Az Orbán-kormány nagyon szerette volna elkerülni, hogy a Fudan egyetem budapesti kampuszának ügye kampánytéma legyen, inkább hónapokig teljes erővel beleállt a homofób uszításba, csak hogy elterelje a témáról a figyelmet. Viszont úgy tűnik, hogy az állami pénzből, a Diákváros helyére építeni tervezett kínai elitegyetem mindenképpen a következő hónapok egyik vitatémája lesz: Karácsony Gergely budapesti főpolgármester népszavazást kezdeményezett az ügyben, aminek a Nemzeti Választási Bizottság fideszes többsége nem is állt az útjába. A fővárosi közgyűlés pedig bezsarolta a kormányt, hogy ha visszafordíthatatlanná teszi a Fudan kampuszának megépítését, akkor lemondja a 2023-as atlétikai világbajnokság szervezését. Jelen állás szerint nehéz elképzelni, hogy a kormány hogyan jöhet ki jól ebből az ügyből, és az is kérdéses, hogy ekkora politikai össztűz mellett a kínai államnak mennyire vonzó ez a projekt. Ebben a cikkben megnézzük, milyen akadályok állnak a Fudan egyetem megépítése előtt, mekkora mozgástere van a kormánynak, az ellenzéknek és a kínai egyetemnek.Egy lépésre a visszafordíthatatlantólA kormány tavasz óta nagyon érdekes kettős játékot játszik a Fudan-ügyben: egyrészt elég nagy rössel állt neki a folyamatnak, hogy a Fudan egyetem budapesti kampuszának megvalósítását intézményesen bebetonozza, másrészt viszont az ellenzék vezette tiltakozást látva azt ígérte, hogy társadalmi vitára bocsátja az ügyet. Amióta a Direkt 36 megírta, hogy a kormány a Budapest Diákváros beruházás helyére akar kampuszt építeni a sanghaji elitegyetemnek, a Diákváros és a Fudan beruházások irányítását először mind Palkovics Lászlóra bízták, a Parlament fideszes többsége elfogadta a törvényt, amely létrehozza a Fudan egyetem vagyonkezelő alapítványát, és egy másikat, amely a beruházás rendelkezésére bocsátaná a Nagyvásártelep területét, azt a részt, ahová korábban a Diákváros beruházást is tervezték; Majd augusztusban bejegyezték a Fudan Hungary Egyetemért Alapítványt, az építendő egyetem vagyonkezelő alapítványát, a kuratórium élén Palkovics Lászlóval. Mindezt úgy, hogy közben, a tüntetések és ellenzéki politikusok tiltakozása után a kormány több képviselője is arról beszélt, hogy jelenleg nincs olyan állapotban a Fudan egyetem ügye, hogy arról közéleti vitát lehessen tartani. Azt mondták, arról is legkorábban 2023-ban lehet majd dönteni, hogy legyen-e Fudan egyetem. Azt pedig a kormány is támogatja, hogy a budapestiek népszavazáson dönthessenek, akarják-e az egyetemet. Aki ellentmondást lát a szavak és a tettek között, nem téved nagyot. De fontos tudni, hogy az utolsó lépést, ami már szinte visszafordíthatatlanná tehetné a Kínai Kommunista Párt egyetemének megépítését a soroksári Duna-ág mellett, még mindig nem lépte meg a kormány:még nem írták át az alapítványnak beígért, közel 14 milliárd forint értékű vagyont, köztük a Duna parti ingatlanokat az új alapítványra. Kiss Ambrus főpolgármester-helyettes szerint ez nagyon fontos, ugyanis amíg az ingatlanok állami tulajdonban vannak, az egész folyamat visszafordítható. A főváros pedig felkészült arra, hogy ha mégis megtörténne az ingatlanok átírása, rögtön beváltsa a fenyegetését, és postázza is a levelét a Nemzetközi Atlétikai Szövetségnek, amelyben visszamondja a 