Történjen bármi a jövő évi választáson, Orbán emberein már köt a cement, ami rögzíti őket a legfontosabb poziciókba Gyengén leplezett színjátékkal távozott a médiahatóság éléről Karas Monika elnök, hogy még a választások előtt a Fidesz kinevezhessen a helyére valakit 9 évre A kormányoldalnak most jutott eszébe az is, hogy egyértelművé tegye: a 2028-ig kinevezett legfőbb ügyész leváltásához kétharmados többség kell Orbán kezére játszik az is, hogy még télen államfőt kell választania a mostani Országgyűlésnek 5 évre „A képviselő úr előbb itt volt, most azonban nem látjuk a teremben. A kollégám kiment megnézni a folyosón. Kis türelmet kérek! Nincs a folyosón? (Közbeszólás: Nincs.) Nincs. Sajnos, akkor elkezdjük”. A KDNP-s Vejkey Imre, az Országgyűlés Igazságügyi Bizottságának elnöke kereste így október 5-én Molnár Gyula MSZP-s képviselőt. Molnár ugyanis benyújtott egy módosítást az alaptörvényhez, amivel azt akarta elérni, hogy jövőre már az új összetételű, „a választók aktuális akaratát tükröző" országgyűlés válasszon köztársasági elnököt a lejáró mandátumú Áder János helyére. A javaslatot már az igazságügyi bizottságban lesöpörte a Fidesz. És akkor is így tett volna, ha Molnár türelmesen megvárja, amíg a bizottság elér az általa benyújtott módosítás megtárgyalásáig, és szóba is megindokolhatja, miért is kellene a Fidesznek megszavaznia az ötletet. Naiv próbálkozás volt, hogy Orbán Viktor átengedi a lehetőséget, hogy ne ő döntsön az új köztársasági elnökről. Ráadásul a papíron legmagasabb közjogi méltóság téli megválasztásához még csak nem is kell trükköznie a Fidesznek. Tökéletes időzítésÁder János második ciklusa 2022. március 13-án jár le, az alaptörvény előírásai szerint előtte 30-60 nappal kell megválasztani az utódját. Vagyis a mostani parlament bólint majd rá az Orbán Viktor által kiválasztott jelöltre. A köztársasági elnöki poszt egyébként azon ritka kivételek egyike, ahol az első körben valóban kétharmados többség kell, de a megismételt szavazáson elég a legtöbb szavazat. Vagyis egy új parlament akkor is tudna államfőt választani, ha nincs (akár fideszes, akár ellenzéki) kétharmados egység a jelölt mögött. De az államfőválasztás izgalmait a következő ciklusban csak akkor élhetik át az új Országgyűlés tagjai, ha a télen minden bizonnyal megválasztott Áder-utóddal történne valami. Mert a köztársasági elnök mandátuma az új cikluson átnyúlva 2027-ig szól majd. Hogy ki lesz, azt hamarosan Orbán Viktor eldönti. 9+9 évA Fidesz a 2010-es hatalomrakerülése után nyújtotta meg alaposan a fontos pozíciókba kétharmados többséggel megválaszott vezetők mandátumát. Az akkor lehetetlenül hosszúnak tűnő 9 éves mandátumok egy része közben le is járt. A volt fideszes politikus Polt Pétert például 2010 decemberben választották meg legfőbb ügyésznek. Annyira bevált - össze is szedtük, hogy miért volt tökéletes legfőbb ügyész a Fidesz számára -, hogy 2019 novemberben kapott megint 9 évet. Mármint újraválasztották. A mandátuma 2028. december 15-éig szól. A Fidesznek pedig éppen most jutott eszébe, hogy érdemes egyértelműsíteni: nemcsak a legfőbb ügyész megválasztásához, de a leváltásához is kétharmados többség kell. És be is nyújtottak egy törvénymódosítást, hogy ezt ne is lehessen vitatni. Nem mintha nem lett volna bebiztosítva így is eléggé Polt. A hivatalban lévő legfőbb ügyész mandátuma ugyanis mindaddig automatikusan meghosszabbodik, amíg a parlament kétharmados többséggel meg