédelmi rendszert. Írországban és Ausztráliában ez történt, például, és a katolikus intézmények sokkoló arányú érintettsége derült ki.