2023-as atlétikai világbajnokság rendezését. Kiss hangsúlyozta, hogy a közgyűlés döntése értelmében az önkormányzat rögtön cselekedni tud, ha az ingatlanokat megkapja a Fudan alapítvány. Ehhez már nem szükséges újabb ülést összehívni, nincsenek már szükséges döntések. Tehát ha a kormány nem akarná megvárni azt, hogy mi lesz a Fudanról tartandó népszavazás eredménye, akkor döntenie kell, hogy kínai egyetemet szeretne jobban, vagy világversenyt. Nem lehet megúszni a vitátHogy mikor lehet majd népszavazást tartani a Fudanról, az egyelőre kérdés. Az NVB még csak arra mondott igent, hogy a kérdést benyújtó Karácsony Gergely elkezdje összegyűjteni a szükséges 200 ezer aláírást, ami támogatná a népszavazás kiírását. Kiss Ambrus szerint az optimista forgatókönyv alapján szeptember közepe körül ki lehet adni az aláírásgyűjtő íveket, el lehet kezdeni a folyamatot, és ha nem gördül semmilyen adminisztratív akadály a kezdeményezés elé - no meg összegyűlik a kellő számú aláírás -, akkor még a tavaszi választások előtt meg lehet tartani a népszavazást. Mindez viszont csak akkor lehetséges, ha nem támadja meg valaki a bíróságon a népszavazási kezdeményezést, ezzel adott esetben hónapokkal eltolva a folyamatot. Erre a kormánynak különböző proxikon keresztül megvan a lehetősége, ebben az esetben pedig attól függ, hogy mikor lehet elkezdeni aláírásokat gyűjteni, hogy a bíróság mennyi idő után és hogy dönt az ügyben. A Kiss Ambrus által felvázolt rosszabb forgatókönyv szerint akár december elejére is el lehet tolni az aláírásgyűjtés kezdetét, ilyen esetben pedig elképzelhető, hogy már csak a választások után lehetne megtartani a népszavazást. Viszont így is összecsúszna a népszavazási és a választási kampány, sőt, Kiss szerint ilyen esetben a választás maga átalakulhat egy Fudanról tartandó népszavazássá. Ha lenne népszavazás, amelynek hatására a kormány visszavonná a törvényt, amely létrehozza és felhatalmazza a vagyonkezelő alapítványt, akkor az egész folyamat visszafordítható lenne. Kiss szerint ebben az esetben a már bejegyzett Fudan alapítvány vagyonkezelőből sima alapítvánnyá minősülne át, amelynek összetételét így már feles többséggel is meg tudná változtatni a parlament, vagyis hiába vezeti azt Palkovics László, nem lenne védve egy esetleges kormányváltás után. A Diákváros projektet közelről ismerő forrásunk szerint viszont a Fudan körüli politikai vitákat azzal sem tudná a kormány teljesen elcsendesíteni, ha úgy döntene, hogy előre rohan, és átadja a telkeket az alapítványnak. Azok a telkek, amelyeket az állam átadhatna, olyan területek közé ékelődnek, amelyek a IX. kerület tulajdonában vannak, sőt, ahhoz, hogy a Nagyvásártelep megközelíthető legyen, azon építkezni lehessen, kerületi telkeken kellene áthaladni. Ezeket persze adminisztratív módszerekkel erővel is elveheti az állam, de még akkor is olyan fejlesztésekre lenne szükség a területen, amelyekhez a főváros és a kerület együttműködésére van szükség. A Diákvároshoz készült látványtervek azt a látszatot kelthették, hogy már nagyon előrehaladott állapotban van a projekt, de forrásunk szerint még évekbe is telhet, hogy egyáltalán építkezni lehessen a területen. Ehhez előbb komoly árvízvédelmi beruházásokra és ipari kármentesítésre lenne szükség. Az