nem tudja megválasztani az utódját. A konfliktuskerülő ombusdmanNemcsak a legfőbb ügyészre vonatkozik a Gulyás Gergely szerint csak pontosító módosítás, hanem az alapvető jogok biztosára és helyettesére is. Kozma Ákost Áder János javaslatára - a civil szervezetek bevonása és társadalmi vita nélkül - 2019 júliusban választotta meg az Országgyűlés kétharmaddal ombudsmannak hat évre. Kozma munkáját azóta számos kritika érte, a legkellemetlenebb a külföldi kollégáiból álló testülettől érkezett, ami azt javasolja, hogy minősítsék le, vagyis fosszák meg „A” státuszától a magyar alapvető jogok biztosát, Kozma Ákost, amiért„nem foglalkozott megfelelően minden elé kerülő emberi jogi problémával és nem szólalt fel ezek kapcsán, beleértve a sérülékeny etnikai kisebbségeket, az LMBTI embereket, a menekülteket és a migránsokat érintő jogsértéseket, valamint a médiapluralizmussal, a civil szervezetek helyzetével és a bíróságok függetlenségével kapcsolatos problémákat.”Kozma helyettesének Szalayné Sándor Erzsébetet 2019 novemberben választotta meg a parlamenti kétharmados többség újra újabb hat évre, Bándi Gyulát pedig 2017 februárban. Nekik szintén hat évre szól a mandátumuk. Máshova megy betonértVan az úgy, hogy valakinek van egy kiváló állása, de más kihívásokra vágyik. Ez történt a hivatalos indokolás szerint Karas Monikával, aki a magyar médiahivatal csúcsán áll 2013 ősz eleje óta. Az elhunyt Szalai Annamária utódjának választották meg a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) és a Médiatanácsa élére 9 évre. A mandátuma jövő év augusztusig szólt, ami már az új parlamenti ciklusra esik. Már tavaly is lehetett hallani - a Szabad Európa meg is írta egy éve -, hogy nem fogja kitölteni a mandátumát, ezt Karas akkor még cáfolta. Nem a Fidesznél lett kegyvesztett, a kormánypártnak aligha lehet oka panaszra, Karas idején gond nélkül állt össze egy óriási kormánypárti sajtókonglomerátum, amihez a hatóságnak egy szava sem volt. Egyszerű hatalmi sakkozásról van szó: ha Karas még ebben a ciklusban távozik, akkor a Fidesz gyorsan meg tudja választani az utódját parlamenti kétharmaddal 9 évre, 2030-ig. A Karas által elnökölt Médiatanácsnak, a médiapiac szabályozó hatóságának eddig kizárólag olyan tagjai voltak, akiket a Fidesz parlamenti többsége segítette ebbe a pozícióba. Az öttagú testületbe 2010-ben választottak először tagokat, az ellenzék által támogatott egy sem volt közöttük. Majd 2019-ben - miután a Fidesz egy bohózattal megakadályozta, hogy az ellenzék egyáltalán jelölni tudjon -, megint csak olyan tagokat választottak a Médiatanácsba kétharmaddal 9 évre, vagyis 2028-ig, akikre a kormánypártiak szavaztak. A tanács egyik tagja, Hankiss Ágnes augusztusi halála után az ellenzék megint megpróbált legalább egy tagot jelölni, de a Fidesz ismét megtorpedózta ezt. Annak egyébként, hogy a Médiatanácsban kizárólag a Fidesz által kiválasztott tagok ülnek, hatása van a közszolgálati média felett őrködő, a vezérigazgatókat kinevező Közszolgálati Közalapítvány Kuratóriumára is. Ide hat tagot választ az Országgyűlés, szintén kétharmaddal. A Fidesz olyan nagyvonalú, hogy megengedi az ellenzéknek, hogy delegáljon tagot. Sőt, a hat tag felét az ellenzék, felét a kormánypártok delegálják. De van még két tagja a testületnek: az elnököt és még egy tagot a Médiatanács delegál. Ami ugye full fideszes, így biztosítva is van ebben a testületben is a többség. Márpedig például az ő feladatuk a