Nagyon rossz állapotú házakban, lakásokban élünk, pazaroljuk az energiát. Rengeteg uniós pénz lenne felújítani őket, a kormány mégis vonakodik. Az a kevés, amit ráköltenek, kevés embert ér el, és nem is feltétlenül azokat, akiknek a legnagyobb szükségük lenne rá. Pedig egy átfogó felújítási program jót tenne a pénztárcánknak és a klímának is. „Egy ország szenved tőle, hogy szökik a meleg a házainkból” - írtuk csaknem két évvel ezelőtt, és azóta sem javultak sokat a kilátásaink. A magyarországi lakóépületek több mint fele 1970 előtt épült, a családi és sorházak 63 százaléka nincs szigetelve. Összességében a teljes lakásállomány 70-90 százalékát fel kellene újítani, figyelmeztet a Habitat for Humanity friss jelentése.Ez egyrészt jót tenne a pénztárcánknak, jelenleg minden tizedik háztartás energiaszegénynek számít. Ide tartoznak azok, akik a jövedelmük több mint negyedét energiára költik, és azok is, akik elmaradtak a rezsibefizetéssel. A szegénységben élők és a gyereküket egyedül nevelők különösen érintettek.Másrészt a klímaváltozás elleni küzdelemben is sokat segítene. A lakosság több energiát használ, mint az ipar, a kereskedelem, a közlekedés vagy a mezőgazdaság. Emiatt Ürge-Vorsatz Diána klímakutató is azt mondta korábban, hogy épületfelújításokkal tehetnénk a legtöbbet az üvegházhatásúgáz-kibocsátás csökkentéséért. A szigetelés nélküli, huzatos lakások persze máshol is problémát jelentenek, Magyarország viszont nemzetközi szinten is rosszul áll, nálunk a harmadik legmagasabb a fűtésre fordított energia mennyisége az EU-ban. A kormány uniós pénzt is költhetne erre a célra, mégis alig teszi, ami a Habitat szerint óriási hiba.A 2015-ös Nemzeti Épületenergetikai Stratégia 700 ezer lakás felújítását tervezte 2020-ig, de pontosan nem tudni, ebből mennyi valósult meg. Nem vitt közelebb a célhoz, hogy az eredeti tervekkel ellentétben végül nem adtak vissza nem térítendő támogatást lakások felújítására a 2014-2020-as uniós ciklus forrásaiból. Ez sokak számára segítséget jelentett volna, akiknek nincs alaptőkéjük belevágni egy ekkora projektbe.A kormány ehelyett középületeket újított fel, illetve energiahatékonysági hitelprogramot indított. Utóbbi alig 24 ezer lakást ért el, vagyis az összes lakás 0,5 százalékát. Ezen kívül az Otthon Melege Programból támogattak energiahatékonysági beruházásokat: épületek, gáz-és távfűtési rendszerek felújítását, nyílászárók és háztartási gépek cseréjét. Az utóbbit leszámítva mindegyikre csak utólag lehetett pénzt kérni, vagyis a szegényebbeket eleve kizárták belőle. Ráadásul szűk volt a támogatási keret is, hamar kimerült, írja a jelentés.Elszalasztott lehetőségA következő hat évben még több uniós pénzt költhetnénk lakásfelújításra, például a járvány miatt létrehozott helyreállítási alapból. Itt az épületek energetikai korszerűsítése volt az Európai Bizottság egyik legfontosabb ajánlása, a kormányok egy része tehát jelentős beruházásokat tervez. Ugyanakkor több állam, köztük Magyarország is nagyon visszafogott ezen a területen. Ráadásul a helyreállítási terv energetikai részén még vágni is kellett, miután a kormány lemondott a kedvezményes hitelről, csak a vissza nem térítendő támogatást kérte Brüsszeltől. (Az Európai Bizottság egyelőre nem hagyta jóvá a kormány terveit.)„Épületenergetikára egyáltalán nem terveztek be összeget. Ez egy elszalasztott lehetőség” - mondta Koritár Zsuzsanna, a Magyar Energiahatékonysági Intézet vezetője a jelentés bemutatóján. A kormány készül ugyan egy lakossági napelemprogrammal, de Koritár szerint ez „totális félreértés”, mert ha napelemeket szerelnek a háztetőre, azzal még nem csökkentik a ház energiaigényét. Ezért előbb hőszigetelésre, nyílászáró-cserére lenne szükség, utána lehetne rátérni a fűtéskorszerűsítésre és a megújuló energiára.Koritár azt mondta, az eredeti tervek szerint még energiaszegénységben élő, nem hitelképes családokat segítették volna napelemmel, elektromos fűtéssel. Ehhez képest a kiírásban már olyan háztartások szerepelnek, ahol az egy főre eső éves jövedelem akár 4,8 millió forint is lehet.Lebontani a vályogotEzen kívül a szokásos operatív programokból is lehetne felújításra költeni, de a legnagyobb keretből (KEHOP+), ami szóba jöhet, csak a lakások 0,7 százalékát újítanák fel kilenc év alatt. Egy másik programban négyezer ember lakását korszerűsítenék. A tagállamoknak a Hosszú Távú Felújítási Stratégiában kell bemutatniuk, hogyan fogják elérni, hogy az épületeik energiahatékonyak és karbonmentesek legyenek 2050-re. A magyar stratégiát egy év csúszással, idén júniusban fogadták el, és annyit vállaltak, hogy 2030-ra évi 1 százalékról 3 százalékra növelik a lakóépületek felújítási arányát. A részletek közt a már működő Otthonfelújítási Programot említik, ami szintén nem elérhető a szegényebbek számára. Nem derül ki, hogy a legrosszabb állapotban levő épületeket mikor, milyen ütemben, milyen forrásból újítják fel.A stratégia viszont halálos ítéletet mondott nagyjából 600 ezer vályogházra, mert a kormány szerint nem érné meg felújítani, inkább le kell bontani őket.A Habitat úgy látja, ezek az épületek sokszor menthetők, környezetbaráttá és egészségessé alakíthatók. Ráadásul többnyire pont a legszegényebbek élnek ilyen házakban, a stratégia pedig nem tér ki arra, miként oldanák meg több mint egymillió ember lakhatását. Azt állítják, a vályogházak jó része már lakatlan, de nem világos, ezt mire alapozzák.A Habitat szerint összességében „a stratégiák és programtervek lakhatással, energiahatékony felújítással kapcsolatos részei felületesek, nagyon alacsony ambícióval bírnak, a célkitűzések általánosak, vagy nincsenek, a tervezett beavatkozásokról szóló szinte minden részlet hiányzik. (...) Magyarország nem él azzal a lehetőséggel, hogy energiahatékonysági és egyéb felújítási programokkal érdemben javítson az EU-s összehasonlításban rossz lakáshelyzetén”.