eredeti tervek pedig komoly közlekedési fejlesztéseket is tartalmaztak, például a 2-es villamos vonalának meghosszabbítását. Ezeket pedig nagyon nehéz lenne végig vinni, ha a főváros és az érintett kerületek aktívan betartanak a projektnek. Kell ez így a kínaiaknak?Jó kérdés, hogy Kína hogyan áll ehhez az egészhez. Erről biztosat nem igazán lehet tudni, de egy diplomáciai forrásunk szerint vannak arra mutató jelek, információk, hogy Kína már nem ragaszkodik annyira a budapesti kampuszhoz. Az elmúlt hónapokban a kínai állam is látta, hogy mekkora politikai viták alakultak ki az egyetem körül. Az pedig nem igazán érdeke, hogy olyan országban hajtson végre egy, a Fudan európai kampuszához hasonló presztízsberuházást, ahol az aztán folyamatosan politikai támadásoknak lesz kitéve. Talán kicsit elsiették a folyamatot a kínaiak, úgy kezelték Magyarországot, mint egy egypártrendszert, ahol ha a kormány eldöntött valamit, az már nem ütközik komolyabb ellenállásba. “Viszont szembesültek azzal, hogy minden autoriter tendencia mellett Magyarország még mindig félig-meddig demokrácia” - tette hozzá forrásunk, aki szerint egyre nagyobb kockázatként tekintenek egy 2022-es vagy akár 2026-os kormányváltásra, amely ellehetetlenítené a Fudan budapesti kampuszát. Arcvesztés nélkül már nem lehet megúszni, kérdés, hogy mi a nagyobb blama, ha még most kihátrálnak a projektből, vagy ha később, egy esetleges népszavazás vagy kormányváltás után kell leállítani a beruházást. Erre nincs válasz, viszont Kiss Ambrus szerint az, hogy a kormány visszakozott Fudan ügyben, nem vitte már el erőből egy visszafordíthatatlan pontig a beruházást, azt jelzi, hogy erre nincs erős kínai nyomás. Ha lenne, akkor a kormány még az atlétikai VB elvesztését is bevállalná. Az Orbán-kormánynak persze az lenne óriási presztízsveszteség, ha ki kellene hátrálni a projektből. Kiss nem is lát komoly politikai esélyt arra, hogy a kormány valahogy megpróbálja észrevétlenül levenni a napirendről Fudan ügyét. Kínai támogatás nélkül viszont nyilván semmi értelme nem lenne tovább harcolni a beruházásért. Felmerülhetne még az a kompromisszumos megoldás, hogy esetleg valahol máshol kapna területet a kínai egyetem, politikai szempontból viszont ebből sem jönne ki jól sem a kormány, sem a kínai fél. Kiss Ambrus hangsúlyozta, hogy a Fővárosi Önkormányzatnak alapvetően nem a Fudan egyetemmel van problémája, hanem a projekt ilyen módon történő előkészítésével, és legfőképpen azzal, hogy a kormány a magyar diákoknak tervezett beruházást áldozná fel az elitegyetemért. Más forrásaink szerint viszont már annyira átpolitizálódott a kérdés, hogy az ellenzék máshol sem látná szívesen az egyetem kampuszát. Ráadásul ha a Nagyvásártelep területéről megfutamodni kényszerül a kormány, akkor azt mutathatja a kínaiaknak, hogy a kampusz máshol sem lenne igazán biztonságban. Nem tudni tehát, hogy pontosan mire lehet számítani, hogy mérlegelnek, hogy döntenek a szereplők. Az biztos, hogy a beruházás tervezése áll, a Diákváros megvalósításával sem foglalkozik most egy állami szerv sem, a projektet át sem vették még az azt eredetileg kezelő Budapest Fejlesztési Központtól. Valószínűleg minden szereplő valamilyen jelre vár, hogy merre dőlhet el a Fudan körül kialakult patthelyzet.