Közszolgálati Kódexben foglaltak érvényesülésének folyamatos figyelemmel kísérése is, amit a köztévé esetében elég nehéz lehet harsány nevetés nélkül végezni. Hogy milyen lehet ellenzéki tagnak lenni ebben a kuratóriumban, azt pompásan mutatja meg az a történet, amikor az MSZP-s delegált napirendre vette volna a Szabad Európa által nyilvánosságra hozott hangfelvételt, amelyen a vezető külpolos Bende Balázs egy szerkesztői értekezleten többek között azt mondja a beosztottainak, ha váratlanul éri őket, hogy „ebben az intézményben nem az ellenzéki összefogást támogatják”, akkor akár fel is mondhatnak. A kuratórium viszont nem Bende ukázával foglalkozott, hanem megdorgálta az MSZP-s delegáltat pártpolitizálás miatt. Máshova megy betonértA médiahatóság éléről idő előtt távozó, ezzel a Fidesznek óriási segítséget nyújtó Karas Monikának a hírek szerint már meg is van az új pozíciója: az Állami Számvevőszék alelnöke lesz. Itt is fontos szerepe lesz. A Fidesz parlamenti frakciójával az ÁSZ elnöki székébe beültetett Domokos Lászlónak ugyanis 2022. július elején lejár a 12 éves mandátuma. Ő még nem jelentette be, hogy új kihívásokat keres, benne van ez is. De van még két egyéb opció. Domokos maradhat a mandátuma lejárta után is, mert az alaptörvény szerint „ha újraválasztására nem kerül sor, az Állami Számvevőszék elnöke megbízatásának lejárta után mindaddig hivatalában marad, amíg az Országgyűlés az Állami Számvevőszék új elnökét meg nem választja.” Aki új ÁSZ-elnököt akar, annak kétharmados többséget kell kovácsolni a jelöltje mögé. De a másik opció, hogy Domokos mégis megy, és az alelnök veszi át a feladatait. Akit Domokos nevezhet ki 12 évre. Nyáron a fideszes többség egy salátatörvényben írta át az ÁSZ működési szabályait, és tette lehetővé még egy alelnök kinevezését. Domokos eddig nem élt a lehetőséggel, a poszt egyelőre üres. Karas most viszont távozik a médiahatóság éléről, és még a köztévé szerint is az ÁSZ-hoz tart alelnöknek. Amit már elrendezett OrbánAz alaptörvény számos helyen eleve megnyirbálta az Alkotmánybíróság korábbi jogkörét. A legyengített Alaptörvénybíróság tagjainak megbízatása is változott. Felemelték a létszámot 11-ről 15 főre, és 9 évről 12 évre növelték a megválasztott bírák mandátumát. Kivették a felső korhatárt is, korábban ugyanis a 70. születésnap egyben a mandátum megszűnését is jelentette. Ez utóbbi változásnak köszönhető, hogy alkotmánybíró maradhatott a jelenleg 76 éves Dienes-Oehm Egon, a 74 éves Salamon László, a 72 éves Szívós Mária és a 71 éves Pokol Béla.Az AB most teljes létszámú, legutóbb idén nyáron választottak alkotmánybírót, a Fidesz az utolsó pillanatban árulta el, hogy a 62 éves Márki Zoltánt, a Kúria büntető kollégiumának vezetőjét jelölik. Az ellenzék a jelölés módja ellen tiltakozott ugyan, de a kétharmados többséghez nem is kellett a szavazatuk. Márki megbizatása 2033-ig szól.Az AB 15 tagja tagjai közül leghamarabb Dienes-Oehm Egon, Pokol Béla, Szalay Péter és Szívós Mária mandátuma jár le, de nekik is csak 2023 őszén.További változás volt az is, hogy az AB elnökét nem a tagok maguk közül választják ki, hanem az Országgyűlés, ezzel is gyengítve az AB függetlenségét. A megválasztott bírák közül az Országgyűlés kétharmados többséggel emel ki egyet, elnöki mandátuma az AB-mandátumának végéig szól. Vagyis a mostani elnök, Sulyok Tamás elnök maradhat 2026-ig. A bíróság élén is hosszú távra kinevezett vezető áll2021. január 1-étől