A korábbi döntést megváltoztatva a brit fellebbviteli bíróság úgy döntött, mégis kiadhatják Julian Assange-t az Egyesült Államoknak. Január elején egy másik bíró a WikiLeaks alapítójának mentális egészsége és az öngyilkosság veszélye miatt hozott ezzel ellentétes határozatot. Úgy látta, az amerikai hatóságok beadványa alapján elrendelhető lenne a kiadatás, de az amerikai fél képtelen lenne szavatolni, hogy Assange ne tegyen kárt magában. A pénteki ítélet szerint viszont az amerikaiak megfelelő garanciákat adtak arra, hogy emberségesen bánnának a kémkedéssel és kormányzati számítógépek feltörésével vádolt Assange-zsal. Ezzel még nem dőlt el végleg a kérdés, hiszen ez az ítélet is megtámadható, ráadásul az utolsó szó a brit belügyminiszteré. Assange-t jelenleg a londoni Belmarsh börtönben tartják fogva. A WikiLeaks oldalára 2010-ben és 2011-ben került ki több százezer dokumentum az iraki és az afganisztáni háborúval kapcsolatban, illetve különféle diplomáciai üzenetváltások is. Az ügyészség szerint Assange segített az amerikai védelmi elemzőnek, Chelsea Manningnek a dokumentumok megszerzésében. Assange tagadja, hogy együttműködött volna Manninggal a titkosított amerikai rendszer feltörésén, és állítása szerint semmiféle bizonyíték nincs arról, hogy bárki veszélybe került volna a megjelent dokumentumok miatt. Ügyvédei szerint az ellene felhozott vádak politikailag motiváltak, és az amerikai kormány azért akarja elítélni Assange-t, mert a Wikileaks révén napvilágra kerültek információk az amerikaiak által elkövetett háborús bűnökről és emberi jogi visszaélésekről. (via AP)