érvényes a Kúria elnökének Varga Zs. Andrásnak a mandátuma. A kormánypárti kétharmad választotta meg, de a kinevezését finoman szólva sem fogadta egyöntetű elismerés. Az Országos Bírói Tanács 2020. október 9-én meghallgatta az akkor még csak jelölt Varga Zs. Andrást. A 14 tagból egyetlen egy támogatását kapta meg, 13-an ellene szavaztak. Indokolásuk szerint a rendszerváltás óta kizárólag olyan személy töltötte be a Legfelsőbb Bíróság, illetve Kúria elnökének tisztségét, aki ezt megelőzően hosszabb-rövidebb ideig bíróként is dolgozott. Varga viszont „egyáltalán nem végzett ítélkezési tevékenységet, tárgyalótermi tapasztalattal nem rendelkezik, a peres ügyek és a bírósági igazgatás terén gyakorlati múltja nincs”. Az OBT is felidézi, hogy Varga Zsolt András jelöltségét eleve két, közelmúltbeli törvénymódosítás tette lehetővé, ami „nem feleltethető meg annak az alkotmányos elvárásnak, hogy a bírósági szervezetrendszer csúcsára a más hatalmi ágaktól független, külső szemlélő számára is pártatlannak látszó személy kerüljön.A Helsinkifigyelő így foglalta össze kritikáit az idén január elején hivatalba lépő Varga Zs. Andrásról: „mostantól 2030. január 1-jéig Magyarországon a bírói hatalmi ágat olyan főbíró képviseli, aki korábban nem érzett elhivatottságot a bírói pálya iránt, aki szerint Magyarországnak erős végrehajtó hatalomra van szüksége, és aki kész programot dolgozott ki a bíróságok függetlenségének korlátozására.A bírói függetlenséget korlátozó lépésként értékelte Varga Zs. András kúriai elnökké választását az ENSZ bírák és ügyvédek függetlenségével foglalkozó különleges előadója. Diego García-Sayán nyilvános közleményben vonta kérdőre a magyar kormányt és az Országgyűlést Varga Zs. András kúriai elnökké történő megválasztása miatt. Az Amnesty International Magyarország és a Magyar Helsinki Bizottság megkeresése nyomán kiadott közlemény szerint: „Varga Zs. megválasztása, amely kizárólag a kormányzó többség által 2019 áprilisában és decemberében eszközölt jogszabályi módosítások révén vált lehetővé, a bíróságok függetlenségével szembeni támadásként értékelhető, és a hatalmi ágak szétválasztásának elvébe ütköző kísérlet arra, hogy a bíróságokat a törvényhozó hatalom akaratának rendelje alá.” García-Sayán minderre kioktató választ kapott Szijjártó Péter külügyminisztertől. Viharos időszak után jött új vezető az Országos Bírósági Hivatal (OBH) élére is 2019 végén. Az OBH-t 2012 óta irányító Handó Tünde lényegében háborút vívott a bírák egy részével, ami annyira elmérgesedett, hogy kormányoldalon is jobbnak látták, ha távozik, és menekülési útvonalat biztosítanak neki az Alkotmánybíróságba. Utódát, Senyei György Barnát 2019 decemberben választotta meg a parlament 9 évre. Senyeit - szemben a Kúria élére beszavazott Varga Zs. Andrással - az Országos Bírói Tanács is támogatta. Konfliktusok azért maradt Senyeivel is, de az OBT szerint azok jóval enyhébbek, mint amilyenek Handó idejében voltak. Amiből aligha lesz súlyos konfliktus. A Nemzeti Emlékezet Bizottsága elnökét és az Országgyűlés által választott 2 tagját is kétharmados többséggel szavazzák meg a parlamentben. Alaptörvénybe foglaltan a NEB feladata a következő: feltárja a kommunista diktatúra hatalmi működését, a kommunista hatalmat birtokló személyek és szervezetek szerepét, és tevékenysége eredményeit átfogó jelentésben, valamint további dokumentumokban közzéteszi.” Kilenc évre választották meg a tagokat, 2014-ben.